Szíjjártó, a pénzügyi mágus

Szíjjártó Péter három ingatlan mellett nyolcvankétmillió forintos megtakarítást is összehozott úgy, hogy kizárólag politikusként, közpénzből van jövedelme. Tavaly másfélszer annyit spórolt, mint amennyit keresett, így vélhetően nagy hibát követ el Orbán Viktor, amikor a ’mindenbentehetséges strómanját külügyminiszterré avanzsáltatja. A pénzügyek őrzőjévé és szolgálójává kellene felkenni őt, mert olyan megáldással rendelkezik, mint kevesen ebben az országban, illetve dehogy, sokan vannak a fajtájából. A semmiből tud mindent varázsolni, s ha ezt a képességét a hon javára kamatoztatná, akkor a Petőfi-féle Kánaán köszöntene a négymillió koldust soraiban tudó Nyomoronciára, amely Hungária maga.
leadpic1-4896-d0001215A849c9d0ce9e4
A nihilből birodalmat építéshez a főnöke is nagyon ért, nem véletlen, hogy noha nem egy akolból származnak, de édestestvérek, sőt, ikrek a mutyiban. Orbán vagyonát meg sem lehet becsülni, és az igenhülye magyar ellenzék, és az igentehetetlen magyar sajtó már meg sem kísérli kibogozni, hogy az ifjú titánhoz hasonlatos életpályát magáénak tudó nemzetvezető miképpen vált multimilliárdossá. Az utolsó kísérletet az ÉS tette Tokaj kapcsán, hősiesen küzdve, bíróságilag elbukva, amely cikksorozatról azt jelentette ki a basi, hogy ő azt egészségügyi okokból nem olvassa. Az egészsége hatóságilag megőrződött, viszont más okból leromlott az ország kárára, és nyilvános titkosan némi grazi segítség – amely ma már debreceni a jónyelvek szerint – után szalonképes néha, de minek. Arra alkalmas, hogy futtassa ezt a nímandot.

Ez az ember a legütősebb példája annak, hogy mi kell a NER-ben a karrierhez. Semmi, illetve minden, ami egy szóval írható le: a seggnyalásig képes lojalitás. Nos, ebből a képességből vizsgálatunk alanya bőven eleresztődött, nem akadt olyan genny, amit el ne végzett volna, nem volt olyan blődség, amit zselés hajával a kamerák előtt ne olvasott volna fel az ő ügye védelmében, és az ő ügye a gyarapodás mellett az emelkedés volt, csak szegény rossz liftbe szállt. Illetve páternoszter ez, csak még nem tudja. A versenyszférában soha nem dolgozott, és nem volt tagja semmilyen gazdasági társaságnak. Az idei országgyűlési választás előtt kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péterrel szemben arra hivatkozva, hogy a politikus megtakarítása többel nőtt, mint amekkora bevétele volt. Szijjártó Péter akkor sajtófőnökén keresztül úgy reagált: immár sokadszorra teszi világossá, hogy vagyongyarapodásának két forrása a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai.
200PX-~1
Nos, e váteszi képesség okán javasolnám őt a gazdaság élére, mert ha ilyen jó érzéke van a gyarapodáshoz, ezt minden fék nélkül hasznosíthatná országa érdekében is. Mondjuk azért, mert még nem külügyminiszter, de már van egy öngólja. Clintonról jelentette ki, hogy amikor Magyarországról, az itteni forradalmi állapotokról mondott lesújtó ítéletet, akkor bizonyosan azért tette, mert hazudtak neki. Biztosan a kommunisták. Nos, ezt a szíjjártói igazságot csípőből röhögték ki Washingtonban, így ilyen munícióval és világlátással az álmoskönyvek szerint nem jó külügyminiszternek lenni, de kicsire nem adunk, indulhat az élet új szakasza. Hogy rajtunk vigyorog a világ, az már régen nem számít, elvagyunk magunkban.

De azért mégis visszatérve a külügyi mágus pénzügyeihez, hogy mért érinthetetlen a legkisebb fiú: a KDNP-s Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke nem kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást a Fidesz-es parlamenti képviselő ügyében, mert meggyőzték a politikus által rendelkezésre bocsátott adatok. Innentől már kérdezni sem érdemes. India – az áhított Kelet – van itt a maga kasztrendszerével, Szíjjártó a sudrák közé tartozik, csak mi vagyunk páriák.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum