Úgy vagyunk ezzel, mint amikor Leonard azon tűnődött, honnan datálja a Pennnyvel zakatoló szerelmét, mert annyiszor szakítottak, és oly sokszor kezdték újra, hogy fix időpontot megadni egyáltalán nem lehetett.

Ilyképp Orbán et. megzakkanásának kezdete is bizonytalan. Már Nagy Imre újratemetésén különös, tébolyult fények tündököltek a szemében, aztán voltak más mérföldkövek is, de a totális leépülés dátuma teljesen biztos az annalesek számára, és ez a 2017-es, nagy, húsvéti interjú, amellyel az összelopott médiája telefosta az egész országot.

Hogy ebben miket delirált össze sorosilag és migráncsilag e leépült szellemi állapot következtében, nos, az voltaképp teljesen érdektelen, két momentumra – nem a nagybetűsre – viszont nem árt odafigyelni, s ezek közül az egyik, hogy: „Idén a politika felkavarta a nagypéntek csendességét, és ricsajjal töltötte meg a nagyhetet.”

Újsütetű és régi vágású diktátorok el nem hanyagolható tulajdonsága, hogy fingjuk sincs a valóságról, és arról, mi kavaroghat „szeretett” népük lelkében, ami tartalmak csak a végső tetemre híváskor szoktak fájdalmasan kiderülni. Ezt a veszélyt hordozza magában a burokban élés.

Orbán et., amióta Gyurcsánypatás megkóstoltatta vele az anyaföldet felmosórongy formájában, kizökkent az időből, és ellenvéleménnyel nem igazán találkozik immár uszkve egy évtizede. Ráadásul csicskái és a saját médiapincsijei mutatják meg neki a világot, ami óhatatlanul torzulást eredményez.

Az egész héten szinte permanensen zajló tüntetésekről az derült ki a házi készítésű hírekből, hogy vagy nem jött össze a kritikus tömeg (by: Origo), vagy egyáltalán nem történt semmi sem, lásd Mészáros et. megyei lapjai. Így válik a közel százezres tüntetésből ricsaj.

Prime zakkant miniszterünk lelkének másik fájdalma, hogy a ricsajozók „borzalmas dolgokat skandálnak”. Nem tudja tehát, mi az a borzalom, hiszen a „hazaáruló”, „putyinbérenc” meg ilyenek, kamaszlányok emlékkönyvébe valók ahhoz képest mondjuk, hogy „lámpavasra vele”, de ha így megy tovább, még ez is bekerülhet a szótárba.

Viszont ebben nem vagyok teljesen biztos, hiszen a mostani elégedetlenek nem a szovjet érában szocializálódtak, mint Bayer ötös számú tagkönyv, sőt, miniszterelnök úr/elvtrás maga is, hanem Európában, és az fáj nekik, hogy onnan akarják őket eltávolítani.

Ezt Orbán et. tulajdonképpen nem értheti, hiszen elmesélte már nekünk azt is, hogy az előző rendszerrel nem az volt a baja, hogy olyan volt, amilyen, hanem, hogy nem megfelelő emberek, tehát nem ő maga dirigált benne. S mit ád Isten, mire újjáépítette saját használatra, akkor meg szar kerül a propellerbe, mert a semmiből előkerül sok-sok megvilágosodott fiatal, akik kiröhögik őt, meg a helytartóit is.

Illetve legutóbb már programot is adtak a választási rendszer átalakításának meghirdetésével, ami szép idea, csak nem kivitelezhető. Volt szerencsém ugyanis olvashatni e tárgyban egy bérkommentelő gúnyolódását, miszerint ehhez először kétharmaddal kellene nyerni, majd akkor sikerül.

Hiába szerettem volna megfojtani csak úgy virtuálisan, mégis be kellett látnom, hogy ennek a baromnak igaza van. Azért is legfőképp, mert miközben Budapesten reng a föld, itt, minálunk, az ország peremén langymeleg vizeken vitorláznak a népek.

Ilyen bódult és leszadált állapotban lesznek egy év múlva is bizonyosan szerte a vidéken a panelprolik és a keményen dolgozó kisemberek, következésképp a NER megbuktatása a fülkékből nem igazán várható. Éppen ezért nem látható a forgatókönyv, mert olyan Ceausescu-félét bár szívesen néznék, mégsem óhajtom igazán.

Így bármily hazaáruló gondolat is, abban bízhat az ember, hogy az EU megvonja kies hazánktól a pénzügyi támogatást, mert legyen ettől bármilyen szar is a polgártársaknak, jelenleg ez látszik egyedül életképes forgatókönyvnek a diktátor bukásához. Aztán majd minden kiderül.

Az új útdíj miatt is mindenki boldog volt náluk. Miközben az egész ország szidta a jó anyját annak, aki kitalálta az új sarcot, és már Hende Csaba sem tudta, hogy egyik napról a másikra mit hazudjon ebben az ügyben, az emegy megrendezte az örömöt. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színésze kapott szerepet az M1 Híradójában, amint éppen azt ecsetelte, mennyire elégedett az autópályás díjfizetés új rendszerével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére érvényes matricát vásárolt, mondta. Bánhidi Krisztián azért volt lelkes a kamerák előtt, mert nagyon sokat szokott közlekedni autópályán a megyében. A Híradóban egyébként természetesen mindenki örült az új díjfizetési kötelezettségnek, mert az jó. Visszatérve pöttyet a mi saját bejáratú miniszterünkre, sajnáljuk őt, emberek! Kitetszik, hogy a bagázs peremére került. Így lehet, ha egy kormánytagnak fingja sincs a kormány intézkedéseiről. Ha meg igen, és hazudott, az nem kisdoboshoz illő dolog, most meg, hogy állítólag a megye érdekében harcot hirdet a tökély ellen, az sem egy életbiztosítás. A sánta kutya megtette a dolgát.

Meg ezek a tüntetések, ezek is csak a fejtörést okozzák. Naponta azon agyalni, hogy a jófrancba lehetne elhazudni dolgokat, fajsúlyos feladat. Most, a tegnapinál sikerült Mátyás királyos megoldást találni – hoztam is nem is -, és a szívnek oly igen tetsző végeredmény kerekedett. A Híradó este hosszan ecsetelte a tüntetők közötti vitákat, illetve azzal foglalkozott, milyen közük lehet ezeknek a szervezeteknek Gyurcsány Ferenchez, és ki nevezhető tulajdonképpen civilnek. Végül megemlítették, hogy jóformán minden tiltakozás szervezői között jelenlegi vagy volt politikusok, illetve pártok vannak. És még boldogok is lehetünk, hogy nem az történt, mint az operai tüntetések debütálásánál, amikor az MTV tudósítója három éve egy csaknem teljesen üres utcarész előtt kommentálta az egyébként sok ezer embert megmozgató tüntetést. A jóból viszont sohasem elég. Így gondolja ezt ártunk és ormányunk, és ukáz született, hogy az agymosás felületeit bővítsék ki, és ez nem vicc.

Az állami tévénél ugyanis megkezdték az előkészületeket egy önálló hírcsatorna kialakítására. Az még nincs eldöntve, hogy a nemzeti főadót, az M1-et alakítják-e át, vagy teljesen újat csinálnak M5 néven, de a tervek március 15-i indulásról szólnak. Az elképzelések szerint egy reggel hat órától éjfélig sugárzó, „klasszikus” hírtévét hoznának létre, amelyben hírek, híradók, hírháttér-blokkok követnék egymást egész nap, s nem lennének benne ismeretterjesztő vagy szórakoztató műsorok. Viszont jó műsorhoz megfelelő emberek kellenek, a gyökerekhez illik nyúlni, a ferdítés, rágalmazás, elhallgatás, etc. atyamestereihez, ezért az állami média egyes vezető beosztású munkatársai már a Hír TV és az Echo TV több újságírójánál, gyártási és műszaki szakemberénél puhatolóznak állásajánlatokkal. Az a szellemi magasság öltözik közszolgának megint, amely három napja csúcsot döntött. A Hír TV Paletta című műsorában szerepelt Maksa Zoltán december 31-én. „Mintegy kétszáz magányos nő várakozik napok óta az ELTE jogi kar környékén megerőszakolásban reménykedve” – ezt a vicces hírt olvasta fel Maksa bunkóhíradójában, amely nívójában hasonlít testvéréhez az emegyen. No comment, tárt karokkal várja őt a királyi ocsmadék is, csak előre az Obersovszky által kitaposott úton efftáássak.