Olybá tűnhet, hogy én pikkelek Varga Igazságügyis Juditra, holott ez nincs is egészen így. Elmondom a viszonyomat hozzá, s így egyúttal mind az összes fideszistához is, hogy egyszer s mindenkorra világos legyen. Emlékezhetünk, mikor Wolowitz csodálkozva kérdezte Sheldont, miért adja neki a helyét a kanapén, amikor annyira szereti, a fizikus kimerítő választ adott érzelmeiről, amelyek a kanapén lévő helye iránt lobognak. Tévedés – mondta Wollowitznak – a helyemet a kanapén nem szeretem. Anyámat szeretem, a helyemhez sokkal mélyebb érzelmek fűznek, fejtegette.
És előadott egy sokdimenziós, rengeteg nullával leírható függvényt, ami azt volt hivatott bizonyítani, a hely a kanapén mennyire a világ közepe a számára, s mint ilyen, s épp ezért érzelmei irányában nem leírhatók kellően. Sheldon mindezzel pozitív értéket szeretett volna megmutatni, ontológiai vonzódást a helyéhez, és most ezt tessenek fordítottan elképzelni, ahogyan lobog bennem nem a lét türelme, hanem a megvetés mind az összes fideszista felé és irányában, ami nem passzió részemről, hanem maga az élet. Varga Igazságügyis Judit is köztük van természetszerűleg.
És nem azért mesélek róla olyan gyakran, mert pikkelek rá, hanem mert okot és indokot szolgáltat az adomázásra. Egyszerűen nem tud hibázni, lassacskán a léte lesz a tévedés, ahogyan Orbán iránti rajongásában tengeti a napjait, és bármit tesz, ránéz először, hogy na, jól csináltam édes gazdám? Itt tartunk. És ott is, hogy most épp jó akart lenni, nagylelkű és igazszívű, de tudjuk, hogyan van ez. Adományozott Varga Igazságügyis Judit, és nagy nyilvánosan elkezdte verni a harci dobokat azért, hogy mindenki figyeljen oda, hogy ő adományozott. Lehangoló ez így.
„Családunk nevében szeretettel ajánlunk fel félmillió forintot az Áder János köztársasági elnök úr és felesége, Herczegh Anita által létrehozott, a koronavírus miatt árván vagy félárván maradt gyermekeket támogató Regőczi István Alapítvány javára. Három gyermek szülei vagyunk, meggyőződésünk, hogy egy ilyen nehéz helyzetben közös társadalmi felelősséget szükséges vállalni.” – Ezzel szarta tele a Facebookot, és ugyan azt nem érdemli meg, hogy Füst Milánnal mutassam meg, miért nincs az jól, hogy ordibálva adományoz, de ha már kereszténység, akkor legalább az.
Varga Igazságügyis Judit úgy viselkedik, mint amikor a misén perselyeznek, és valami cécóval mutatja meg a bávatag hívőknek az adakozó, hogy ő ad, s ráadásul mennyit. Ha Orbán bábja mindezzel azt akarja bizonyítani, hogy van lelke, azt nem nekünk kellene mutogatni, hanem saját magának, de azt nem lehet venni semennyi pénzért. Mint ahogyan a bűnbocsátó cédulák fölvásárlása sem menekített meg senkit a pokoltól, ha hitt benne, attól, hogy Varga Igazságügyis Judit telekürtöli a közösségi teret az adakozásával, jó ember még nem lesz egyáltalán. Cirkusz ez is, mint minden.
„Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény hajléktalant, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! ” (Ésaiás 58. 7.) – Innen nézvést Varga Igazságügyis félmilliója értelmezhetetlen, mert például köze sincs Szent Márton elfelezett köpenyéhez sem. Varga Igazságügyis adását tehát őszintétlennek érezzük, és nem azért, mert mint újólag elmesélem, hogy pikkelnék rá, hanem mert hiányzik belőle az adakozás kegyelme, azaz színjáték az egész. Ha nem kürtölte volna világgá, nem tudnánk róla, de a saját keresztényi lelke bensőleg megnyugodhatna.
Viszont, mivel a cél egyáltalán nem ez, hanem a bávatagok meggyőzése arról, milyen jó ember is a nacsasszony, a gesztus értékelhetetlenné válik, és fekete pontot kap a delikvens, holott pirosat szeretett volna nagyon. Összefoglalva: rühellem a hazugságot, s akkor még inkább, ha jámbor köntösbe bújtatják. Varga Igazságügyis Juditnak hivatalából fakadóan joga volna fellépni a hajléktalanokat megbélyegző törvények ellen. Megteszi? Nem. Innentől fogva nincs kérdés a lelke minősége felől, amit semmiféle pénzzel tisztára mosni nem lehet. Azaz, kenje a hajára a félmillióját.
Vélemény, hozzászólás?