Mindez az égből jött ihlet azonban nem azért sújtott le rá, hogy ecsettel és tollal fejtse meg, mutassa be világunk bonyolultságát és gyönyörűségét, esetleg lángoló lelke rejtelmeit, sokkal prózaibb oka volt annak. Nem sokkal előtte ki kellett költöznie a lakásából, mert nem tudta fizetni az ihletője által mínuszba fordított rezsit, a kétharmaddal viszont élénken megérezte a mammon érintését. Mit mondjak, nem egy Csontváry vagy Derkovits habitus. Ez sem gond annyira, kurva mindenki lehet, de ha belesiklik a bűnbe, és van benne azért némi lélek, akkor szépen, csöndben meghúzódik a sarokban, és arcát kezeibe temeti. Ő nem, miasszonyunk megideologizálta az alkotás bonyolult lélektani folyamatát, amiben a hírtévé nyújtott segítő jobbot neki egy interjú formájában. Ebben ihletetten nyilatkozott modelljéről. “Olyan változást hozott az életembe, hogy úgy érzem, leszállt a szárnyaival és oltalmazott, kihúzott egy nagyon nehéz anyagi helyzetből.” A műsorvezető, ennél többet akart, azt tudakolta, hogy milyen a viszonya a miniszterelnökkel. Erre Nagy Kriszta nem szívesen válaszolt, mert mint mondta, az már politikai állásfoglalás volna a részéről, ami Magyarországon veszélyes üzem. Az biztos, hogy mire a Godot Galéria-beli kiállításnak vége szakadt, megszerette Orbán Viktort. “Ez az egész egy szerelem” – mondta.

Mindez, ha sokunknak émelyítő is, a maga módján mégis csak böcsületes álláspont. A szerelemmel nem lehet babrálni, azt nem lehet módosítgatni, alakítgatni, mint ahogyan azt Besenyő Pista Bácsi snájdig filozopter alapvetésként lefektette. A történetet – mármint hogy elhálták-e azóta a nászt – jótékony homály fedi. A regényírást félretéve azonban mindez egyenes üzlet volt, Kriszta nagyasszony eladta a lelkét, és jól keresett vele, az vette meg a képeket, aki akarta, nem volt rátukmálva senkire a megváltás kényszere. Hanem ez a gipszes ember – vagy asszony – ez túllőtt a célon az illiberális lövöldében. Ő sunnyogva a háttérben maradva zsarol, így nem lehet más, mint lepukkant fideszes, bár ez az állatfajta – lepukkant üzemmódban – manapság még elég ritka. Mindegy, a módi a lényeg, ahogyan hajdan a kokárda meg sok minden vált az ő magyarságuk szimbólumává, most ezt a szobrot akarja ez a nímand választóvonallá tenni. „Bizonyítsa be, hogy Ön is magyar! Vásároljon Orbán Viktor mellszobrot!” Nos, valahogy ezt nem igazán kellett volna, ez fáj, ez ütött, de mindegy is már ebben a szétcseszett világban. Akkor kimondom: nem vagyok magyar. Most jó?

Rohanunk a forradalomba
(Copyright by: Ady Endre)

Szoboravatás okán, Széll Kálmán szél-széles meggondolóliag, ennyi:

Utólszor raktak katonákat,
Pandúrt s vérebeket nyakunkba:
Végig-kacag vidám testünkön
Győzedelmes tervünk: a Munka.
Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek,
Rabságok, sebek, búk és keservek
Izzadtságos, rossz, magyar földjét
S ha most támadunk, le nem vernek.

A csúf Halált itt vetették el
Soha-soha ki-nem-kelésre
És ma mégis a Duna-tájon
Legbujább a harag vetése
S itt liheg a Halál virradatban,
Mint szabadulás hite a rabban,
Ez a legkülönb élet-sejtő
Ma nálunk jár-kél legvigabban.

Néztek bármerre, sorsot láttok
És isteni robbantó kedvet,
Élettel-kináltak aggódnak
S buta haldoklók lelkesednek:
Nép készül az ó selejtes bűnre
S mielőtt a régi mód letűnne,
Már összefogva az új itt áll
Glóriásan és fölkészülve.

Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyújtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ő is az Idők kiküldöttje
S gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze
Hunnia úri trágyadombja,
Ez a világnak nem közösse.

Bécs, babona, gróf-gőg, irigység,
Keletiség, zsandár, alázat,
Egy Isten se tudná lefogni
Ereinkben ma már a lázat.
Ma még tán egymást összetévesztjük,
Holnap egy leszünk, észre se vesszük.
Ölés s tisztítás vágya gyúlt itt,
Tegyünk a tűzre, ébresztgessük.

Hallgassátok az esték zümjét
S friss sóhaját a reggeleknek:
Budapestnek futós uccáin
S falvak csöndjén dühök remegnek.
Süpped a föld, ha súlyosat hágunk,
Olyat látunk, amit sohse láttunk:
Oldódik a nyári melegben
Fagyos, keserves, magyar átkunk.

Eljött hát végre a pusztánkba
Isten szent küldöttje: a Sátán.
Szüzek voltunk a forradalmak
Magas, piros, hős nászi-ágyán.
De bőrünk alól kisüt lobogva
Már vérünk, e bús, mindeddig lomha.
Csönd van, mintha nem is rezzennénk
S rohanunk a forradalomba.

A vaksi orrszarvú letipor mindent. Azt képzeli, ő az élet: a takony és a vér, és hogy látomása valóban egy új és jobb világé, és nem csak a megtömött hasé. A kisszerűség kiáltja ki császárnak magát. Ady forog a sírjában, míg odafönt pártszempontok tágítják egy rozsdás feszítővassal a ház falán a rést, és a ködös holnap csillogó szónoklatokban tündöklő ekéje kiszántja a kizsarolt földből a tegnapi és a mai vetést.

Orrszarvúak vagyunk orbáni vezérlettel, gondolj, micimackó.

Bécs, babona, gróf-gőg, irigység,
Keletiség, zsandár, alázat,
Egy Isten se tudná lefogni
Ereinkben ma már a lázat.
Ma még tán egymást összetévesztjük,
Holnap egy leszünk, észre se vesszük.
Ölés s tisztítás vágya gyúlt itt,
Tegyünk a tűzre, ébresztgessük.

Steiner Pál szocialista politikus kérdezett a Szabadság téri szoborról. Kérdése így szólt: „Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
Semjén válaszában azt írja: az emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, hanem a kormány. A kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását. Semjén Zsolt szerint a szobor annak mementója lesz, hogy Magyarország elveszítette önrendelkezését.
(Népszava)

A szobrász magyaráz

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emklékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

„Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az „államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: „Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emlékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

„Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az „államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: „Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

Hoppál magyaráz

A „Gyurcsány-koalíciótól” nem idegen az antiszemita kártya kijátszása – reagált a német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatos ellenzéki kritikákra a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően „a 20. század legsötétebb napjai következtek” – mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára.

A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul „a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása” sem.

Arra a felvetésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: „nagyon erősnek” tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.

Az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékműhöz szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat. A tanácskozáson Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.

A képviselő-testület ülése előtt Horváth Csaba, az MSZP alelnöke úgy fogalmazott: a tervezett emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az alkotással történelemhamisítást követ el a kormány.
(Sop.hu)

Tessék gondolkozni!