„Mivel a drága miniszterelnök úr kedvenc kibeszélőshow-jában, a Bálványosi Szabadegyetemen megint olyasmit mondott, hogy a magyarok fölhatalmazták a liberális demokrácia helyén egy új államszerveződés kialakítására, amely nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni kell, ezért az alábbi képletet ajánlom a szíves figyelmébe.

2 142 142 < 8 047 695

Persze a drága miniszterelnök nem a letűnt liberális demokráciák államalkotó polgárainak (akik csak és kizárólag arról döntöttek áprilisban – mégpedig trükkök százaival –, hogy az ellenzék nagyobb balfaszokból áll) nevében beszélt, hanem a nemzet nevében, ám így még kevésbé állnak meg a szavai. Ugyanis a drága miniszterelnök úr arról handabandázott a határontúliakat illetően, hogy az valamiféle morális egyensúly kifejeződése, hogy a sajnálatos 2004-es népszavazás után most a határon túliak szavazatával lett meg a kétharmados többség. Azonban, ha a drága miniszterelnök számára legkedvezőbb interpretációt vesszük, és föltételezzük, hogy az a 122 638 levélben érkező szavazat mind a ténylegesen a környező országokban élőktől érkezett, az akkor is messze elmarad (Szlovákiát nem számítva) a Kárpát-medencei alhangon 1 600 000 választókorú magyar számától. Tehát nem a határontúliak, hanem a határon túli fideszesek döntöttek, és valószínűleg ők sem arról, hogy a drága miniszterelnök úr a liberális demokrácia helyett egy nemzet- és munkaalapú lázálmot álmodjon a nyakunkba.

A fentiek figyelembe vételével, és a drága miniszterelnök úr logikáját követve a magyar polgárok közel háromnegyedének és a határon túli magyarok több mint kilencven százalékának a fölhatalmazásával, illő tisztelettel arra kérem a drága miniszterelnök urat, hogy menjen a picsába.”

Ámen.