Varga Judit küzdelmei

Tudjuk, mert emlékszünk rá, hogy amikor Orbán pezsgővel a kézben szerelmetes pillantásokkal kinevezte Varga Juditot igazságügyi miniszterré, akkor azzal küldte a csatatérre, küzdjön érte a veszedelmes Brüsszelben. Tartsa a frontot mintegy, hogy ő szabadabban garázdálkodhasson a hátországban. Piszlicsáré jogállami és más liberális huncutságokkal dolga ne legyen, lehessen disznót ölni és fasisztákkal randevúzni zavartalan. Varga Judit – pezsgővel a kézben, még szerelmesebb pillantásokkal – fölfogta megbízása lényegét, igazságüggyel alig is foglalkozik, ellenben küzd Brüsszellel, mint malac a jégen.

Most is ötvennyolc oldalas levelet írt a gyarmatosítóknak a pedofiltörvény álnéven futó homofób uszításról, amiben arra próbált magyarázatot találni, hogy ez a törvény miért nem sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának elveit, a belső szabad piac működését és még hét másik dolgot. Varga Judit ötvennyolc oldalon át fejtegette az Uniónak, hogy a fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk, mivelhogy az apa férfi, az anya nő, és a házasság szentsége, meg Alaptörvény és a kismaci kunkori farka. Valamint. És továbbá azért küldi el a sunyiba az Uniót, mert ők ezt a fütyipuncis dolgot belegyömték az Alaptörvényükbe, és, jön a nagy csavar: EU-s jog nem írhat felül nemzeti alkotmányt.

Stimmt, mondhatjuk, tehát, ha bármit belerakunk a 133 bátor segítségével az alapbigyóba, akkor az érinthetetlen és kritizálhatatlan lesz. Ügyes oder aljas, ahogyan Varga válasza arra, hogy ez a törvény diszkriminatív lenne. Nem lehet az – így Orbán hátvédje –, mert nálunk Alaptörvény tiltja a diszkriminációt. Alaptörvénybe pedig nem ütközhet, mert az Alkotmánybíróság úgy fütyül nekik, mint a fülemile, és az ördögi kör már be is zárult. Mindezek után Varga azt hiszi, megdolgozott a fizetéséért, de téved, amit ötvennyolc oldalon keresztül összehadovált, azzal semmire nem adott választ, csak arra bizonyságot, hogy kies hazánk egy fekete luk Európa közepén.

Mert ez a népszavazás is. Ami már a kérdéseivel is gyalázatos („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” – ahol már a kérdés is hazugság), ráadásul a választás napján teljesen megzavarva Orbán amúgy sem túl acélos elméjű szavazótáborának pislákoló tudatát. Nem emiatt ugyan, de az Uniónak aggódásai vannak a választások tisztaságával kapcsolatban, jön az EBESZ, és úgy nézik majd a Fidesz mocskos kezét, mintha Fehéroroszország volnánk vagy más, diktátorok uralta hely (mivelhogy voltaképp azok vagyunk), amire ez az Unió most kezd rájönni, magunk közt szólván elég későn.

Vera Jourova neve a Fidesz, Orbán és Varga Judit számára maga a pokol. Az Európai Bizottság biztosa már régóta mindent megtesz, hogy a Fidesz aljasságai kiderüljenek, s ha lehet, valahogyan azokat szankcionálják, és a magyarok (mimagyari fideszisták) ámokfutását a klubban megállítsa. Egyedül azonban kevés és tehetetlen, most is elmondta például, hogy az Unió nem áll készen olyan helyzetekre, hogy egy tagállamában a választásokat elcsalják. „Naiv illúzióban éltünk, hogy egyetlen állam sem fog eltérni ezektől az elvektől. De, hogy egy esetleges antidemokratikus vagy tisztességtelen választás esetén lesz-e válaszlépés, akkor nem látom, konkrétan mit lehetne tenni.”

Ez a tisztánlátás és az előre lemondás szava, ami nekünk egyáltalán nem jó hír, de ma Varga Judit a témánk, akinek erre is volt keresetlen szava, miszerint „Jourová nemcsak hogy politikailag súlyosan elfogult, de nyíltan bele is szólna a választási kampányba, legalább a látszatát fenntarthatná annak, hogy objektív módon képes ellátni a munkáját”. – És ez megint ott van a szeren. Nem értjük, mert nem is érthetjük, a választások tisztaságáért való aggódás miképpen beleszólás a kampányba, illetve megragadva miniszterasszony szavait, mi magunk is örömmel vennénk, ha ő is „objektív módon lenne képes ellátni a munkáját”. Egy pártkatonától azonban ilyen kevéssé kérhető.

Viszont látjuk, mire utalt Novák Katalin, aki már köztársasági elnökként szemlélve a világot ideológiai háborúkat delirált és vizionált, ami, ha Varga hivatalban marad, garantált. Ő, mióta Orbánnal pezsgőzött – szerelmetes szemekkel – azóta fogja a macsétéjét, és behunyt szemmel pörög. Még ebben a körben megkapta a magáét Didier Reyndes jogérvényesülésért felelős biztos is, aki a homofób népszavazás miatt aggódik. Varga pedig olyan messzire megy, amennyire csak lehet, és megelőlegzi a népszavazás eredményét, amikor ezt mondja: „Brüsszel nem hajlandó figyelembe venni a magyar emberek akaratát”. Nos, ez delikát.

Mert ugyanis Varga Judit honnan tudja, mi az emberek akarata, mit mondanak majd a népszavazáson, amit Brüsszel nem vesz figyelembe. Hacsak ő maga nem tudja előre a népszavazás eredményét, voksoljanak bárhogyan is a népek. Ez ilyen lehetséges csalásra utaló nyom, ami értelmezi Jourova aggodalmát a választások tisztasága miatt, és máris körbe értünk a ganajban. Íme, hölgyeim és uraim, Varga Judit küzdelmei az utóbbi két napban. Amelyek közben dagad a Völner botrány, ám miniszterasszony ahelyett, hogy venné a csinos kis kalapját, ahogyan az illő volna, még mindig pörög a macsétéjével, és lassan olyan lesz, mint egy elszálló dervis. Szerelmetes szemekkel, ezt el ne feledjük.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum