Adhatol ám két forintot

Varga Judit üzent Brüsszelnek, miszerint várja a pénzt. Ilyen egyszerűen, kertelés nélkül, hogy teljesítette, amit ígért, ide a pénzt, ám a szövegben nem szerepelt a „mert akkor” kitekerem a nyakad, lelőlek vagy szétverem a fejedet, mert Varga Judit nincsen abban a helyzetben, hogy pattogjon. Ezt csak a birkáknak mutatja, közben azonban szűköl, és legfőképpen hülyeségeket beszél. A parlament elfogadta ugyan azt az „igazságügyi törvénycsomagot”, amit az EU (Brüsszel) követelt tőle, de az a sajátos helyzet állott elő, hogy ez édeskevés. Ez a teljesíteni kért huszonhét követelményből csupán négy.

Vera Jourova, az EB alelnöke el is magyarázta a pénzváró pózba belemerevedett Vargának, hogy nincsen részletfizetés, nincsen gyere cipó, hamm, bekaplak. Az nem úgy megy, üzente ez a Jourova, hogy csak egy kicsit vagyok jó, és tartom a markomat, mert ez a négy vállalás az igazságszolgáltatásról szólt, a többi huszonhárom meg a jogállamról, amiből nem teljesült semmi, azaz Varga felszólítása, hogy ide a lóvét, kicsit korai. Olyan a magatartása ennek a Vargának, mint amikor úrfikoromban a nagyobb fiúk elibém álltak a felszólítással, hogy adhatol ám két forintot, különben. De ott sem volt különben.

Csak a követelőzés. De lezárva ezt a jourovás fejezetet, az alelnök arról is tudósította a mi Vargánkat, hogyha teljesülnének a jogállami feltételek, arra az EB-nek pozitív értékelést kell adni, sőt, továbbá a tagállamoknak is el kell fogadni, ami hónapokba kerül, ha lesz ilyen egyáltalán. Mert kiindulva onnan, hogy Varga nem érti a jogállam fogalmát, tehát a küzdelem kilátástalan, azt is hozzá tehetjük, hogy azok teljesítése úgy nagyjából a NER fundamentumának lebontását jelentené, tehát ezek soha nem fognak teljesülni, következésképp a büdös életben nem jön az a pénz, hiába minden cirkusz.

Tudja azonban ezt maga Varga is, ezért húzta elő egyszerre az aduászt, ami valamely nemzetközi összeesküvésről szól szenvedő hazánk ellen. „A kormány megdöntésére törő nemzetközi érdekek”-ről beszélt jó miniszterasszony, idekeverve az oroszbarátság vádját, ami azt mutatja, immár nem elég a boszorkányüldözési, a jogállam nem értési, itt már halmozódnak a bűnök, viszont ezeket szokás szerint megint az ellenzékre keni. És ez a mozdulat az, amellyel azt a bűnt is eltolja magától, hogy miatta – és a Fidesz miatt – nem jönnek azok a nyüves pénzek, holott erről szó sincs.

Tegnap megint meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, ami azért érdekes, mert voltaképp ilyen nincsen, viszont úgy sikerül megint kitolni a rendeleti kormányzás határidejét, hogy eddig is immár 2547 napja teszik ezt mindenféle jogcímeken. Ez a szemszögünkből azért érdekes most csupán, mert azt mutatja, lehet itt az ellenzékre kenni az összes szart, a NER-ben történtekért kizárólag a Fidesz, sőt, egyszemélyben Orbán Viktor a felelős Varga Judittal az oldalán. Így azért is, hogy nem jönnek – és nem is fognak érkezni – azok a nyüves és olyannyira áhított pénzek. A taktika tehát nem működik. Stratégia meg nincs.

„Várjuk, hogy Brüsszel kifizesse a Magyarországnak járó uniós forrásokat” – írta a Facebook-oldalára ez a Varga, mellékelve hozzá egy, a Karmelita erkélyén készült decens fotót, de a fentiekből kitetszik, azt aztán várhatja. Ott dülleszkedhet az erkélyen míg a világ, s még két nap. Itt tartunk a kavarásban, és az is látszott már tegnap, mi lesz az elkövetkező napokban a Fidesz kommunikációjának vezérfonala, mégpedig az, hogy ők mindent teljesítettek (nem), s ha nem jön a pénz, az valami libsi ármány miatt történik. Ők ennél többet tenni már nem tudnak, mert eltakarodni vagy a NER-t lebontani viszont nem akarnak, vagy akarják.

Ilyen elnyújtott üvöltések vannak, és szokás szerint Deutsch Tamás ült fel elsőként a vonatra, és bár a saját érdekében ne tette volna. Üzent a drága, mégpedig ezt: „Te Gyurcsány, a guruló kampánydollárok a baloldalnak, az OK, az EU-s pénzek a magyaroknak meg megakadályozandó?” – No most, sejtjük, mit akart mondani a költő, csak nem sikerült, illetve jobb helyeken ilyenekre szokták mondani, én is kérek abból, amit ő szívott. Deutsch azonban csak kiteljesítette a Varga által felütött nívót, így áll előttünk az egész szerencsétlen, ámde aljas bagázs. Adhatol ám két forintot – erre futja nekik.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
5 hozzászólás “Adhatol ám két forintot
  1. kovacs_ugynok szerint:

    Múltkor már megjegyeztem a felelősség kérdését.
    Ilyen esetekben minden normális és nem normális országban felelősöket szoktak keresni. Az, hogy nem jön EU pénz nem kérdés, hogy az orbán kormány érte a felelős. Abba ne menjünk bele kire szeretnék kenni, mert ők a felelősök, erkölcsi nullák, persze, hogy másra kennék.

    Az EU is világossá tette, amíg az orbánék vannak itt hatalomban, pénz se lesz. A többi meg már csak csicskáztatás az EU részéről. Az orbán banda a f.sz másik végére került, mert eddig csicskáztatni is ők szoktak.

    Na szóval, a felelősség kérdését tisztáztuk. Innentől a nagy kérdés az, hogy az orbán kormányt ki választotta meg? Az orbán nem mert egyéniben indulni, tehát a parlamentbe se a nép választotta. Részemről a listás parlamentbe bejutást egy az egyben el is törölném.
    Miniszterelnöknek se a „nép” választotta, hanem a parlament. Olyan ogy. képviselők, akiket viszont a „nép” közvetlenül választott. Igaz a fidesz durva csalással maradt „2/3”-on. Már csak e miatt se legitimek, de hunyjunk szemet e fölött is.

    A parlamentnek már régen le kellett volna váltani az orbánt, a kormányával együtt! Tehát, azért, hogy ide nem jön EU pénz, és szarrá megy az ország (nem csak attól), gyakorlatilag a fideszes képviselők a felelősek (5., bubu, ágh). Érdekes módon ezek a gazemberek mindezek után is háborítatlanul tudnak arborétumot, árokpartot avatgatni. Ember, most jöttem a falvédőről… :/

  2. miki1950 szerint:

    Orbán alapoz.
    Azt tudjuk, hogy a fő művét, diktatúrája fel – és alépítményeit a büdös életben nem fogja visszafejteni, következésképp az éltető csecsből eddig folyó manna elapad.
    Azt is tudjuk, hogy az épített médiabirodalma alkalmas arra, hogy megetesse a nép nagyobb hányadával az EU -ból való kilépés szükségességét – annak minden negatív következményével együtt.
    Ezért van az orosz, kínai és egyéb kipcsak országok felértékelése, tekintve, hogy más lehetőség számára nincsen.
    Minden frontot megnyitott itthon és a nemzetközi térben egyaránt, melyek eredője mind
    egyirányba mutat.
    Egy gondolkodni elfogulatlanul képes vezető ma még megfordíthatná azt az ország pusztító folyamatot amibe belekezdett.
    A „csakazértis ” mentalitása ezt nem engedi meg számára, ezért aztán irreverzibilissé változtatta és kényszerpályára tette az országot.
    Csak egy forradalmi helyzet változtathatna ezen – szigorúan feltételes módban értve.

  3. kovacs_ugynok szerint:

    Ma megint „nagyot” ment a dagadt a CPAC-n. Gondolom ez is megér egy bejegyzést. 😉

    Ha nem itt rontaná a levegőt, idestova 33 éve, azt mondanám elmentek neki otthonról. De így simán kinézem belőle, hogy csak át akar baszni.

  4. Jane Doe szerint:

    Vessetek a mókusok elé, de a fentiekről – a minielnökkel, a kétvargával, a többi fidesz-tálibbal egyetemben – csak egy régi, de nagyon aktuális vicc jut eszembe:
    Férfi odalép az utcán egy csinos, lengén öltözött szőke nőhöz:
    – Asszonyom, lefeküdne velem 200000 Ft-ért?
    -Persze uram!
    -És 2000-ért?
    -Mit gondol, mi vagyok én?
    -Azt, hogy Ön micsoda, már megbeszéltük, most már csak az áron vitatkozunk.

    • cyr45 szerint:

      Ez eredetileg (ha jól tudom) Churchill által elsütött poén volt!

      De -ettől függetlenül- jó most is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum