Egész fogyatékos osztályokat buktatnak meg kényszerből

Nem tehetek mást, az egészet bemásolom az Indexből. Jó szórakozást.

„Az Emmi az utolsó pillanatban értesítette a középsúlyos értelmi fogyatékosokat oktató intézményeket arról, hogy szeptembertől megszűnik náluk a 9. és 10. osztály. A gyerekeket a szülők nem tudták beíratni a teljesen telített szakképzésekre, ezért két iskola inkább az egész nyolcadik évfolyammal osztályt ismételtet, hogy időt nyerjen a szülőknek.

Mit tenne, ha a beiskolázási határidő előtt egy héttel derülne ki, hogy a gyermeke mégsem járhat abba az iskolába, ahová felvették? És ha ráadásul közben minden más iskola, ahová járhatna a gyerek, már betelt volna? Pánikba esne, ugye? A középsúlyos értelmi fogyatékosokat és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket oktató XII. kerületi Fekete István Általános Iskolában ezzel szembesültek a szülők, miután az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) decemberben úgy döntött, profiltisztítás miatt megváltoztatja a fogyatékosok szakképzésének szerkezetét.

„Az igazgatónő február elején hívott össze egy rendkívüli szülői értekezletet, amelyen bejelentette, hogy megszűnik a 9–10. osztály, így a mostani 8. osztályosoknak iskolát kell váltaniuk. Mivel a felvételi időszak február közepén zárult, körülbelül egy hetünk maradt arra, hogy kitaláljuk, hova vigyük a gyereket szeptembertől” – mondta az Indexnek az egyik érintett diák anyukája, Bea (ami nem az igazi neve). A döntés már csak azért sem könnyű, mert körülbelül három budapesti speciális iskolában folyik nyolcadik után a fogyatékosok szakképzése, és ezek a képzések teljesen telítettek.

Nem csak a Fekete István Általános Iskolában alakult ki ilyen pánikhelyzet. Bár más iskolák, például a Friss utcai általános iskola és előkészítő már december végén értesült a változásról, a szülők ott sem nagyon tudtak mit kezdeni a helyzettel. „A szülők decemberig biztonságban tudták a gyerekeiket, azt hitték, még két évig nem kell azon aggódniuk, hogy hol lesz napközben a gyerekük” – mondta az Indexnek a Friss utcai iskola egyik tanára. Mivel az iskola nem szeretné nehéz helyzetbe hozni a szülőket, a vezetőség a szülők beleegyezésével úgy döntött, minden diák évet fog ismételnie, hogy így még egy évig az iskolában maradhassanak a gyerekek.

A Fekete István iskola hasonlóan tapintatos megoldást választott – mondta el Somogyiné Takács Andrea az Indexnek. Az osztályismétlés azonban nyilván csak átmeneti megoldást, jövő szeptemberben már nem lehet újra megcsinálni.

A fogyatékos képzésben a 9–10. osztály hivatalos neve az előkészítő szakképzés, azonban ezekben az években nem konkrét szakképzés folyik, hanem inkább egyfajta felkészítés az életre, illetve a legtöbb gyerek ekkor kezd el megtanulni írni-olvasni. „Egy 50-es IQ-jú, középsúlyos értelmi fogyatékos képességei 14-15 éves korára érnek meg annyira, hogy elkezdjen írni és olvasni tanulni. Emellett ezekben az évfolyamokban olyan, a hétköznapi élethez szükséges dolgokat tanulnak, mint főzés, szelektív hulladékgyűjtés, takarítás” – mondta az Indexnek nyilatkozó tanárnő. Az Emmi álláspontja szerint egyébként 9–10. évfolyamon nem folyik „az életkezdéshez szükséges képzés”.

Az előkészítő képzés a decemberi változások nyomán nem szűnt meg, csak átkerült azokhoz az intézményekhez, ahol speciális szakképzés folyik, azaz nemcsak 1–10. osztályok vannak, hanem 11–12. is. „A nyolcadik évfolyam után a tanulók egy egységes 4 éves szakképzésbe kerülnek, ezen belül integráltan található meg a négy évre elosztva a régi közismereti 9–10. évfolyamos tartalom és a szakképzési tartalom. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a 4 év egy előkészítő évfolyammal egészül ki, így az ő esetükben 5 éves a képzés” – válaszolta kérdéseinkre az Emmi. A minisztérium azt is hozzátette, az átalakulás több lehetőséget teremt a fogyatékosoknak, mert ezentúl részképesítést is szerezhetnek.

A gyors és átgondolatlan átalakítás azonban a jogvédők szerint súlyosan sérti a gyerekek jogait. „Az, hogy csak decemberben értesültek az iskolák a változásról, sérti a jogbiztonság elvét. Az pedig, hogy ma Magyarországon egész osztályokat kell megbuktatni, csak mert a minisztérium kapkodva és megalapozatlanul alakított át egy képzési struktúrát, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyosan sérti az érintett gyerekek oktatáshoz való jogát” – mondta Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Az Emmi szerint egyébként a változást megfelelően kommunikálták, és az intézményeket nem érte váratlanul. A szakképzés átalakítása először egy tavaly áprilisi szakmai fórumon merült fel, majd nyáron több más konferencián is volt róla szó, de ha egy iskola nem képviseltette magát egy ilyen rendezvényen, lemaradt a történtekről. „Én ott voltam a fórumokon, de ez nem sokat segített, decemberben mi is ugyanúgy meglepődtünk” – mondta a Friss utcai forrásunk.

A változásban érintett intézmények előtt két lehetőség áll: vagy kimenő rendszerben elengedik a diákjaikat, vagy átalakulnak olyan intézménnyé, amely szakképzést is nyújt. Ez azonban nem egyszerű, és idén szeptemberig nem is kivitelezhető.

A Friss utcai iskola például megpróbálta az átalakulást, be is adtak minden dokumentumot, kivéve egy 10 évre szóló hatástanulmányt, amiről csak később derült ki, hogy egyáltalán szükség van rá. Így a minisztérium egyelőre még nem fogadta el a kérelmet, noha az átalakuláshoz meglenne az iskolában a szaktudás, az infrastruktúra és a lelkesedés is. A Fekete István pedig ezen a héten adta be a kérelmét, hogy módosíthassa az alapító okiratát, és részszakképzést vezethessen be.

Azok a szülők, akik szeptembertől szakképzésre íratnák be a gyereküket, Budapesten három iskolából választhatnak. Verdes Tamás szerint ezért sok szülőnek több kerülettel arrébb kellene iskolába vinnie a gyerekét, mint ahová eddig járt, ami sok esetben problematikus. Tanár forrásunk szerint ráadásul ezekkel a gyerekekkel nem is nagyon vagy csak nagyon nehezen lehet közlekedni.

A szülők nem csak a kényelmi szempontok miatt ragaszkodnak a gyerekük mostani iskolájához. „Mire ebbe az iskolába eljutottunk, a gyerekünket már nagyon sok helyről kirakták, sehova nem vették fel. Itt befogadták, jó helyen van, és kvázi integráltan tanul, mert az értelmi fogyatékosok a tanulásban akadályozottakkal járnak egy osztályba. Az a két év, amit még ebben az iskolában tölthetne, nagyon sokat számítana neki, mert most egyszerűen még nem áll készen arra, hogy egy másik intézményben szakképzésbe kerüljön” – magyarázta egy szülő.

Nem minden szülő tud azonban így kiállni a gyereke érdekeiért. „A mi iskolánkba járó diákok szüleinek a nagy része is értelmi fogyatékos, vagy olyan, rossz társadalmi háttérből érkező, alacsonyan képzett ember, aki egész egyszerűen nem fog bemenni a Klikbe, és nem fogja az asztalt verni, hogy mégis mit képzelnek” – mondta egy tanár.”

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum