Náculás ezerrel

Semjén magyaráz

Steiner Pál szocialista politikus kérdezett a Szabadság téri szoborról. Kérdése így szólt: “Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
Semjén válaszában azt írja: az emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, hanem a kormány. A kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását. Semjén Zsolt szerint a szobor annak mementója lesz, hogy Magyarország elveszítette önrendelkezését.
(Népszava)

A szobrász magyaráz

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emklékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

“Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az “államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: “Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emlékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

“Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az “államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: “Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

Hoppál magyaráz

A “Gyurcsány-koalíciótól” nem idegen az antiszemita kártya kijátszása – reagált a német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatos ellenzéki kritikákra a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően “a 20. század legsötétebb napjai következtek” – mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára.

A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul “a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása” sem.

Arra a felvetésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: “nagyon erősnek” tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.

Az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékműhöz szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat. A tanácskozáson Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.

A képviselő-testület ülése előtt Horváth Csaba, az MSZP alelnöke úgy fogalmazott: a tervezett emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az alkotással történelemhamisítást követ el a kormány.
(Sop.hu)

Tessék gondolkozni!

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!

Archívum