Ilyen ország még egy nincsen. Vázolom a cifrát: Bayer Tagkönyv lecseszte Csányi Sándort, mert az békülékeny hangon meccsre hívta Karácsonyt és Fekete-Győrt, azért mert Budai Gyuszi bácsi meg kitiltotta őket onnan, és így zárul be a kör, amelyben eljutunk Budaitól Bayerig meg vissza. A Fidesz kemény magja vicsorog. Budai Gyuszi bácsi már volt a mese tárgya, máma Bayer Tagkönyv következik, illetve nem is ő igazán. Hanem a jelenség, illetve a vonal, amit képvisel, s amelyben minden nehézség nélkül fedezzük fel Virág elvtársat, aki Pelikán gátőrt ekképp oktatta az irányra: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”
Nem kellene ennek feltétlenül így lenni, mégis így van. Annak idején Rákosi alatt – ami kort most újra éljük – voltak belső ellenségek, elhajlók, árulók és még ki tudja milyen vétkesek, akiknek önkritikát kellett gyakorolni, hogy életben maradhassanak, és sokszor még úgy sem sikerült. Ahogyan Bayer Csányiról beszél, fölsejlik az elhajlás szigorú vétke, mint aki – Csányi – nem tartja magát bigottan a pártfegyelemhez, és kicsit is másképpen gondolkodik, mint az ebben az ügyben zsinórmértéknek tekintett Budai Gyuszi bácsi, akinek az az ideája, hogy dögöljön meg mindenki, akinek nem narancsból van a feje. Tudtuk, hogy Bayer keményvonalas, de az nem volt sejthető, annyira ostoba is, hogy egy vitában a jól láthatóan degenerált eszméket valló Budainak adjon igazat.
Pedig ezt teszi, amiből nem a saját nyomora sejlik fel csupán, hanem a Fidesz esszenciája is, mint már utaltam rá, azaz, rajtuk kívül élet nincsen, mert „aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” Tudtuk, hogy nagyjából itt tartunk, de az nem volt látható, hogy ennyire. Mert Bayer legújabb dolgozatában, amelyben a Budai-féle eszement ideákat védi, ez irányban indul el, döntögeti Csányi szobrát, felróva neki olyan bűnöket, amiket ezek szerint eddig is nyilván tartottak, csak még nem volt rá elég ok, hogy előkotorják a kartotékot. Vagy Virág elvtárssal szólva megint: „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, öt perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!” – És már helyben is vagyunk.
Bayer felrója Csányinak, hogy „S próbálok emlékezni, mikor is szólalt fel elnök úr felháborodottan, hogy a baloldal hagyja már abba a stadion építések elleni őrjöngését. És próbálok emlékezni, mikor és mekkora vehemenciával állt ki elnök úr (meg a többi sportvezető) a kormány sportot támogató politikája mellett”. Viszont előttünk vannak a képek, amelyeken Csányi Orbánnal szotyolázik a VIP-ben, így most az a kérdés, hogy ezekről az OTP és MLSZ vezér le lesz-e retusálva, vagy maradhat még, egyáltalán Bayer Tagkönyvnek joga van-e selyemzsinórt küldeni, vagy csak a saját megnyugtatására habzik a szája. Bizonyítja, hogy én itt vagyok neked kedves gazdám.
Bayer zárása is figyelemre méltó, amiben Csányi helyezkedését vizionálja, miszerint „Meg aztán, közelednek a választások is, igaz, elnök úr?”. Bayer rátette a stigmát Csányi homlokára, ami az elhajlástól az árulásig hozhat magával ítéletet, már, ha Bayernek a tagkönyve mellett szava is van. A mechanizmus azonban a klasszikus ötvenes évek, de ez sem nagy nóvum, ezt is tudjuk rég. Bayer legújabb dolgozata ennek csak egy lehangoló fejezete. Ami érdekes viszont, hogy ebben nem kutyapicsázott, és nem használta a szokásos alpári szókészletet. Mert – így vélekedünk – Csányira még nincs rábizonyítva a bűn. Majd, ha igen, akkor el lehet harapni a torkát. Ez pedig azt mutatja, hogy Bayer beszari alak. Amíg nincs hivatalos irányvonal, csak szordínósan aljas.
Majd aztán lehet teljes mellszélességgel, hogy Csányi megemlegesse Orbán istenét. Viszont ne higgyük, hogy Bayer Tagkönyv beérné uszítás nélküli dumával. Csányit stigmatizálja, Karácsonyt és Fekete-Győrt viszont fenyegeti, illetve hergel ellenük. Ők ugyanis elfogadták az MLSZ vezér invitálását, és azt mondták, elmennek arra a nyüves meccsre. Bayer ezzel kapcsolatban így adja ki az utasítást, hogy a válogatott következő meccsén részesítsék „megfelelő fogadtatásban a stadionba kilátogató Karácsonyt meg Fekete-Győrt”. Az olvasóit kérte erre, akik ezek szerint a futballjáró közösség. Ők szoktak heil hitlerezni és más hasonló cuki kurvaságok. És már itthon is vagyunk az elcseszett fasiszta Magyarországunkon.
Vélemény, hozzászólás?