Az MTV, mint mókamester: elnöki sajtóst játszik a híradó

Végzetes szereptévesztésben van minálunk a király televíziója, ebben a híradónak nevezett műsorszám, amelyben immár csupán azt nem mondja a szeánszot vezető guru: csak a kezemet figyeljék! Ebből élemedettebb honfitársainak rögvest tudnák, hogy a kamera mögött minősített rodolfóizmus esete forog fenn, de hiába minden, ép elmével akkor is tisztán látni, hogy az a világ, amelybe folyamatosan bele kívánják verni az orrunkat, nem a valóság, csak annak égi mása.
mtva_hu
Az Obersovszky-vetette mag termékeny talajra hullt, sőt, a fiatalabbak lassan a mester fejére nőnek. Míg az iskola-teremtő seggnyaló megelégedett a szervilizmus legvadabb formájával, miközben Schmitt olimpikon – újabban a nemzet becstelen sportolója, aki a hírek szerint maga jelentkezett be a címért, amit a jól végzett munka jutalmaként meg is kapott – alfelében lefetyelt, az őt követők nem érik be ennyivel. Obersovszky legalább nem hazudott. Megelégedett annyival, hogy egy ország előtt csináljon hótthülyét magából, amint világossá tette, hogy pénzért vagy meggyőződésből, de hajlandó kiiratkozni abból a közegből, amelyet újságírásnak neveznek.

Az új eresztés ennél jóval tovább megy. Két héttel ezelőtt a köztévé híradója azt állította, hogy egyes, kormánykritikus hírportálok szándékosan elhallgatnak pozitív fejleményeket, de mivel egyre több a jó hír, a kritizálóknak nehezebb a dolguk. Az MTVA szerint műsorvezetőjük azért kommentálta így a dolgokat, mert ez hír volt. Akkor szó szerint ezt bírta mondani: „Talán az mutatja a legjobban, hogy megint kifejezetten jó hír érkezett a magyar gazdaságról, hogy több internetes oldal elhallgatta vagy megpróbálja elhallgatni a Moody’s döntését. Ezek azok a kritikus hírportálok, amelyek máskor mindenről hosszan beszámolnak, ami szerintük Magyarországnak vagy a magyar embereknek rossz. De most nem volt könnyű hetük, sok mindent kellett ugyanis elhallgatniuk.”
mtv
Ha ez az MTV-nek megfelel, nemlétező lelkük rajta, egyszer majd úgyis tükörbe kell nézni. Mindez szomorú csupán, az új attrakció azonban mosolyos, amely után az ember csupán hörögve röhög, egyebet nem tehet. Azaz, Németh Balázs 2.0: A hvg.hu azt írta kedden, hogy Áder Jánost tojással dobták meg Prágában, mert bár akkor, amikor beszédet mondott, őt nem célozták meg, ám később, egy emléktábla átadásakor a cseh államfő, Milos Zeman ellen tüntetők tojászáporából Ádernek is jutott. A híradó elővette prágai tudósítóját is, aki elmondta a kamerának, hogy Áder nyugodtan elmondhatta a beszédét – éppen úgy, ahogyan a hvg.hu hírében is szerepelt.
orbantojas
Mindezek ellenére az is kiderült a köztelevízió blokkjából, hogy a híradósok e-maileket küldtek péntek délután az emlegetett hírportáloknak (a hvg.hu mellett az Indexnek és a 444.hu-nak), amelyben egyenesen azt firtatják, hogy azok tervezik-e a híradó szerint megtévesztő címek javítását, és készülnek-e elnézést kérni Ádertől, meg az olvasóktól. Nos, itt tévedünk a sírva vigadó kabaré ingoványos talajára. Immár nem elégednek meg azzal, hogy meghamisítják a valóságot, tovább mennek, és valami rosszul értelmezett küldetéstudattól vezérelve elnöki titkárságot játszanak, vagy sajtóosztályt. Ők szoktak helyreigazításért visítani, ha fáj valamijük, de most éppen nem. A köztévé megteszi helyettük, és nem szakad rájuk az égbolt. Itt tartunk.

Hol máshol is tartanánk egy olyan közegben, ahol, amikor a Washington Post bántotta a vezért, államtitkárok nyomultak a vízen túlra helyreigazító publicisztikáért. Vagy épp legutóbb a bajor sztori, amikor Orbán szerint véletlenül született egy számára kedvező interjú a rá zúduló vérzivatarban, és az nem jelent meg, élénk képzeletű sajtósa akarta ráborítani a konyhaasztalt a németekre. Ez a tudatvilág, ez a habitus kerítette hatalmába a saját bejáratú híradót is, amelynek munkatársai spanyol viaszkot ürítő elefántnak képzelik magukat, úgy vélve, mindent megtehetnek, és ez igaz is. Viszont magukra vonják a nevetést, amelynél gyilkosabb eszköz nem igazán létezik, ezt azonban nem tudják, mert a NER-ből rég kiveszett a humor. Ez – is –lesz a veszte.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!