Az Uber, Kirill pátriárka meg a pillangó szárnya

Most, hogy Kirill pátriárka megtalálta minden emberi bajok egyetlen eredőjét, egyúttal azt is, hogy az ISIS nevű cserkészcsapat miért vagdossa le sárga ruhás emberek fejét, mi okból erőszakolgat lányokat és asszonyokat, meg robbogat többezer éves építészeti csodákat, már végképp megnyugodhatunk. A melegek az okozói fajunk összes szenvedésének a jóember szerint, ilyképp az IÁ is miattuk szökkent szárba. Ezt bírta mondani.

bicajÖrömmel látjuk tehát, hogy hülyék nem csak nálunk leledzenek, hanem keletebbre is. Nem lehet véletlen, hogy vigyázó szemeinket arrafelé vetjük, egyetlenünk épp a mongol lovasíjászatot készül tanulmányozni, majd pedig újra meglátogatja az ő istápolóját vagy a Kremlben, vagy egy dácsán. Ő pedig sarokba térdepelteti, és számon kéri, hogy mi a rosseb van azzal a Paks II.-vel. A nagy lenyúlás cikis egy üggyé kezd válni, de Isten segedelmével megoldjuk majd ezt is.

Visszatérve azonban a pátriárkára: nem most ment el az esze. Már régóta a bögyében vannak a homokosok, és nem tudni, hogy vajon a Vörös tér környékén miatta iktatták-e törvénybe, hogy ha azonos neműek csókot adnak egymásnak a nyílt utcán, akkor viszik is őket a gulagra, esetleg a pátriárka nyalja Putyin valagát a baksis miatt, a végeredmény ugyanaz. Minálunk is ez folyik, mint az tudvalévő.

Megyünk vissza a pitypangos középkorba, s ami a legfelemelőbb a tolatásban, hogy ez az irány épp az ISIS nívója felé mutat. Mindezzel viszont nem törődik senki sem, mert a mi totemünk keresztet formáz, és nem félholdat. A szögletes imádni valót pedig valami megmagyarázhatatlan okból tartják magasabb rendűnek a kerekdednél azok, akik az előbbi jegyében üldözik Belzebubot. Ő viszont néha koton formáját ölti minálunk.

De a jelek szerint a körülöttünk zúgó világ végképp kezdi elveszíteni a józan eszét. Lassan mindenki a másik bugyogójában matat, vagy a lingamot fogdossa a boxerben, legyen az házelnök, pátriárka, együgyű plébános vagy IÁ mészáros. Mindezt az észvesztést, amely manapság kezd eszkalálódni igazán, már régebben is előszeretettel neveztem tohuvabohunak, máma azonban magasabb szintre lépünk.

pillangó hatásSpengler óta tudjuk, hogy a matematika mily fontos a kristályos gondolkodáshoz, ezért evezzünk tudományosabb vidékek felé. Soha nem látható előre, mi lesz abból, ha embertársunk tangájába vagy vonalkódos alsójába téved kalandozó kezünk. A káoszelmélet szerint ez egy nemlineáris dinamikai rendszer, viselkedése tehát nem jelezhető hosszú időre előre.

Michael Crichton igen érzékletesen mutatja be ezt nekünk a pillangójával, minálunk pedig ez így mutat: megverdesi szárnyát mondjuk Moszkvában, aztán emiatt Budapesten kurva nagy vihar kerekedik. Ezt a Jurassic parkban is tapasztalhatjuk, midőn az áramszünet totális őrületté alakítja az egész rohadt Isla Nublar életét.

A káoszelmélet nagy eredménye tehát annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Mindezt nem ártana a mindenkori despotáknak is figyelembe venni, így ha én Habony volnék mondjuk, erre mindenképpen rámutatnék akkor, amikor taxisok verdesnek a szárnyaikkal épp. Viszont megnyugtatásul: a melegek tehetnek mindenről.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!