A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója azt közölte a széles nyilvánossággal, hogy elhatárolódnak egyik tanulójuk, Pankotai Lili felszólalásától, amely a vasárnapi tüntetésen hangzott el. Minden további mélázás előtt annyit azért jegyezzünk meg, nagy valószínűséggel ez az igazgató véleménye – elhatárolódása -, mert ő sem tudhatja, hogy az iskola mint másik entitás (diákok, tanárok és a takarító néni) hasonló véleményen van-e, mint ő, ami egyáltalán nem biztos. Így az iskola nevében beszélni, hiába annak az igazgatója, nem egyéb, mint annak megmutatása és bizonyítéka, mint hogy a Ciszteri Rend Nagy Lajos Gimnáziumának egy véleménye vagy nézőpontja lehet, az, ami az igazgatóé.
Ez a mentalitás és vezetési gyakorlat hadseregirányítást tételez, ahol, mint tudjuk, ellentmondásnak helye nincs, de nem is igazán erről szeretnénk diskurálni máma. Az igazgató kifejtette még, mire alapozza az elhatárolódását, miszerint „messzemenően elutasítjuk annak minden, a keresztény értékekkel össze nem egyeztethető tartalmát és narratíváját”. Ismét a többes számra hívnánk fel a figyelmet elsőként, másodjára pedig a keresztény értékekre, amiből két dolog fakad. Igazgató úr ezzel a nyilatkozatával – amelyet össziskolainak állított be – a valagát félti, hitet téve a NER hazug narratívája mellett, ugyanakkor ő sem tisztázza azt, mi volna abban a keresztényietlen, ha egy diák föl van háborodva.
Fölháborodott a diák, mert alapos oka volt rá, és nem szónokolt, mint Orbán szokott válogatott közönsége előtt nyüszítve uszítva, hanem slam poetrit adott elő, ami pedig nem egyéb, mint művészet. Igazgató úr tehát a művészi szabadságtól határolódik el keresztény erkölcseiben, ami eszünkbe juttat dolgokat, és el is meséljük egyrészt látva, hol is élünk, másodjára társadalmi berendezkedésünkhöz adunk vele lehangoló viszonyítási pontot. Horger Antal jut eszünkbe azzal a bevezető toldással, hogy a ciszterci igazgató úr nagy valószínűséggel szellemi kapacitásaiban a hajdani nyelvészt meg nem közelíti, csak eszméinek avas szagában hasonlít, de abban meglehetősen. Mindenki ismeri Horger Antal és József Attila históriáját.
De azért idézzük fel. 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a híres-hírhedt Tiszta szívvel című vers, amelynek bírálói erkölcstelennek és nihilistának tartották a fiatal költő szemléletét. A professzort oly mértékben fölháborította a vers, hogy két tanú jelenlétében „eltanácsolta” az egyetemről József Attilát. Viszont: a Tiszta szívvel hatására azonban nemcsak a tanári pályától tanácsolták el a fiatal verselőt, hanem egyúttal költővé is avatták. Ignotus Pál ezt írja a versről: „…van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét […]. Gyönyörű szép.” – Ennyit biztatásul Pankotai Lilinek.
Ráfér, hiszen ismerjük a forgatókönyvet, amely szerint mindezek után a tanulólány élete pokol lesz az iskolájában, s ahogyan Horger nem engedte József Attilát tanári diplomához jutni, itt is minden el lesz követve, hogy a lány ne tudjon leérettségizni, ha ugyan odáig kihúzza. Minden attól függ, mit kezd vele a mindenható tankerület, a tanári kar, amelyik tart az igazgatótól, és mit a diáktársai, hogy ők is elhatárolódnak-e majd a fölvételi reményében. Mindenkinek, akiket felsoroltam, lesz oka és indoka Pankotai Lili ellen fordulni, őt ellehetetleníteni, így az a veszély fenyegeti, hogy teljesen egyedül marad a reá váró vérzivatarban, és le fogják darálni, mint annyi sokakat, akik szólni mertek hangosan a hatalom ellen.
A ciszterci gimnázium és Horger egyeteme ugyanaz, szellemiségük, az általuk értékként képviselt keresztényi valami, amiről soha nem derül ki, valójában micsoda, vagy mennyiben több egy agnosztikus morálnál, voltaképp a tőlük különbözőek stigmatizálására való. A magyar társadalom pedig, ahogyan száz éve, most is védtelen a totemizálás ellen, amikor valami azért szent, mert kijelentik róla. Mindemellett ez a fasizmus gondolkodásmódja, nem véletlen tehát, hogy a reakciók akkor és most, a Horthy-korban, s abban amelyik abba álmodja vissza magát, megegyeznek. Ezek ugyanazok. És éppen ezért – mert minekünk erre lehetőségünk nincs -, arra kérjük azokat, akiknek módjukban áll, vigyázzanak erre a lányra.
Vélemény, hozzászólás?