Ellenséggyár újratöltve, avagy újabb nemzeti konzultáció

Úgy tűnik, a Fidesz – és annak elnöke – meg óhajtja kérdezni népét, mitől rettegjünk leginkább a választásokig hátra lévő időben, és ennek érdekében megint nemzeti konzultációt hirdet. Mindebből az körvonalazódik, hogy muníciót kell gyűjteniük a következő kampány-akcióhoz, hogy legyen aztán mivel teliaggatni az egész országot. Ezt vélik választási győzelmi receptül, magyarán, 2018 tavaszáig a csapból is az alábbi öt téma fog ömleni mindnyájunk legnagyobb örömére és épülésére.

A magyar nemzetet öt veszélyforrás igyekszik hanyatlásba lökni O. V. szerint: a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás, a külföldi befolyásolási kísérletek, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadások. Ezekkel kell szembenézni, és erről kap majd levelet az igen hülyének nézett, s egyben lesajnált keményen dolgozó kisember. Már a módja is megvan.

Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi Magyarországot, a nemzeti érdekeket – mondta Orbán Viktor tegnap napirend előtt az ország cirkuszában, s nyilván e hatalmas küzdelem módozatait valamint kétségbevonhatatlan eredményeit tudhatja meg a levélből a választási fülke felé terelni óhajtott polgár, maga a nagybetűs nép, illetve nemzet, valószínűleg az ausztrál nyugdíjas is az utalványa mellé.

Mondanunk sem kell talán, mindez mekkora baromság, elnök elvtárs azonban már a védekezésben is előre menekül, kivédve az őt ért és érendő bírálatokat, hiszen így szólott az amúgy töketlen ellenzékhez: „Az emberek jól döntöttek, jól dolgoztak. Amikor önök bennünket akarnak támadni, akkor a magyar embereket sértik meg, őket nézik le, becsülik le.” Így hát, már nem csak az egész rohadt világ, hanem a Fidesz-en kívül mindenki lenézi az embereket.

Persze Stefka óta tudjuk, hogy ezen kívül is mindenki hülye, aki nem lép egyszerre, ezért, ha kell, akkor ők olyat menetelnek békeileg, hogy beleremeg maga a Föld is. Hogy ez a nemzetközi befolyásolás elleni gigászi harc meg hogyan fog kinézni, arról a Demokrata című nyomdaipari termék mutatott példát, amely a Fehér Ház számára kíván petíciót benyújtani annak érdekében, hogy Soros György ellen nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki, íme:

„George Soros fenyegetést jelent a szabad világra és útjában áll annak, hogy Amerikát ismét naggyá tegyék. Az alábbi bűnöket követte el: 1./ Pénzügyileg nyílt lázadást támogatott amerikai nagyvárosokban, aminek következtében több millió dollár anyagi kár és életek kioltása keletkezett. 2./ Megkísérelte a demokratikus választásokat manipulálni úgy, hogy több millió dollárt adott az általa kedvelt jelölteknek. 3./ Meg akarja kurtítani az amerikai szuverenitást. Saját szavaival: »A stabil és igazságos világ előtt a fő akadály az Egyesült Államok…Az Egyesült Államok magatartásának és politikájának a megváltoztatása elsőrendű prioritásom«. 4./ Valuta-manipulátor. Soros indította meg a brit pénzügyi válságot azzal, hogy a piacra dobott 10 milliárd fontot és ezzel a valuta leértékelését erőltette ki, és ezen egy milliárdos hasznot húzott.”

Soha nem látott téboly szakad tehát az országra az elkövetkező egy évben, és ezt valahogyan túl kell élni. Ez a mi munkánk, és nem is kevés.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!