Megöltem Trumpot

Republikánus szavazóként azonosították azt a férfit, aki rálőtt Donald Trumpra. Mint ahogyan szélsőjobbos hajlamai voltak Fico merénylőjének is. Ezek a tények, amelyek egyáltalán nem játszanak szerepet a magyar kormány által elindított, és a kitartott sajtója által hőbörgő narratívában, amiből vasárnap estére az derült ki, hogy a „balos”, „globalista”, „liberális” sajtó a felelős az egészért. Majdnem ott tartunk, hogy ő húzta meg a ravaszt.

Tegnap néztük át, milyen aljas támadások indultak és indulnak kies hazánkban az Orbánnal kevéssé szimpatizáló sajtótermékek ellen, miként fenyegetik anyagi fennmaradását, és hogyan próbálják meg rákenni a „háborúpártiságot”, amely idegen és ismeretlen hatalmak szolgálatából fakad, akiknek az a szándéka, hogy Magyarországot háborúba hajszolják. Hiába tudja mindenki, még a Fidesz is, hogy ez baromság, a vadászat elindult.

Nehéz volna nem észrevenni a koncentrált támadást, amit a Fidesz által létrehozott áltudományos vagy álcivil álintézmények indítottak a lapok ellen, mint Orbán ökle, hogy elhallgattassanak mindent és mindenkit, aki nem az ő nótájukat fújja. A legelvetemültebb és legaljasabb azonban az, hogy egy véres (bár majdnem kabaréba forduló) merényletet is arra használnak fel, hogy a sajtó ellen uszítsanak, mint Fico jó tanítványai.

Ő kezdte – és még ma is folytatja – annak sulykolását, hogy az ellene elkövetett merényletről az ellenzéki sajtó tehet, s bár ez Amerikában, ahol ugye Trumpot azért mégis meg akarták ölni, eddig még föl sem merült, Magyarországon már igen, és teljes erővel ordítják is. Több szólamban, hasonló hangokkal, azaz, nem nehéz ebben felfedezni a központi direktívát. Mert minden esemény alkalmas arra, hogy a másik ellen uszítsanak.

A Fidesz most épp a Megafont vetette be, mint csapásmérő eszközét, akiktől, mielőtt idéznénk pár gondolatot, előtte elmeséljük azt, hogy ismeretlen eredetű ötmilliárd forinttal lettek kistafírozva. Ez abban a kontextusban érdekes, hogy a Nézőpont Intézet az „ellenzéki” sajtó pár tízmilliós tételeit firtatja, mint amennyiért árulják a hazát, a megafonosok pénze viszont egyáltalán nem érdekli őket. Bár mi is tudjuk, hogy a közéből van. Az adófizetők bukszájából.

Elindulhatnánk most abba az irányba is, hogy tételesen soroljuk azokat a száz-, vagy ezermilliárdokat, amiket a Fidesz a propagandára fordít, de letagadja, a mostani helyzetben azonban sokkal érdekesebb, hogy ebből a pénzből ebben a helyzetben milyen „igét” terjesztenek. Majd a végén meglátjuk, olyat, hogyha hiszünk nekik, akkor például még az is kijöhet belőle, hogy én magam merényeltem meg Trumpot.

Szijjártó külügyes egyébként a kampányban személyesen látogatta meg a decens kis csapatot arra bíztatva őket, hogy állítsák meg a háborús pszichózist, amit már akkor is az ellenérdekelt média terjesztett szerinte és szerintük. Nos, nem úgy néz ki, hogy a célkitűzés sikeres volt, mert most ott tartunk, mint föntebb fölskicceltük, hogy a balos média miatt lőttek rá Trumpra, s mint szintén megmutattuk, hiába volt a merénylő republikánus barom.

Hogy félreértés ne essék, nem azért barom, mert republikánus, hanem azért, mert merénylő. Amikor a hír megjött a nagy vízen túlról a sajnálatos eseményről, Orbán csak imádkozott a „sötét órán”, de Szijjártó volt az, aki elkezdte, miszerint (sic) „a patrióta, békepárti politikusokkal szemben manapság már gyilkossági merényleteket is elkövetnek”. Külügyesünk terelte a békepártiak balos fenyegetése irányába a hazugságot, a Megafon pedig folytatta.

A teljesség igénye nélkül szemezgetünk a kendermagban, amit ezek a gombák elé szórnak. „„A balos sajtó évek óta évek óta, vicsorogva hergel a háborút, a Woke-ot, és a migrációt elutasító politikusok ellen, amit a jelek szerint egyre sikeresebben tesznek. Úgy tűnik a közönségük, – az olvasóik – már nemcsak kommentekben akarnak vért, és hullákat látni, de vannak, akik tenni is akarnak valami drasztikusabbat az ügy érdekében”. 

Illetve: „Lehet, hogy egy őrült húzza meg a ravaszt, de a töltényt a tárba a libsi média teszi be!” Ez tán a legplasztikusabb, s ezt a cukiságot bizonyos Bohár Dániel követte el, akitől azért megkérdeznénk, mi az a libsi média, illetve arra kérnénk, definiálja a fogalmat. Az nem ér, hogy az összes, amelyik nem Orbán (Putyin) nótáját fújja, s az sem komilfó, ha mond egyet, mert akkor azt kellene bizonyítania, hogy az az egy „hullákat akar látni”.

Mert ilyesmiről – mint mindenki tudja – egyáltalán nincsen szó. Amúgy egyébként nem érdekelné az embert, amit ezek egyenként összedelirálnak a milliárdjaikból, ha nem ismernénk a propagandájuk felépítését. Ez úgy működik mindenki által ismeretesen, hogy egy ökör ír egy baromságot, amit átvesz az MTI, s így mint hivatalos forrás terül szét a ganyéban, hogy ott bugyogjon Mária néni lába előtt a konyhában tudatmódosításként.

Ez utóbbi sem érdekelné már az embert, mert megszokta a másfél évtized alatt, de mint megállapítottuk, a játék már nem arra megy, hogy a gombákat elbutítsák, hanem arra, hogy az „ellenzéki” sajtót kinyírják. S ennek – mint tegnap is kiderült – a fele sem tréfa, ez már életre-halálra megy. Hogy milyen irányban tudják még fokozni, az nem ismeretes, csak sejthető, ha Putyin Oroszországát nézegetjük, és elkerekedik a szemünk.