Murphy

Péntek nagy nap volt Neriában, innentől fogva száztizenhat településen nem viszik el a szemetet, mert elfogyott a benzin, lerohadtak az autók, s legfőképpen, mert a rezsicsökkentés miatt – amivel egyszer választást nyert ez a csürhe -, hiányzik két és félmilliárd pénz a rendszerből, ormányunk pedig nem hajlandó fizetni. Sőt, Gulyás elvtárs jó elvtárshoz méltón azt is kijelentette, nem engednek a zsarolásnak, ott rohadjon meg minden, és ebből az immár szó szerinti trutyiból egészen sok kilukadás következik, aminek megpróbálunk utána nézni az alábbiakban.

Az első és legfontosabb, az alapvetés mintegy, hogy ami elromolhat, az el is romlik, mint azt a modern kor legnagyobb filozófusától, Edward A. Murphy Jr. mérnök és pilótától tudhatjuk. Ennek a kiinduló tételnek a NER-es kiegészítése, hogy olykor az is elromlik, aminek nem is lehetne, illetve a végső folyomány: amihez ezek hozzá nyúlnak, az szarrá megy. Most épp a szemétszállítás, de az élet legapróbb szegletei is bizonyságok arra – oktatástól egészségügyig, sőt, uram ne hagyj el, a futballig – hogy a NER-rel fertőzött dolgok atomjaikra hullanak, elszáll belőlük az élet, aminek nagyon rossz vége lesz.

Mindig így van ez, ha egy ideológia irányítja a hétköznapokat. Az már a végső stádium, amikor a Kósa-Németh szakértői páros szemlézi a határt, hogy véd-e a tatár ellen, és megállapítják, hogy igen. A drótok megfelelően kanyarodnak, itt nincs mitől félni a megerőszakolásra és lefejezésre váró asszonyoknak és férfiaknak, és ez el fog tartani egészen az uniós választásokig mindannyiunk legnagyobb közös gyönyörűségére. Tehetik, hülyének nézhetik a választópolgárokat szerte Neriában, a tébolyt nincs erő, ami megállítaná. Ebben a szemét-ügyben is, ahelyett, hogy pofán verték volna azt, aki kitalálta a rezsizést, két MSZP-s bárányka kiállt a Kossuth térre két zacskó hulladékkal.

Ennek az lesz a folyománya, hogy holnaptól az eemúútnyóóc lesz a hibás, ha büdösek lesznek az utcák, sőt, az engedetlen kukások, akik ingyen nem viszik el a mocskot, meg Soros ügynökökké válnak, akik így rontanak rá a nemzetre. A vaddisznó gyomorbaját is egy migráncs okozta az eldobott szendvicsével, mint arra emlékezhetünk. És fájdalmasan kell tudomásul vennünk, hogy ennyit tudnak, és ennyivel is tarolnak, sőt, még betegesen agresszívek is, amire nem csak Gulyás elvtárs zsarolós dumája, hanem az is bizonyság, hogy Demeter elvtársnőre meg rászabadították a nemzetbiztonságot, miközben Orbán terroristákkal üzletel.

Máma vasárnap van, sőt, egy órával hosszabb, ami jó a mormotáknak, de rossz a szemétnek, tovább tud rohadni ugyanis. Érdekes dolog ez a biológia, kémia és fizika egyszerre – tehát az élet maga -, hogy mennyi idő alatt tűnik el magától a mocsok. Egyes nehézfémek millió évek alatt válnak ártalmatlanná, egy műanyag zacskó ezer év alatt, ellenben az emberi test ideális körülmények között két hét alatt eljuthat a szkeletonizáció, azaz a csontvázzá alakulás fázisába. Csak meleg kell hozzá, kis pára, és a kórház klozettjában hagyott hulla magától válik porrá és hamuvá keresztényileg. Ezért figyelmeztethetett pártunk arra, hogy szegényebb sorsú alattvalói okosan fűtsenek, viszont sehogyan sem fognak, de a fagyhalál után tavaszig is elállhatnak, ha kellően hideg van.

Ormányunk azt tervezi azonban, hogy a katasztrófavédők szedik majd össze a mocskot, így verik le a lázadást. 2011-ben Nápolyban is volt szemétválság, amely tulajdonképpen a Camorra – az ottani maffia, amely azonban csak jelenthet ennek a miénknek – és Luigi de Magistris polgármester közötti küzdelem eredménye volt. Ez a de Magistris „Öt nap alatt eltakarítom a szemetet” jelszóval győzött, de cseszhette, a katonáknak kellett a mocskot elhordani. Itt is javasolhatnám a TEK-et, mint köztisztasági segéderőt, de ez nálunk nem megy. Olaszországban a katonák a maffia ellen voltak ugyanis, ez a mi fegyveres erőnk pedig épp azt szolgálja. Innen is látszik, hogy tényleg minden elromlott, és végképp javíthatatlanul.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum