Zsarolók és megzsaroltak

Mint az ismeretes, a Hende Csaba vezette Fidesz különítmény ma Helsinkibe érkezik annak ellenére, hogy a vendéglátók már jó előre kijelentették, nincsen velük tárgyalnivalójuk. Hacsak nem az időjárásról, Vejnemöjnen hárfájáról vagy a nyelvrokonság kérdéseiről akarnak diskurálni, mert a NATO csatlakozásról ők nem fognak. Mégpedig, lévén, pártküldöttségnek tekintik azt, amit a Fidesz delegál, nem a magyar parlament csapatának, amiből viszont az látszik, a finnek nincsenek tisztában a magyar parlamenti viszonyokkal, amelyben az úgynevezett ellenzéknek az ég egy világon semmilyen szava és szerepe nincs.

Nem mintha az ilyen Hende féléknek olyan sok volna, akik csettintésre működnek, ilyképp, akik ma Helsinkiben képviselik elveszett hazánkat, dróton rángatott figurák csupán. De ma ez a legkevesebb. Annak ellenére azonban, hogy ez a meghatározatlan állagú csoport ma megérkezik oda, ahol nem várják őket szívesen, mégis mennek, mert követelőzni szeretnének a finnektől azzal, ne mondjanak már annyi csúnyát a magyar fasiszta rezsimről, cserébe ők pedig megszavazzák az északiak NATO csatlakozását. Ez a metódus színtiszta zsarolás, ilyképp, ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy a Fidesz miért is indult Helsinkibe.

Aztán majd Stockholmba is. Igen ám, de mindeközben itthon akkora tutulás van Bayer tagkönyv vezérletével, mint már régen nem volt. Csattognak a fogak, fröcsög a nyál, és elnyújtott üvöltések hallatszanak az Unió rohadt anyját emlegetve, és a pokolra kívánva az összes libsibolsit, akik Bayer előadásában túltesznek a hajdani szovjeten. Az oroszok csak ministránsfiúk ezekhez képest – üvöltik -, de ez a tagkönyv nyomora, ha így látja a kajla világot, ami pedig egészen másképpen van. Az ok és az indok a tamtamra most az épp, hogy az Európai Bizottság újólag a középső ujját mutatta a pénzért ácsingózó söpredéknek.

Mégpedig akként, kijelentette, nem elég az, ha a miniszterek, államtitkárok eltakarodnak az egyetemi kuratóriumokból. A pénzért azt is elvárják, hogy köztisztviselők és pártkatonák se legyenek ott. Az igény jogos, és azt is mutatja, az EB – ha nem is teljesen – tisztában van a magyar társadalom és benne a Fidesz működésével, hogy ezek ott vannak minden kilométerkőnél, minden sarokban és már az odvas fogak mélyén is. Az EB ezzel nem egyebet, mint legalább ezen a területen demokráciaminimumot vár el,  de ez annyira fáj a maffiának, hogy bevetették a nagyágyút – aki maximum egy tarack -, magát a tagkönyvet is.

De Bayer ordíthat, amit akar, az EB-nek ő csak egy fába szorult féreg jelentőségével bír, mint ahogyan a finneknek is csak seggdugaszként jelenik meg az érkező Fidesz őrs élén a gukkeros Hendével. Megállapíthatjuk, hogy ide jutottak, de ettől nekünk nem lesz jobb, és az is kitetszik, a Fidesz sem fog ettől megváltozni, mert képtelen rá. Például Hollik professzor is beszállt a kórusba, aki az orvosi kamarát vádolta szintén aljas zsarolással, aminek a valósághoz az ég egy világon semmi köze nincsen, de ezzel indokolta a kiherélésüket. Csak ezzel az a baj, hogy a finnek ilyesmik miatt mondanak olyanokat a Fideszre, ami nekik fáj.

Régebben már értekeztünk arról, hogy a tükröt szidják, ha a képük ferde, viszont ilyen munícióval megérkezni Helsinkibe, ahol – és ezt jegyezzük meg még egyszer – azzal várják őket, hogy velük tárgyalnivalójuk nincsen, egészen különlegesen delikát. Majd azt figyeljük mindezek után, hogyan lesz ebből győzelmi jelentés, pedig valahogyan lesz. Mindemellett az is kitetszik, hogy a Fidesz Európában útjának végére ért. Amióta kirúgták őket a Néppártból, nem találják a helyüket, amit valami képzeletbeli szélsőjobbon kerestek, mint új meleg alom, ilyen azonban a valóságban nincsen. Ezért járkál Orbán a trumpistákhoz vigaszért.

De, hogy most miért mennek északra nagy valószínűséggel a pofonért, azt a finnek fogalmazták meg világosan. Erkki Tuomioja külügyi bizottsági alelnök szerint „a magyar politikai retorikát erősen áthatják a sérelmek és a bocsánatkérés követelése”, s ezzel ez a finn egy évtizedet foglalt össze, amit mi úgy szoktunk hallani, hogy „több tiszteletet a magyaroknak”, és ezek végtelen számú permutációja. No most, a tiszteletet ki kellene érdemelni, s olyannak nehezen jár, aki mást sem tud, csak zsarolni (vétók és egyebek), de mindeközben azt ordítozza, hogy őt zsarolják. Meséljek még? Fölösleges.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
1 hozzászólás “Zsarolók és megzsaroltak
  1. polyvitaplex szerint:

    Rezeda rosszul tudja, Németh Zsoltékat nagy szeretettel fogadják Finnországban, ezt maga Németh Zsolt nyilatkozta.
    A svéd nők szerint Hende Csaba a legjobb pasi, mondja Hende Csaba.
    Norvégia azt sajnálja nagyon, hogy nem most akar belépni a NATO-ba, mert akkor a Németh–Hende-playboycsapat oda is átruccanna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum