Ne várd a májust

Legutóbb is két hetet kellett várni arra, olyan törvény szülessék, hogy a maszkviselés hiányát büntetni lehessen. – Ez volt az a fő indok, ami miatt ismét rendkívüli jogrendben pancsolhat a kedves vezető, ezért nem is mehetünk az utcára éjféltől reggel ötig, ez pedig megvédi mind az összes nyugdíjasokat. Így lehet összefoglalni a fennálló helyzetet, én viszont már látom, mindez arra lesz majd alkalmas, hogy az SZFE lázadását valami mondvacsinált járványügyi indokkal leverjék. Mert a tavasz is azt mutatta, a rendeleti kormányzás arra való, hogy ami aljasságot békeidőben macerás volna elintézni, azt így csak egy pöccentés, s ha valaki emiatt háborog, akkor azt kapja a képébe: hátráltatja a járványügyi erőfeszítéseket, és, ha már segíteni nem akar, legalább ne gátolja a nagy jótevőt népe megmentésében.

Szüretidő van az orbáni diskurzusnak, Bécsben is neki tetszőn alakulnak a dolgok, már a TEK is a határon páncélos géperejű járművekkel, még csak az adventet sem kellett kivárni. Már úgyis kezdett kifáradni a kommunikáció, kínjában templomrombolásról és építésről értekezett a kedves vezető, míg most elég csak körbemutatnia, és azt mondani, félj. Hatványozottan egyszerűbb így az élet, a világ a NER-nek kedvesen alakul, Orbán hazardírozása, amit jólfésülten pávatáncnak neveznek, valahogyan mindig jól sül el. Most is, Varga igazságügyis, aki megfertőződvén hosszú ideig befogta a száját, már életre kelve oktatja Európát, hogy ne jogállamozzanak, inkább a terror ellen küzdjenek. És tényleg az lesz, hogy a szükség törvényt bont alapon újra nem jut idő a Fidesz megrendszabályozására, és győz megint a gonosz.

Áprilisig vannak megint nyeregben minimum, mert ugyanis a kedves vezető arra datálta a vírus fölötti diadalt, és akkor az úgy is lesz. Nem tudom, megfigyeltük-e, milyen váteszi képességekkel mesélte nekünk, hogy májusban mikor tetőzik, akkor tetőzött, hogy a második hullám mikor robban be, berobbant. Most pedig az áprilist várjuk, illetve a májust, hogy a kórság Orbán által legyőzessen. Az viszont még rohadt messze van, addig az élettől is elmegy az ember kedve, és, mint Vian egere, megkéri inkább a macskát, hogy harapná át a torkát, de szelíden azért. Orbán váteszi képességeiben azonban valami stikli rejtekezik, az leginkább, hogy nem mondanak el nekünk valamit vagy épp semmit sem, illetve egészen egyszerűen hazudnak. Nem lenne nóvum, soha nem mondtak igazat.

A szórakozóhelyek bezárnak, a részeges bölcsészek nem tudnak részegeskedni, futballmeccset nézni viszont lehet azzal a kitétellel, ha gól születik, ne ugorjanak egymás nyakába a szurkolók. Egyébként ez a fogalom, hogy szórakozóhely, amelyeknek mostantól kampó, elég tágas, a stadion ezek szerint nem az. Bár másutt a futballt szórakoztató iparágnak tarják, tudjuk, hogy nálunk vallás, ilyképp, ha misét lehet tartani, akkor meccset is, de ezen rugózni tényleg fölösleges. Mindig az tarthat nyitva, ami majd maximalizálja a szavazatokat. Nem a vírus számít, hanem az ideológia. Azt sem én mondtam, hanem Zacher kolléga, hogy az ellene való védekezés minálunk nem járványügyi, hanem politikai kérdés. Hogy a rezsim kegyes, az is mutatja, még nem vitte el őt ezért a nagy, fekete autó.

Ám azidő tájt még nem volt rendkívüli jogrend, míg viszont most ismét van, ami úgy működik a tavaszi tapasztalatok szerint, hogy Semjén éjfélkor benyújt valami baromságot, reggel hétkor pedig már életbe is lép az. Kilátástalan egy tél elé nézünk, aminek nem a vírus lesz az oka, hanem a rá való hivatkozás. Mondhatnánk, hogy a májussal, mire Orbán ígéretéhez híven a kardjával az utolsó vírust is ledöfi a vár fokán, minden rendben lesz, de ilyet ne nagyon reméljünk. Addigra épp a vírussal takarózva nagyon sok mocskos munka el lesz végezve, és ott áll majd az ország letarolva, kifosztva, kifáradva és elgyengülve. És az lesz a legszebb, hogy amikor a járvány saját jogán és természetéből fakadóan szorul vissza, ott tündököl nekünk ez a manus, mint aki megmentette az életünket. Így lesz minden bizonnyal.

Névjegy rezeda

Szombathelyi újságíró.