Menczer et. eddigi érdemei mellett immár keresztapa is lett. Előadásában, s mostantól, ha tetszik a Pártnak, minden szinten és fórumon, lapokban és degenerált megszólalásokban Magyar Péter neve Brüsszel Péter lesz. Hogy ez a frenetikus agybéli teljesítmény Menczer sajátja-e, vagy leírták neki egy cetlire, az nem ismeretes, de voltaképp mindegy is. Mindenképpen benne van a jobboldali szellemi fölény, a morálisról nem is beszélve.
Egyet nem tudunk azonban itt az új világban, hogy amikor meghalljuk Magyar új nevét, röhögtünkben le kell-e esni a stokiról, hogy ilyen szándékkal állunk-e szemben, vagy pediglen elborzadva menekülni a megnevezettől a Fidesz kebelébe, amely óv, ápol és eltakar. Ha nem tudtuk volna, megkezdődött a Fidesz országjárása, s annak mezőtúri állomásán hangzott el a sziporka, arról azonban nincsen ismeretünk, milyen hatást váltott ki a megjelentekben.
Azt sem tudjuk, hogy a szeánszra szabad volt-e a bejárás, vagy pediglen csak a kiválasztottak juthattak be, mondjuk felmutatva az igazolást arról, a delikvens a gombák és/vagy moszatok családjának tagja, mert ebben az esetben minden világos. Ez a nívó és a horizont, aminél viszont a dedó is jobb, viszont így az országjárás nem ér célt, nem hoz új szavazatokat, azonban az eddigi bázist még jobban elvadítja. Bár lehet, hogy a cél nem is egyéb.
Amúgy Menczer (vagy a Rogán-művek) névválasztása nem igazán szerencsés, mert nélkülözi a spontaneitást, ebből fakadólag pedig magyarázatot kíván, és Menczer országjárása ebben manifesztálódik a hülyeségen kívül. Azaz, Brüsszelt (vö.: Magyar) olyan veszedelemnek állítani be, amelyet, ha Orbán nem állít meg, akkor egyesével emészti el mind a fideszistákat. De ez a nóta mintha már elég régi volna, következésképp kiváltképp unalmas is.
Tudjuk azonban, s erre annak idején Goebbels tata is felhívta a figyelmet: „Az átlagos ember annyira együgyű, hogy csak nyomatékosan kell hangsúlyozni valamit, és ha az állítást gyakran megismételjük, igazságként lesz elfogadva”. Íme, hölgyeim és uraim, kedves barátaim a Fidesz országjárásának, mi több, tizenöt éves kormányzásának esszenciája és vezérlő elve, de ezt is tudjuk, mégis mindig újólag elborzaszt, minek nézik ezek a magyar társadalmat.
Annyi engedményt teszünk, hogy ebben a felállásban voltaképp Menczer sem egyéb, mint egy koszlott tollú papagáj, kommunikációs igazgatói dolga és tevékenysége ebben merül ki, mert többre nem is alkalmas. Brüsszelről – mint Magyar – sok mindent előad a szerencsétlen, de nincs köztük olyasmi, amit már ne hallottunk volna ezerszer. Mégis, ez az országjárás, mint a másfél éves kampány nyitánya arra int minket, hogy akkor most ez lesz.
És ennek a végtelen permutációi. Brüsszel – úgy is mint Magyar – a következő veszedelmeket jelenti minden mimagyar számára a menczeri aljavilágban: kereskedelmi háborút indítana Kína ellen, még mindig háborúpárti, hiába nyert Amerikában Trump, helyettünk akar dönteni, eltörölné a 13. havi nyugdíjat, megemelné az adókat, megemelné a rezsiket, csökkentené a béreket és a jövedelmeket, eltörölné a multik és a bankok adóztatását. Nyilván.
Lehetne ezeket egyesével cáfolni, de nincsen ahhoz nekünk moslékunk, meg különben is egy malomtulajdonos kulák szeretője az anyánk. Csupán lemondóan annyit jegyeznénk meg, mintha mi – és a gombák – ennek az iszonytató szövetségnek a részei (momentán soros elnökei) volnánk, ekképp benne vagyunk, de a névadással most már Magyarban is szügyig, a cél tehát, elpusztítani a gazdatestet, ha már eleget élősködtünk rajta.
„A két Brüsszel között nincs különbség, mindkettő rettenetes.” – Ezt a végső következtetést vonta le Menczer elvtárs, és nem tudjuk, a közönség ezen a ponton indult-e a csűrbe kaszát egyenesíteni vagy ágyút önteni, visított vagy a fogát vicsorgatta, ami a foglalkozás célja volt bevallottan vagy bevallatlanul, mindenesetre eléggé kiábrándítóan. Mondhatnánk, hogy ezt dobta a gép, erre szavaztunk, ez azonban nem lenne maradéktalanul igaz.
Mert ugyan jellegükből fakadóan a bávatag rajongókat nem sokra tartjuk vagy éppen semmire, de még az is előfordulhat, hogy ezt még ők sem akarták, de ez nem egészen bizonyos. Az a kérdés, hol tartanak a Goebbels által kijelölt, Fidesz-járta úton, hogy maradt-e még valami a józan paraszti eszükből, vagy az agymosás már mindent eltüntetett egészen. Kiderül, ahogyan most meg az lett világos, mi lesz a fő csapásirány másfél évig. A debilitás, mint megláttuk. Mesés.
Ebből a komolytalan, hovatovább röhejes dedó stílusból is az rajzolódik ki, hogy valójában egy csudásan aljas színjáték ez az egész marakodósdi. Úgy is mondhatnám, ez a Tisza Moszkva Viktor tározójából ered.
Nem unod még ezt a baromságot? Vagy qrvára tájékozatlan vagy, vagy DK-s. Tuggyuk, senki más nem alkalmas Gorbán Piktor legyőzésére, csakis a Gyurcsány házaspár. Ja, nem, 14 év alatt se ment nekik. Még csak a közelébe se jutottak annak, amit Magyar pár hónap alatt elvégzett. De ez érvényes az összes régebbi politikai pártra is.