Ilyen a boksz

Van az RTL-en ez a Sztárbox című műsor, ahol ismert emberek verik péppé egymás fejét. Róma és a gladiátorok óta semmin nem csodálkozunk, ha ez kell a népnek, akkor ezt kapja. A nézettség nagy, feltehetően a gázsi is, ami miatt – valljuk meg – a bokszolók hülyét csinálnak magukból, viszont az előbb említett két feltétel (nézők, lóvé) miatt mindenki elégedett, fanyalgásnak, szépelgésnek, filozofálásnak helye nincs. Arra ott vannak a könyvtárak, ez a műsor pedig maga a magyar valóság, annak minden szellemi színvonalával.

De nem is ez az érdekes, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban NMHH), illetve a Mandiner nevű fideszes tudományos szaklap (szintén a továbbiakban M), akik, illetve amelyek fogást találtak a műsoron. De nem igazán azért, amiért amúgy gondolhattuk volna. Magyarország olyan hely ma már, ahol nem mindegy az sem, melyik adón csinál magából bohócot a színész, celeb meg a többi, tudvalévő, hogy az RTL-be a rendszerkritikusok járnak, a másik kereskedelmi csatornához meg a más érzelműek.

Olyan ma már a csatornaválasztás, mint annak idején a kokárda viselése vagy nem viselése, amit szintén köszönjünk meg magának Orbán Viktornak, ami kokárdázás elég régen volt már, de azóta hadban áll az ország. Ennek a sajátos háborúnak – ki magyar, ki nem, ki van velünk vagy ellenünk és a többi – egy sajátosan bájos, ugyanakkor letaglózóan kijózanító szeletkéje, hogy az NMHH vizsgálatot indított a Sztárboksz című műsor ellen, az M pedig mindezt csűrdöngölve és sajátosan primitív módon értelmezi.

Az NMHH részéről van a hivatalos szöveg: „hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják a műsort, hogy az mindenben megfelel-e a törvényi előírásoknak” és ezen a ponton fölrémlik bennünk a könyvek fóliázása, a Nemzeti Múzeum kiállítása, s mindezek folyományaként az, hogy olyan törvényeket hoznak, amilyeneket csak akarnak. Másfelől, és tényleg csak miheztartás végett, hogy a magunk részéről nem is azért foglalkozunk vele, mintha ez a téboly valóban annyira lényeges lenne. Hanem újabb bizonyság csupán arra, mivé fajult valaha kies hazánk.

Ahol élnünk, halnunk, illetve ahonnan menekülnünk kell, ha ilyen hivatalok és ilyen újságok vannak benne. És most, hogy tömören elmeséltem az egész nyomorult életünket, térjünk vissza arra, miért is az. Az NMHH tehát hatóságilag vizsgálódik, az M pedig hozzá teszi a saját kifogásait, amivel az a baj, hogy a fideszes médiában (ami Rogán szerint nincsen is) semmi sem történik véletlenül. Azaz, ha az M azt ír, amit, annak az utasítása, de az ideája mindenképpen „fölsőbb” helyekről érkezik, és innen nézve félelmetes az egész.

Az M azt kifogásolja a Sztárbox-szal kapcsolatban, hogy „a legnagyobb megdöbbenést az keltette, hogy a Sztárboxban két, eredeti szakmájában kevésbé ismert színész is szerepel”. No most, hogy Molnár Áron és Nagy Ervin – mert róluk esett szó – kinek ismerős a szakmában és kinek nem, az nézőpont kérdése, de végül azért kibújuk a szög a zsákból, mert az M-et az érintette kiváltképp érzékenyen, hogy Molnár Áron a ringben aratott győzelmét amúgy Iványi Gábornak ajánlotta, akivel az a baj, hogy gyakran bírálja a kormányt.

Körbeértünk. Helyben vagyunk, akárha a svédek, akik azért nem kapják meg a Fidesztől a NATO csatlakozás ratifikációját, mert szintén gyakran bírálják a kormányt. Azaz és tehát ellenvéleménynek is kritikának helye nincs, mert különben nem nyomjuk meg a parlamentben azt a nyüves gombot, illetve mostani példánkban: rád küldjük az NMHH-t, aki, illetve amely majd szénné büntet, mert képletesen nincsen rajtad sapka. Ilyen verőlegények még a rendszerben a NAV, a GVH és az ÁSZ is, csak, ami hirtelen beugrik.

Viszont ezekkel látjuk kiteljesedni a diktatúrát, hogy ne használjunk bűnösen eufemisztikus szavakat. „Baloldali aktivisták” mérkőztek a Sztárboxban az M szerint, ami szerintük hallatlan és tarthatatlan, mert ezek alapján, akinek a szíve nem Orbánért dobog, az már a saját fejét sem veretheti szét. És megint ott vagyunk az alaptételnél, hogy aki nincs velük az nincs, és ott vagyunk újra a saját sorsunknál, mint az előbb, hogy így élnünk, így halnunk, illetve menekülnünk kell. Más lehetőség momentán nem látszik.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
5 hozzászólás “Ilyen a boksz
  1. kovacs_ugynok szerint:

    Ebben az egész „baloldali aktivistázással” az a legnagyobb bajom, hogy akár holnap is eljöhetnének azok az idők, amidőn „büntetlenül lehetne lefejelni” az utcán, akikre ezt a jelzőt a „fidesz aktivistái” rásütötték. Vagyis, ez nettó gyűlöletkeltés, amit a BTK is büntetni rendeli. Miközben valahol felsír egy „ismeretlen ellenzéki politikus”… :/

  2. Tom Sawyer szerint:

    Kedves Rezeda !

    Ezt most külön a „no coment ” kategória. Mindegyikünk tudja mennyire aljas a rendszer, és mennyire humortalan, pitiáner-kisstilű. Egy az egyben az aljas náci Führer képe tükröz vissza..
    Viszont az, ahogy a gukker csabi, meg a bül-bül szemü gyereke peti átvág bennetek Savaria népét..Meg őszintén , mi a jó túró van a városvezetéssel is ? Vagy ennyire nem érteķ a lovakhoz ? No ez a delikát, megérne egy misét…
    Bocsánat, nem bántásnak szántam, csak már lássatok is, ne csak nézzetek..🤪

  3. Ultron szerint:

    Ugyanaz a nívótlan antikultur mocsok, mint a TV2 meg a királyi, csak ugye ez valaki más antikultur mocska, szóval el kell tiporni.
    Textbook fidesz módszer.

  4. Tom Sawyer szerint:

    Bocs, ez nem csak az ánti… Ez sokkal több, vagyis közelít az ábszolút nullához. Igen, ezt valamikor kimérték és -273,16 celsiusban határozták meg, elvileg nemzetközi megállapodás alapján..🤪🤣
    Gondolom Kína már akkor is keveselte. Vagyis – mivel mínusz- sokalta 🤪🤣
    Reménytelen. Az a gukker f@sz a b@zi pesti peti haverjával meg a nyugaton osztja az észt, a másik görény meg a Telexen.
    Neem tudom ki az árulóbb. Lehet csak a tükröm hazudik..🤪🤣

  5. polyvitaplex szerint:

    Nem mosnám egybe a Mandinert és a Médiahatóságot, az előbbi újságírója azt ír, amit akar, viszont a hatóság büntethet is, ha arra támad kedve; persze nem azért, mert Nagy Ervin „a szakmájában kevésbé ismert”, hanem a műsorban állítólag elhangzott trágár beszéd és szexuális utalás miatt. Azért állítólag, mert fingom sincs, hogy trágárkodtak-e, nem nézek Sztárboxot.
    De látatlanban is biztos vagyok benne, hogy bugyutaságban és színvonaltalanságban a köztévé Magyarország, szeretlek! és Csináljuk a fesztivált c. mélyrepülései is fölveszik vele a kesztyűt.
    A péntek reggeli rádióinterjúkról nem is beszélve.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum