Női dolgok

A Ripost nevű nyomdaipari termék, amely amúgy fideszista kézben van, tehát kormánymédiának nevezhető, szakadt kurvaként ábrázolta címlapján Demeter Mártát, az LMP volt alelnökét, akinek az a bűne, hogy bejelentette, tavasztól majd a Jobbik frakciójába ülne be, ha megválasztják. „Van már magyar politikai prosti” felirat díszeleg a rajz alatt. Így tehát függetlenül attól, hogy Demeter Márta helyezkedéséről mit gondolunk, azt viszont elmondjuk, hogy a Ripostról mi a vélemény, elegyítve bele a Fideszt és ami vele egylényegű, Orbánt. Mert a Ripost azt és úgy gyárt le, amit és ahogyan tőle megrendelnek.

Ha nem is konkrét utasítás formájában – de még az is lehet –, hanem úgy, hogy milyen mintát mutatnak neki, mint ami elvárt, hogy a KESMA lapok családjába tartozhassék, s mint ilyen, bőséges anyagi áldásban részesüljön a Párttól. Ilyképp a Ripost – és a többi félezer – szennylap a Fidesz maga, s mivel a Fidesz pedig Orbán Viktor, így úgy is vehetjük, hogy a Demeter Mártát kurvaként ábrázoló címlapot maga a kedves vezető tervezte és állította elő, és voltaképp így is van. Ez a címlap a Fidesz nőképe, a Fidesz politikája és a kettő elegye, midőn karaktergyilkosságra alapozva a másik nemhez való viszonyukat is elárulja.

Ez eléggé ambivalens, hogy eufemisztikusan fogalmazzak, másképpen betegesnek volna mondható. Olvasván a hírt a Ripost mocskáról, feltűnt alatta egy komment, és a szerző nevét is megjegyeztem. Vajákos Biri néne írt egy briliáns összegzést, amit most így ismeretlenül közzé teszek, mert csudálatos irat és kép a Fidesz – s ami vele egylényegű, ezt nem győzöm hangsúlyozni – a kedves vezető feudális világáról (a többi defekt mellett). Azt írja hát nekünk Vajákos Biri Biri néne: „Nem akkor vár ez a nőkre, és nem majd vár ez a nőkre, hanem a Fidesz világában ez van a nőkkel és pont. A Fidesznél nincs önálló nő, hanem a nő az valakié…”

Majd így folytatja Biri néne: „…Valakinek a felesége, valakinek a tulajdona, alárendeltje, alkalmazottja. Nincs sem emancipáció, sem semmiféle függetlenség, a nőt pozicionálta a Fidesz összes prominense egy csomószor harminc év alatt. A nőnek otthon a helye, a nő bírjon el egy-két pofont, a nő dolga a gyerek, a háztartás, a nő dolga szolgálni és kiszolgálni. A nőket nem az önálló, saját teljesítményükért, tehetségükért, eszükért szeretjük és tiszteljük, hanem mert szülnek nekünk, főznek nekünk, takarítanak nekünk, kiszolgálnak minket. A Fidesz világa egy 100-150 évvel ezelőtti, abszolút férfiközpontú, előjogokkal rendelkező, felsőbbrendű maszkulin világ, amelyikben a nő tudja, hol a helye.

Mivel ezek mind komplexusos, amolyan nyomorult típusú csávók a Fideszben, amelyiket ha elképzeled, hogy a 28 éves Angelina Jolie-val összezárva vannak egy öt csillagos hotelszobában (akivel le van tutizva, meg van beszélve a dolog előre a példa kedvéért), akkor mind tudjuk, hogy ott a tisztelt urak egyik része kezét tördelve sírni kezdene, másik része helyben bevizelne, harmadik része üvöltözve emberkedni kezdene, negyedik része pedig leülne inni keményen, és a három százaléka tudná, mit kell igazából csinálni. Ezek szar emberek, akik csak előjogokkal és bűncselekményekkel tudnak előre jutni az életben.

Mert bármilyen egyéb összehasonlításban kiderülne, hogy nevetséges, szánalmas kis pöcsök. Szó szerint és átvitt értelemben is. Erre képesek. Hogy kurvázzanak, meg mocskolódjanak….” – Köszönjük meg Biri nénének a frappáns összeállítást és a konklúziót is, és magunk csak annyival egészítenénk ki, hogy miközben a Ripost címlapján néztük a kurvaként ábrázolt Demeter Mártát, lelki szemeink előtt megjelent Szájer és Borkai csupasz segge. Egyik az ereszen ereszkedve alá, a másik pediglen egy jachton ütemesen mozogva előre és hátra. Mindezt az erkölcsiséghez raktam ide iránytűként, hogy lássuk, milyenek azok, akik bőszen kurváznak. És ilyenek.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum