Túljutva az elmúlt száz év tíz legsikeresebbikén, mindezt bizonyítandó és boldogságunkat kiteljesítendő kaptuk meg a hatósági áras farhátat, ami így egyben leírva a kabaré maga. De nem is ez, hanem a körítés. Pártunk és kormányunk nem győzi hangsúlyozni – mint jó bolsevik/fasiszta párt –, hogy szíve egyfolytában az ő népéért dobog, és nem elég az, a panelproli rögzített áron szopogathatja a csontokat, mert nem ez a lényeg, hanem, hogy mindezt nagy pofával nyomják a képébe, verik a fejébe reggeltől estig. Hogy kinek köszönheti a nyüves életét, és hát, a Pártnak csakis, így következésképp Neki. A jótevőnek, aki csak népének él – lásd Lenin és az ő nótája.
Amiként a sárga csekkekre is rá kell nyomtatni, mennyit spórol a porbafingó organizmusnak Orbán Viktor maga, akképp kell hirdetni boltról-boltra, hogy olcsó a farhát/szárnyvég, egyebek, nagy tacepaókon kell tudatni, hogy a boltba lépve se feledje az ember a gyönyöröket. Mindent megül, ahogyan a Fidesz teli pofával hirdeti magát mindenhol. Futballmeccsek szüneteiben az egy perc gyűlöletek a televízióban, vagy most a legújabb, mikor is NAV-os levélnek álcázva irkál a nemzetvezető boldog boldogtalannak, azt monomániásan, hogy előre meggyünk nem hátra. És hát, mindezt közpénzen, amin azonban meg sem lepődünk egyáltalán.
Általában a mi pénzünkön tolják a képünkbe a szaros seggüket. Az ember már meg sem lepődik, amikor hónapról-hónapra számolnak be arról, hogy Rogán propaganda minisztériuma, milyen iszonytató milliárdokat költött megint az emberek hülyítésére, a legocsmányabb azonban az, amikor mindezt büntetés terhe mellett teszik kötelezővé, mint most a farhát esetében is. Mindez már volt egyszer. Ami belengi a NER-t, az a Cseh Tamás (és Bereményi) által megénekelt „ötvenes évek szűk levegője”, midőn ránézünk, mit ellenőriz és hogyan Orbán Viktor propaganda-hadserege, mindenféle csinovnyikjai és végrehajtó hordája.
Ott állunk annak kapujában, hogy a királyi vár erkélyén határozzák meg a terveket, miszerint a disznó hányat fialjon, vö. Virág elvtárs „Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!” És ez most a legkevésbé sem a mókakacagásiból jutott eszembe, hanem a ránk boruló mázsás, szörnyű mennybolt okán. Mert, mint olvashatni a diadalmi jelentésekben, megkezdték a hatósági árak ellenőrzését a boltokban, ám mielőtt a módját megnéznénk, ízlelgessük a világot, amiben élnünk adatik, s amely ez: az Innovációs és Technológiai Minisztérium vizsgálja a farhátat, és nincs több kérdés.
Na de, hogy. És ebből kitetszik, hogy mégis van. Mint a szigorú ellenőrzés végeredményéből kitetszik, bajok akadtak néhány elhajló boltokkal, és nem azért, mert nyerészkedve és a nép vérét szipolyozva drágán adták Orbán mannáját a mocskos imperialisták, hanem a tervek és a propaganda volt a baj. Hogy értsük, hol is kell élnünk, mint írják a jelentésben, három bolt az előírt készletnél kevesebbet tartott raktáron, helyezett ki a polcokra belőlük, négy esetben pedig a kötelező tájékoztatás hiányzott vagy nem felelt meg a rendelkezéseknek. No most, minden külön értesítés helyett „előírt készlet” – ötéves terv, disznó fialása és a gyönyörök.
Nadehogy a kötelező tájékoztatás hiánya, a plakátok űrje úgymond, mint hiátus a XXI. században Európa közepén, ez az a delikát leginkább, ami minket Rákosi pajtásra emlékeztet. De, hogy a másik forrás se maradjon említetlenül, emlékezzünk azért Goebbels professzorra is, mint túlszárnyalandó tankönyvi anyag. Lehangoló az összkép, ha összefoglaljuk, amit látunk, s ami ez: egy magát antikommunista szabadságharcosnak beállító nemzet élén egy KISZ titkár hatósági árakat vezet be, és épphogy nem Lenin-fiúk szintjén basztatja a a „maszekot”. Noch dazu: a kötelezően kihelyezett bolti kormányplakát tiltott kampányfinanszírozás, azaz, választási csalás.
Sivár életüket így hordozza az idő, és ezen a ponton utalnánk a szlogenre, ami bekattant a kedves vezető agyába (Rákositól lopva szintén), miszerint Magyarország előre megy nem hátra, és ami a farhát hatósági árára gondolva maga a szürreális lázálom, amelyből ezen a szinten már csak az ütemes taps hiányzik. De ne gondoljuk, hogy nem jön el az is. Hogy másfél, uszkve kétmillió embert ilyesmivel meg lehet vezetni, az nem csoda, minden társadalom bizonyos százaléka degenerált. Viszont aki nem, mért nem jut el oda, hogy a megvásárolt és kifizetett farhátat egy bolti plakátnak reptesse (lásd tojás és NYENYI), azaz, hol marad belőlünk a kurázsi most már. Ez az egy igaz kérdés.
Vélemény, hozzászólás?