A postás ezt a szöveget olvasta fel: „A lelki adományok ugyan különfélék, a lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Ezekkel a szavakkal kérjük Isten áldását új templomukra és az ünneplő gyülekezetre. Soli Deo gloria.”

Ezen a ponton apró zavar támadt az erőben. Mindez úgy hangzik, mintha az örökös miniszterelnök mondta volna valamely zűrös ünnepen a mikrofon mögött. Legalább annyira zagyva duma, szinte látni véljük egyetlenünket, amint furcsán félrebillent fejjel, ajkait nyalogatva zengi a légbe az ökörséget.

Viszont aki ezt a szájába adta, vétkezett ellene. Istenre gondolt, közben meg rázuhant a mennybolt, vagy csak sok Bachot hallgat, aki kézirataira tette a szignót rendre: SDG, azaz soli Deo gloria, tehát, egyedül Istené a dicsőség. Persze a zenész méltán volt annyira szerény, amennyire Orbánnak nem kellene.

Az a lehető legkevésbé sem zavarta az üzenőt, hogy az SDG a reformátorok hittételeinek összegzésére szolgál, ezek meg itt görögkeletiek. Templom-templom, Isten-Isten, így vélekedtek az okosok közösen. Jó lesz ezeknek ez is, akik pedig még a görögkatolikus megnevezést sem szeretik igazán, mert ők ortodoxok.

Annyira, hogy Magyarország a konstantinápolyi ortodox egyházhoz tartozik, mint a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa. Vezetője Arszeniosz Kardamákisz. SDG, ja. Semmi sem áll távolabb tőlük.

Ezek a nyugati és keleti keresztimádók nem igazán szeretik egymást. Olyannyira nem, hogy a hőskorban a keresztes vitézek, akik Jeruzsálembe indultak muszlimokat irtani, végül Konstantinápolyban kötöttek ki, ahol testvéreiket az Úrban kaszabolták.

Egyelőre béke van, viszont ezer évig a kölcsönös kiátkozás állapotában leledzettek, amit csak 1965. december 7-én oldott fel VI. Pál pápa és I. Athinagorasz konstantinápolyi pátriárka. Ennyit az SDG-ről.

De ugorgyunk! Ott volt a szeánszon Balog tiszteletes, aki szintén elmélkedett kicsinyt. Elmesélte, hogy az elmúlt hat évben 1018 templom újult meg a Kárpát-medencében, közülük 60 újonnan épült. Ez a több mint ezer imádkozó hely nagyon szép, tiszteletre méltó mennyiségű fatorony.

Mutatja, hogy Pártunknak milyen fontos az alattvalók lelki üdve, és mily nagy becsben tartják a szószékeket, ahonnan a papság nem Isten, hanem Orbán dicsőségét zengheti. Végül is, valahogyan törleszteni kell a rengeteg dellát, ami odacsurog és csepeg a kereszt tövébe.

Balog tiszteletes azonban – pedig nem is ivott forró csokoládét, mint Ricanor atya Marqueznél – mégis csak elemelkedett a földtől, és a lélek éhségéről értekezett. Szerinte az, hogy ontják a pénzt a vallásba bele, „lelki éhséget” mutat.

Bővebben: „Azt kívánom a Kárpát-medencei magyarságnak, hogy maradjon meg ez a lelki éhség, mert akkor egészen biztosan emelkedni fogunk, nemcsak gazdaságilag, kulturálisan, politikailag, hanem lelkileg is, és végül is abból indul minden.”

Ez a duma megint rohadtul ott van a szeren. Mutatja, hogyan hatványozódik az ökörség, amikor az ördög ájtatos képet ölt. Az éhes lélek emelkedik gazdaságilag meg politikailag. Ó én édes Istenem.

Viszont fölhívnám a tiszteletes úr figyelmét, aki az emberi erőforrásokért felel, hogy a Kárpát-medencében pár millió embernek nem a lelke, hanem a teste éhes kurvára, akik bizonyosan többen vannak, mint a bigottak, és velük is kezdeni kéne valamit.

Legalább hajszolja szerelembe a boldogtalanokat, mert mit nem olvasok egy ilyen coelhoi mantrákat közvetítő magyar honlapon a pszichológiai éhségről, ami voltaképp a léleké. Ilyeneket:

„Az evés hatása a boldogságérzetünk szempontjából nagyon hasonló a szeretet érzésére. A jóllakottság hasonló elégedettséget idéz elő bennünk, mint amikor szeretve érezzük magunkat. Megfigyeltem, hogy szerelmes állapotban nem is kívánunk enni. A szerelem a legtöbb embert olyan lelki energiákkal látja el, hogy megszűnik a biológiai éhség is, és sokan fogyásnak indulnak anélkül, hogy éhségérzetük lenne, holott tényleg alig esznek valamit.”

Bonyolult egy világ ez, az hétszentség, hogy stílszerűek maradjunk. De azért: SDG! Vagy Allahu Akbar? Teljesen megzavar ez az én éhező lelkem nekem.

Amúgy jó állagúnak tűnik ez az építmény – már ami képet föl bírtam róla lelni, ezt a benyomást kelti -, de biztosan ráfér egy kis ráncfelvarrás, ha már Szent István e helyen ajánlotta fel Máriának az országot a legendárium szerint, akkor nehogy már egy koszlott fészekben dícsérje az Urat az a pár ember, aki éppen nem meccsen van. Visszatérve Mágához: olyannyira sikeresnek ígérkezik az újabb nemzetet egymásba kapcsoló jamboree, hogy egy füves téren – vö: legelő – muszáj megtartani a varázslatot, hogy biztosan elférjenek a jóemberek, akik olyannyira szívükön viselik a templom sorsát. Zárójelben megjegyezné az ember, ha Bajnainak arra szottyanna kedve, hogy Mágát bámuljon a világ közepén, akkor vajon ezúttal bejuthatna-e, de ez csak gonosz mellékszál. Amúgy már épül a másik templom, csak ezt stadionnak nevezik, és három milliárdba kerül

De biztosan megtörténik a csoda, és kétmillió néző lesz, mint anno a Kossuth téren, ezt a szervezők mindenképp szeretnék elérni. Minderről részletesen beszámol a helyi Puskás Akadémia honlapja:

„A felcsúti templom felújításáért ad jótékonysági koncertet Mága Zoltán sztárvendégeivel. A katolikus templom részben közadakozásból újul meg. A munka június elején kezdődött, és a tervek szerint augusztus végére fejeződik be. Ehhez nyújt anyagi segítséget a világhírű hegedűművész, aki Felcsúton, augusztus 17-én, szombaton 18 órától a Puskás Akadémia kollégiuma melletti füves területen lép fel. A Mága-koncertre ingyenes buszjárat indul, Tabajd-Alcsútdoboz-Felcsút-Bicske-Felcsút útvonalon szállítja az érdeklődőket, a busz a koncert után visszaszállítja a nézőket az indulási helyszínekre. Alcsútdobozról a 16 és 17 órakor induló kisvonattal is lehet menni. A maga eszközeivel a Puskás Akadémia is hozzájárul a katolikus templom felújításához azzal, hogy a restaurálás ideje alatt az akadémia kápolnájában biztosít helyet a vasárnaponkénti szentmiséknek is”

Mindebből látszik, hogy a közönséget mindenáron igyekeznek a helyszínre cipelni, csak az a baj, ha ez olyan hatékonyságú lesz, mint az újabb magyar világverő alakulat első meccse a magyar elitligában, amelyet Székesfehérváron rendeztek meg, és oda is ingyen buszok szállították a szotyizabálókat, aztán voltak vagy kétszázan mindösszesen, akkor mi lesz a mi virtuózunkkal ott az isten szabad ege alatt. De azért szép, hogy az akadémia kápolnája is segít, igaz, különös alakok lófrálnak arrafelé, ismét a futballista-nevelde portáljáról idézve tegyük közzé Baboss Botond gondolatait, aki amúgy nevelőtanár az ismét csak három milliárddal kistafírozott műintézményben, és neki ilyen víziói vannak, amit a jelek szerint komolyan is gondol:

„Jézus Krisztus, vezető edzőként már több mint kétezer éve dolgozik azon, hogy egy nemzetközi csapatot hozzon össze belőlünk. A cél az volna, hogy együtt nyerjünk vele az univerzumkupán. Az ellenfél kemény, úgyhogy nem mindegy hogy hogyan játszunk! Tehát az edzőnknek sok a dolga. (…) alkalmassá teszi az edző a csapatkapitányt, hogy segíteni tudja a játékosokat, a felkészülés és a játék során, akik még nem tudnak olyan jól együttműködni a többekkel. A jó vezető edző (Jézi tata) mindig a szívén viseli az utánpótlás-nevelést. (…) Minden egyes csapattag ott van a társa sírjánál, nem csak a közeli barátok. Ez a jó csapat tudja, hogy az élet legnehezebb meccseit egyedül megvívni nagyon nehéz, talán nem is lehet. Ezért különösen nagy figyelmet fordít arra a jó csapat, hogy egyetlen csapattagnak se kelljen egyedül se megszületnie, sem pedig meghalnia! (…) Gondoltál- e már arra, hogy Krisztus felcsúti csapatában, velünk focizz?” (sic)

Hogy ezeket miért delirálja össze, az sem kétséges, e helyt ugyanis már korábban is születtek csodák. 2009-ben Felcsút község volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét is. Ez valóságos gazdasági boom volt, mert Felcsút 2008-ban még a 336. helyen állt. Ez a gazdasági úrfelmutatás a mai napig folytatódik, emberek hirtelen a semmiből válnak milliomossá, mint például Mészáros Lőrinc, egykori gázszerelő mester, Felcsút birkaszar-lopásról is elhíresült polgármestere, a felcsúti fociakadémia elnöke, a helyi gazdákat kisemmiző állami földbirtok-politika egyik első nagy nyertese, a megyében található, haszonbérleti szerződésre kijelölt állami földek egynegyedének a bérlője, a Mészáros és Mészáros Kft., A Búzakalász 66 Kft. és a Mészáros Autó Javító Kft. tulajdonosa. Nos, ő volt az, aki idén megszavazta magának, hogy csekély nyolcszáz millió forintot osztalékot vegyen ki cégeiből, de akkor meg kéne kérdezni, ebből nem futja a templomra pár milka tán? A jelek szerint nem, mert az ő magántulajdona szent, jobb az Isten házát – is – a köz pénzéből megújítani, ez így tisztességes, mert ez a bevett szokás Mária országában.

Mindegy is volna, már nem is érdekel, mutyizzanak ezek ott, ami jólesik nékik, csak ne nézzék hülyének az embert, de sajna ezt teszik, és ami ennél is nagyobb baj, közönség még mindig van hozzá, tehát az adás nem szünetel.

A csodák azonban néha lelepleződnek, mint egy másik falusi futball meccsen, ami így zajlott le: „Egy alsóbb osztályú magyar mérkőzésen egy játékos egy kisebb ütközés után úgy terült el a földön, mintha komoly sérülést szenvedett volna. Ellenfele sárga lapot kapott, ám úgy tűnt, még ennél is komolyabb sérülést okozott, de aztán egy nézői beszólás miatt a „sérült” úgy pattant fel, mint egy megriasztott nyúl. Villámgyorsan felépült. A pálya széléről készített felvételen jól hallhatók a szimulálást sejtő nézők bekiabálásai, amit sokáig tűrt is a játékos, a cérna viszont a „földet rá!” beszólásnál szakadt el nála. Heves tempóban rohant ki az oldalvonal mellé, hogy számonkérje a közönséget, amelyet azzal is megfenyegetett, hogy még egy ilyen beszólás, és levonulnak a pályáról.” (mifocink.hu)

Nos, ilyenekre lehet számítani dögivel, és ha mindezen események a leendő felcsúti stadionban zajlanak majd a szotyi ropogása közben, akkor a helyiek újabb bizonyságát találhatják Isten létezésének, és minden folyhat tovább a maga Orbán által kitaposott medrében, míg csak a lufi nagyot pukkanva, jóadag szart hagyva maga után el nem tűnik a ’csúti szakrális térben.