Hazát vegyenek

A Fidesz szerint Donáth Anna és a Momentum hazaáruló. Ez súlyos szó, annak ellenére, hogy tudjuk, nacionalista rezsimek előszeretettel használják, láncos kutyát is szoktak mondani, vagy szürreálisan ürgebőrbe kötött békaembert. Bigott, feudális országokban, mint amilyen ez a miénk, szóba jöhet a felségsértés vagy istentagadás is, olyikért elégetnek, alkalmanként fölkötnek, vagy kegyelemből főbe lőnek. De semmiképp nincs jó vége. Donáth Anna úgy árulta a hazát egy standon a piacon, hogy felhívta Jourovát, aki megsértette a magyar népet. Monnyon le. Donáth is monnyon le, távozzon a közéletből, senki ne maradjon a világon, aki nem ők.

Úgy lett bevisítva ez a nagybüdös magyar feudális éjszakába, hogy mindjárt jön Dontáh Anna Őszödje, a nagy leleplezés, hogy Brüsszelben a csürhe már kaparta a kockaköveket megrohamozni a helyi tévét, mert a belga csoki finom. A Varga igazságügyissel folytatott televíziós vitának csúfolt agytépés volt a kiinduló pont, ahol Donáth, amikor szóhoz jutott két visítás közt, szó szerint azt mondta a patás Jourováról: „Nem szoktam lefekvés előtt arról csacsogni vele, hogy képzeld Vera, már megint mi történt Magyarországon.” Ehhez képest mégis beszélt vele, ez volt az ő Őszödje, és így árulta a hazát a piacon. Ráadásul árleszállítással.

Két csomó retek és fél kiló rohadt krumpli között, újságpapírba csomagolva. Most nem állunk neki azon lamentálni, hogy Donáth Anna hülye volt-e. Az volt, mert tudhatná, ezek még azt is kiderítik és ellene fordítják, hogy kiscsoportban – mármint az oviban – mit súgott a Pistike fülébe kakaózás közben. Azon sem mélázunk ezúttal, hogy Varga miniszter életének lényege a tagadás, hogy amikor kapja a pofonokat a gazdája, miszerint csal, lop, hazudik, mondja, mint akit felhúztak, hogy nem is, nem is, nem is. Ennyit egy leszedált papagáj is tud, ehhez nem kell magas hivatal meg szolgálati autó, kiskosztümök és selyemblúz, ehhez elég egy ketrec, ahová a gazda rakta.

Ha ez a hazaárulás, akkor az a kellemetlen mondandóm van Varga meg a csürhe, illetve sakálfalka többi tagja számára, hogy mi, népek küldtük oda az imperialisták közé ezt a Donáthot, ilyképp hazát árulni. S ha valakinek a csatlósa ő, akkor a miénk, akit úgy hívnak, nép. Jourova nem minket sértett meg, hanem a magát hazának képzelő Fideszt a vezérével az élén, s ha ezt a Fideszt mint hazát árulja ez a Donáth, akkor a megbízásunkból teszi. Világos matematikai képlettel a haza nem egyenlő Varga csürhéjével, s amikor ez a Donáth Jourovával telefonozik, azért cseveg vele, mert mi nem tudjuk neki elmondani, hogy minket bántanak.

A saját hazánkban a hazaárulók, mert és ugyanis, amikor Varga gazdája, ez az Orbán Putyin és a kínai kommunisták függésébe taszítja az országot, a kirgizeknek, vietnámiaknak és bizonytalan identitású afrikai érsekeknek adja a pénzt, amiből a jódógos, jómunkás magyari ember élhetne emberhez méltóbban, nos, ezt nevezik máshol hazaárulásnak, ha már ragaszkodunk az efféle nagy szavakhoz. De térjünk azért vissza ehhez a tegnapi dologhoz, mert vannak benne cuki kurvaságok, ugyanis megint képbe került Szijjártó jachthuszár. Ő visítozott Donáth lemondásáról elsőként.

Az pedig úgy történt, hogy már akkor reagált a leleplező videóra az Origón, amikor még le sem vetítették, és ő kezdte a hazaárulózást. Ami azon túl, hogy az ő szájából mókásan hangzik főleg mostanában, felidézi bennünk A tanú című film delikát jelenetét, amelyben Pelikán megjegyzi, hogy elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet. És ekkor érzem én magam egy malomtulajdonos kulák szeretőjének egyszerre, valamint várom a fekete Pobjedát hajnalban. De ha már Varga Judit szóba került, nem azért, mert pikkelnék rá – dehogynem –, hanem, mert ennek az egész bulinak ő adta meg a zamatát.

A Facebookon kifejtette, amikor a magyar kormány a világjárvány kellős közepén azon dolgozott, hogy minél kevesebb ember élete és megélhetése kerüljön veszélybe, akkor az ellenzéki európai parlamenti képviselők Brüsszelben és Budapesten is egy előre megírt forgatókönyv alapján a brüsszeli érdekeket képviselték és álhíreket terjesztve a magyar kormány veszélyhelyzetben hozott döntései ellen uszítottak. Amióta tudjuk, hogy Lázár Ervin meséi is valami nemzetközi összeesküvés részei, ezen már igazán nem csodálkozunk, hanem inkább elkérnénk Jourova telefonszámát, mert volna mondandónk a számára. És milyen szerencse, hogy Donáth ezt helyettünk megteszi.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
1 hozzászólás “Hazát vegyenek
  1. Jane Doe szerint:

    Emlékszünk még a miniszterügynök ominózus mondatára: “A haza nem lehet ellenzékben.” Azóta minden cselekedetével és gondolatával egyértelművé tette ennek a jelentését: ő maga (mint a nemzet, a haza, a mimagyarok…stb) nem lehet ellenzékben. Ellenzékben csak a hazátlan, szellemi homeless, sehonnai-bitang-ember,libsi-bolsi…s egyéb lehet.
    Nos, a formális logika szerint: hazát csak az árulhat, akinek van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!