De hát mit is várhatna az ember egy olyan párt(?)tól, amelynek első embere Semjén Zsolt, akinek legnagyobb teljesítménye, hogy belovagolt Erdélybe azidőtájt, amikor Pintér Sándor sms-ben mentette a hóban rekedt embereket. Ezen túl szíve szerint még szalonkákat irtana nagy tételben és Krisztus nevében, más értékelhető momentuma nincs, hacsak a Gyurcsány-vegzálást nem tekintjük annak, amit ez a másik nímand röhögve és büszkén vállalt az első kétharmad után. Többre nem is nagyon futja, a választók amúgy nagy ívben le vannak szarva. Igaz, ezt mindenféle aggály nélkül tehetik, lévén, hogy rájuk egy teremtett lélek sem szavazott, és mégis nagy hangon jár a pofája a parazita bagázsnak. Szerencsés helyzetben vannak, nem kell elszámolni a zemberek felé, igaz ezt a nagyobbik társ sem tartja szükségesnek, de ez a Krisztust hazudó alakulat könnyű helyzetben van, rajtuk senki nem kér számon semmit, légüres térben lebegnek.

Ezért lehet a vasárnapi boltbezárás szajkózása is, amely olyan követelés, ami senkinek sem jó, cserébe mindenkinek rossz. Ezért ordítják egyre hangosabban, és mellé még hazudnak is, azt, hogy a kormány támogatja a vasárnapi zárva tartást, így be is nyújtották a törvénytervezetet már tegnap. A valóság mást mutat azonban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Hír Tv-nek azt mondta, nem támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását. Szerinte, amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, nem bölcs dolog azt korlátozni. Na akkor mi van? Tehetnénk fel a kérdést, ha mindjárt nem jönne a megvilágosodás. A kormányfő támogatja a szabad vasárnapról szóló kezdeményezést, és ez a Kereszténydemokrata Néppárt számára elegendő – mondta a KDNP frakcióvezetője. Az, hogy a javaslat megvalósulása módosítással, vagy módosítás nélkül történik, másodlagos – közölte Harrach Péter.

Értjük, nem? Minden és mindenki le van szarva, Orbán az Isten, neki áldoznak. A zemberek meg elmehetnek a 3,14…ba. Két napja már visítottam: A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteket lakatolnák le a hetedik napon. Az ennél kisebb boltokban dolgozók családjával minden a legnagyobb rendben van, azokat nem kell törvényileg egybe terelni, mint ahogyan nem szorul óvásra az esetleg vasárnap dolgozó rendőr, vasutas, tűzoltó, orvos, fűtő, benzinkutas, buszsofőr, taxis, ápolónő, légikísérő, pilóta, földműves, színész, újságíró, fotóriporter, nemzeti trafikos, biztonsági őr, pincér, szakács, túlmunkára kényszerített betanított munkás, sportoló, operatőr, WC-s néni, kocsmáros, vámos, mozigépész, népművelő, zenész, road, meg ki tudja, még ki nem. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, és ez a lista fölöleli a társadalom nagyobbik szeletét, amely amúgy kívül esik a politikusi hivatáson. Velük családilag minden a legnagyobb rendben van, csak a nagy boltokban dolgozók lelkét kell megmenteni. Ugyan már, királylány.

Amúgy, ha tényleg a család lenne a lényeg, akkor nem igyekeznének annyira mintegy huszonöt harmincezret teljesen tönkre tenni. Hirtelen elvégzett számítások szerint ha vasárnap bezáratnák a mindenféle marketeket, akkor ennyi dolgozótól lennének kénytelenek megválni az áruházláncok, mert nem bírnák foglalkoztatni őket. Az is rémlik, hogy ezekben a lélekveszejtő boltokban mintha magyar anyák dolgoznának túlnyomórészt. Ha bezáratják a boltokat, s emiatt utcára kerülnek a népek, akkor garantáltan együtt lehet a család, és nem csak vasárnap, de ez nem zavarja a műkeresztényi lelkeket. A huszonegyedik században az történt ugyanis, hogy a romlott lelkű magyarok nem a feszület előtt zsolozsmáznak a megszentelt napon, hanem vásárolni mennek, sokszor családostul, mert ekkor érnek rá, és rohadt sok pénzt hagynak ott. Már akinek telik a bevásárlás luxusára.

Ez van. Harrach vicsorít, feje a gazda alfelében, kerek a világ. Viszont sok Miatyánkot és Üdvözlégyet kell elszavalniuk mindazok után, amit a polgárok ellen tettek, az hétszentség. Feltéve persze, ha ismerik az imádságok szövegét, amit egyre kevésbé hiszek.

Ezeknek még a seggéből is böjti szelek fújnak, vélekedhetnénk Marquez papa nyomán, ha nem fedeznénk fel mindebben a Fidesz kénköves leheletét, pedig ezt kell tennünk. Kitetszik az ifjú demokrata gyalulós módi az egészben, az az idea, vagy szabadságharcos lendület, amikor az úthenger magabiztosságával robognának végig a magyar társadalmon, mert lázáros agyuk – vagy a vezéré – ezt kívánja. Az utóbbi években kiderült, hogy ezeknek valami zsigeri módon nem tetszik, hogy ebben az országban megjelent a nyugati világ. Fölteszem, ha nem Tesco, Auchan, Aldi, Lidl, meg ilyesmi nevekre hallgatna a kiskereskedelem döntő hányadát bonyolító cégek sora, hanem mondjuk GUM volna a böcsületes neve, semmi baj nem lenne a vasárnapok szentségével, de ezt már csak kínomban felételezem. A tervezet szerint egyes esetekben kivételt tehetnének, így azt vizionálom nyomorult jókedvemben, hogy az oldást netán a Coop, meg a CBA üzletek kapnák, mert azokban dolgozni nem eredendő bűn.

Amúgy, ha tényleg a család lenne a lényeg, akkor nem igyekeznének annyira mintegy huszonöt harmincezret teljesen tönkre tenni. Hirtelen elvégzett számítások szerint ha vasárnap bezáratnák a mindenféle marketeket, akkor ennyi dolgozótól lennének kénytelenek megválni az áruházláncok, mert nem bírnák foglalkoztatni őket. Az is rémlik, hogy ezekben a lélekveszejtő boltokban mintha magyar anyák dolgoznának túlnyomórészt. Ha bezáratják a boltokat, s emiatt utcára kerülnek a népek, akkor garantáltan együtt lehet a család, és nem csak vasárnap, de ez nem zavarja a műkeresztényi lelkeket. A huszonegyedik században az történt ugyanis, hogy a romlott lelkű magyarok nem a feszület előtt zsolozsmáznak a megszentelt napon, hanem vásárolni mennek, sokszor családostul, mert ekkor érnek rá, és rohadt sok pénzt hagynak ott. Már akinek telik a bevásárlás luxusára.

Viszont az ördög szokás szerint a részletekben rejtezik, nem a vasárnap a baj, hanem a multi. Ezek az extraprofitot pofátlanul hajszolók még arra is képesek voltak, hogy ingyen buszjáratokat indítottak városszéli boltjaikba, ezzel is megbabonázva az ingyent, mint varázsszót oly igen preferáló panelprolikat. Az új keresztes vitézek ezeket is törvényileg tiltanák be, de, ami igencsak érdekes, nem csak vasárnap, hanem végleg, mindig és örökre. Ez a gondolat amellett, hogy hiába lenne paragrafusba foglalva, mégis csak törvénytelen, mert európai mércével nem látható be, hogy mi a jó franc köze van ahhoz egy KDNP-nek, hogy ki, mikor, hová és milyen céllal üzemeltet buszjáratot. Ezt nehéz felfogni ép elmével, és ebből lesz egyre kevesebb, ha ez a tempó még sokáig folyik az országban. Mindemellett ezzel a vékony pénzűeknek azt a lehetőségét is elveszik, hogy akár hétköznap hozzájussanak a „tescogazdaságoshoz”, de akinek erre szüksége van, annyit is ér, mint azt egy ideje tudjuk. Így megy ez.