Csak a halál egészen biztos – vagy azért mégsem, de ezt mindenki maga látja majd meg a túlparton -, éppen ezért nem tennénk meg tétre, helyre és befutóra, de Novák Katalin le fog mondani. Mindeközben itt, a mi kis barlangunkból kinézve mindig ámulva nézzük a nem Orbán kezében lévő sajtó olykori naivitását, ahogy az Agymenők Pennyjének elcsodálkozó tátott szájával néznek a kerek világra, annak történéseire, és az a benyomásunk innen a hűvösből: semmit nem értenek. Vagy nem akarnak érteni.
Pénteken este volt a tüntetés Novák lemondatásáért, amiről korábban már elmondtuk, hogy ugyan nemes idea, de voltaképp semmi jelentősége nincsen. Mert és ugyanis a romlást nem ő hordozza magában, a mocsoknak ő csak a hatvannégy fogú arca volt mindezideig, ami vigyor a mostani, számára vészterhes időkben alábbhagyott, a nyoma azonban bennünk ott maradt az idők végezetéig immár. Node, nem is ez, hanem a tételezett és egyre biztosabb távozás, aminek a bekövetkeztével jön az új bábu majd, aki más lesz, de egy fikarcnyival sem jobb.
Ezt a lehetséges és több mint valószínű végkimenetelt nézve a lemondásáért való élénk buzgalom ugyan szép, de a nagy egészet tekintve felejtős, lett azonban egy folyománya. Mégpedig az emlegetett – amúgy lelkünkből sarjadzó, hozzánk hasonlatos – sajtó gyermeki rácsodálkozása arra, hogy erről a demonstrációról valami különös ok miatt beszámolt az MTI, sőt, az orbáni televízió is, ami gesztus mindezideig egyáltalán nem volt szokásukban. Jé, mondta ez a sajtó, valami megváltozott.
Mintha a szabadság langyos leheletét éreznék, amint áramlik be a pállott szagú országba, és mindeme sóhajtozás közben csak azt nem veszik észre, hogy ezek a tudósítások egyszeriek és megismételhetetlenek (ha lesz is belőlük, még akkor is), mert nem egyebek ezek sem, mint a nagy terv része. Az orbáni sajtó ugyanis nem világosodott meg egyáltalán, hanem ugyanúgy a pártközpont utasításait hajtja végre, mint amikor elhallgat vagy hazudik, ami furfangok létezésének leglényegét jelentik.
Ezt nem ártana figyelembe venni a csűrdöngölés közben. Ismerve ugyanis a NER működését, ezek a tudósítások nem egyebek, mint a Novákra kiadott kilövési engedély megnyilvánulásai azzal a szándékkal, hogy a kedves vezetőt – aki amúgy a leginkább sáros benne – elemeljék a mocsoktól, és továbbra is makulátlan tisztának, erkölcsileg megingathatatlannak láttassák. Hogy ez a botrány most pedofilmosdatás miatt robbant ki, az mellékszál, lehetne akármilyen más az ok, de az is jellemző kies népünkre, hogy ez ütötte ki a biztosítékot.
És nem más. Ezernyi, ennél sokkal fajsúlyosabb indokot tudnánk sorolni, de valahol olyan ez, mint a netadó, amivel együtt lehetett volna élni, de népünk nem akart, Orbánnal viszont igen. A miatta, az általa okozott egyéb mérhetetlen károk, szenvedések és megalázások mellett pedig hallgat. Ez is megérne egy misét, de mindezt összefoglalta már Kertész Ákos olyannyira, hogy nagyon messze kellett menekülnie. Viszont látnunk kell, vagy legalábbis nem ártana, hogy Orbán nagy hevű alaptörvény-módosítása sem a pedofíliának szól.
Kizárólag a saját hatalmának, és az emlegetett tisztakezű és erkölcseiben makulátlan szoborszerű képződmény farigcsálásának. Mert ugyanezzel párhozamosan Szijjártó külügyes, Orbán egyik nagy jobbkeze Amerikában járt, s ha már ott volt, bazsalygós-vigyorgós együttfotót tett közzé okulásunkra – és az ő nullaságát bizonyítva – bizonyos Tim Dolan bíborossal, aki arról híres, hogy egy ottani pedofilbotrány szereplője volt. Erről Szijjártó is tud vagy tudnia kell, ennek ellenére úgy vigyorognak ezek ketten a képen, akárha Móricka viccet hallottak volna.
De nem hallottak, sokkal inkább azért vannak együtt, hogy a Fidesz nagy vízen túli propagandáját folytassák tovább, amire dollármilliókat (következésképp forintmilliárdokat) költenek, ami szintén a nagy terv része. Viszont jól látszik, hogy ehhez képest egy kis pedofília nem oszt és nem szoroz, tehát itthon, Novák kapcsán is csak az volt az egyetlen baj, hogy kiderült. Amúgy rendben volt a dolog, hiszen a kegyelmet kapó alak közel állt a belső körökhöz, tehát Novák nem jókedvében, hanem nyomásra írta alá a papírt.
És Varga is, de ő már régebben, mással (Völner) elásta magát, de amiatt nem rúgták bele az árokba. Emiatt majd lehet, igen. Mert minden okkal van, az okok pedig a hatalom felé vezetnek, ezen a mocskos úton azonban erkölcsnek helye nincsen. Ezt mutatja Dolan bíboros mosolya Szijjártó oldalán, ezt az MTI tudósítása a tüntetésről, és ezt Novák sorsa is, aki, ha véletlenül nem bukott volna ki ez a kegyelmi aktus, még mindig hatvannégy foggal vigyorogna, de már nem teszi. És azért, hogy Orbán nyugodtan aludhasson, mert semmi más nem számít.
Vélemény, hozzászólás?