Van, ahol nem kifizetődő a homofóbia

Szerződést bontott Tamar Iveri grúz szopránnal a híres sydneyi operaházban működő Opera Australia, az ország első számú operatársulata, miután a közelmúltban hatalmas felháborodást váltott ki az énekesnő Facebook-oldalán felfedezett homofób bejegyzés. A jelenleg Sydneyben próbáló énekesnő a múlt héten került a nagyközönség haragjának kereszttüzébe, miután fény derült egy, a Facebook-oldalára tavaly felkerült bejegyzésre, amelynek szerzője fekáliához hasonlította a homoszexuálisokat. A komment a grúz államfőnek, Giorgi Margvelasvilinek címzett levél formájában látott napvilágot, azután, hogy 2013 májusában ortodox keresztény csoportok rátámadtak egy melegfelvonulás résztvevőire Tbilisziben. “Büszke voltam rá, ahogy a grúz társadalom fellépett a felvonuláson. Gyakran, bizonyos esetekben, muszáj állkapcsokat törni ahhoz, hogy a jövőben nemzetként becsüljenek meg minket és komolyan vegyenek bennünket” – idézte a bejegyzést a brit The Guardian című lap internetes kiadása.

A komment szerzője arra kérte a grúz államfőt, “hagyjon fel az arra irányuló erőfeszítésekkel, hogy behozza a Nyugat fekáliatömegeit az emberek gondolkodásmódjába a propaganda eszközeivel”. Az Ausztrál Opera Facebook-oldalán több mint ezer bejegyzés született az ügy kapcsán, sokan bojkottal fenyegették a társulatot. Az énekesnővel kötött szerződés felmondásának bejelentése előtt a társulat fő szponzorai közé tartozó Qantas légitársaság és a Mazda-autógyár “elfogadhatatlannak” nevezte a homofób bejegyzést. A change.org honlap petíciót indított Iveri ausztrál vízumának visszavonásáért és ez idáig több 4500 aláírást gyűjtött össze.

Tamar Iveri megpróbálta a férjére hárítani a felelősséget. Mint mondta, annak idején “erősen vallásos” és a “melegek irányába szigorú magatartást tanúsító” férje írta az ő nevén a bejegyzést. Az énekesnő szerint az ominózus szöveg nem tükrözte saját nézeteit és azonnal ki is törölte azt, ám valószínűleg már túl késő volt és a bejegyzés futótűzként terjedt az interneten. Az Opera Australia hétfőn Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy közös megegyezéssel szerződést bontott a szopránénekesnővel. A társulat “esztelennek” nevezte az előadó profilján feltűnt megjegyzéseket. Iverit legutóbb Az álarcosbál című produkcióban láthatta az ausztrál közönség: Verdi műve volt az Ausztrál Opera 2013-as melbourne-i évadának nyitóelőadása. A szopránénekesnő az ausztrál társulat még idén bemutatandó Tosca-előadásában is szerepelt volna, azt azonban nem tudni, hogy a mostani szerződésbontás Puccini operájára is kiterjedt-e. A grúz operaénekesnőnek szintén a homofób bejegyzés keltette botrány miatt kellett búcsúznia a belga nemzeti operaház, a brüsszeli La Monnaie egyik 2015-re tervezett produkciójától.
(Népszava)

Nálunk kicsit más a helyzet, ugye. Május 26-án este elhatárolódott a Nemzeti Színház igazgatója Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott homofób kijelentéseitől. Vidnyánszky Attila egy rendezvényen kijelentette, hogy Kerényi előadásának sem stílusával, sem mondanivalójával nem tud egyetérteni. Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott egy előadás keretein belül tett durva homofób megjegyzéseket. „Én szerintem egy jó úton kell elindulni, föl kell venni ezzel az erővel a harcot. Ez nagyon nagy harc. Ez a buzilobbi tulajdonképpen. Egy egész opera, így a nemzeti opera világát, a színházi és filmvilágot is mind-mind átszövi. De hát fel kell ismerni a helyzetet, fel kell venni a harcot! Ez ellen előadások sorát kell létrehozni, de legfőképp iskolákat.” – Ezek a mondatok a Keresztény Színházi Fesztiválon hangzottak el Orbán Viktor megbízottjának, Kerényi Imrének a szájából.

A Miniszterelnöki Biztos leváltását kéri a Magyar Színházi Társaság. Közleményben azt írták, hogy mélységesen elítélik Kerényi Imre kategorikus és kirekesztő kijelentéseit a színházi világgal és azon belül is színházi képzéssel kapcsolatban. Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatója egy vitaesten azt mondta , hogy a Miniszteri megbízott szavainak vállalhatatlan a hangneme és a tartalma is.

Július 12-én mutatták be az Átrium Filmszínházban „Az Őrült Nők Ketrecét” Alföldi Róbert rendezésében, a darab egy mulatót működtető meleg pár történetéről szól. Alföldi az előadás olvasópróbáján azt mondta, hogy „ a politika lassan a hálószobánkba is befészkeli magát, pedig még a küszöb előtt sem lenne ott a helye”. A rendező kitért azon alkotók felelősségére, akik felemelhetik szavukat a politikai opportunizmus ellen, a normális, élhető világ mellett. Noha a darab egy zenés vígjáték, amit egy pillanatra sem lehet figyelmen kívül hagyni de – a rendező szerint – „nem szabad elviccelni”, hiszen azt akarják bemutatni, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor mások szabnák meg, milyen elvek mentén éljen.

Ehhez képest történt valami Magyarországon? Persze, hogy nem, Kerényi a helyén él és virul. Úgy látszik, néhány embernek nem ártana tanulmányútra menni Ausztráliába, na, az a pénz megérné.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!