Olykor az autodidakta graffitis meg is szólal, ilyenkor pedig azt mondja, azért irkál monomániásan, mert ettől jó neki. Van így az ember, neveltetés, habitus meg az elfogyasztott hűsik együtthatása szabja meg, hogy a zaklatott lélek mitől nyugszik meg. Kevésbé cizellált választópolgárok törnek és zúznak, beverik embertársaik pofáját, a Lajos meg rajzolgat.

Van ez a Ripost nevű tudományos szaklap, amelyiknek sikerült ezekből a tünetekből azt diagnosztizálni, hogy Simicska, midőn írogat, „kritikátlan és agresszív” akciókat követ el, és ezért: „Igen, tudjuk. Lajos mániás depressziós”. Mindezt hátborzongatónak nevezi a Ripost konzíliuma, és ebben látja „Simicska újabb és újabb kitöréseinek valódi okát”, mintha valami elfuserált Etna volna. Vagy Vezúv.

Attól tartanak tán, hogy a levitézlett APEH elnök előhúz valamit a ládafiából a gazdájuk ellen, így előre lelövik a poént: „A fázisok közti időszakok jellemzően ötven-hatvan napra tehetők. Mint ismeretes, Simicska utoljára hozzávetőleg két hónapja, október elején ragadtatta el magát Veszprémben. Eszerint a következő roham február elejére, majd a választások feltételezhető időpontjára, április első hetére várható.”

Már az elmebaj is Orbán ellen dolgozik, ha jól értjük a végkövetkeztetést. A Ripostnak az a baja, hogy ír, de nem olvas. Illetve maradjunk meg ennél az eufemizmusnál, hogy ír, nevezzük nagylelkűen így a betűk bizonytalan sorrendbe való rakosgatását. Az ilyen tevékenység előtt azonban nem árt tájékozódni a nagyvilágban, mert egészen meglepő dolgok mutatkoznak benne.

Jelesül az, hogy amikor ezzel a delírrel a bulváralja előállt, a graffiti-mester úgy „tört ki” épp, hogy az RTL Klubnak nyilatkozott, ahol egy megfáradt öregember képét mutatta, aki valami elfuserált Bakunyinként gyónta meg bűneit. Teljes letargiában, egyben azt is kifejtve, ha lennének is terhelő dokumentumai a közös időkből Orbán Viktorról, azokat öngyilkosság lenne nyilvánosságra hozni.

Ennyit azoknak, akik a megváltást remélték tőle, ideje tehát más próféta után nézni. Mindemellett elhangzott ilyen is: „Abban, hogy az ország ide jutott, és maffiaállam épült ki, abban nekem volt szerepem, és ebben van felelősségem, és a felelősségem elől nem szaladok el. Mi volt a felelősségem? Az, hogy részt vettem benne. Az, hogy támogattam és segítettem, és nem ismertem fel időben.”

„Ez a szövetség megbomlott, amikor úgy éreztem, hogy ő véglegesen elárulta azokat az értékeket és célokat, amiket kitűztünk magunk elé.” Ezt is mondta még édes, jó Lajosom, mi pedig hadd legyünk már annyira tiszta fejűek, hogy megidézzük, Simicska megvilágosodása, a híres G-nap 2015 elején történt, ami azt mutatja a jámbor választópolgárnak, hogy ami addig történt, az még belefért Simicska „értékeibe” és „céljaiba”.

Belefért a hosszú bájtok éjszakája meg Kaja Ibrahim, rendben volt a székházpénz ellopása, a „ne mi nyerjük a legtöbbet” filozófiája. Rendben volt a 2006-os államcsíny, amelyet az ő tévéje közvetített forradalmi hangulatban, vagy oké volt a nyugdíjpénzek elrablása is. Mindez gusztusa szerint való volt, amíg ő lehetett Mészáros Lőrinc. A reklámadó viszont már nem fért bele.

Kétségeink ne legyenek, oldalakon keresztül tudnám sorolni, hogy mi minden aljasság fért még bele Simicska „értékeibe” és „céljaiba”, ami miatt előadhatja itt a megtért bárány csudálatos szerepét, de bocsánatot és együttérzést egyáltalán nem érdemel. Ezt egy módon nyerhetné el, ha, mint emlegeti, öngyilkosság volna Orbánról teríteni, akkor legyen már kamikázé. De nem lesz, helyette föstöget és sóhajtozik. Felejtsük el.

wekerketelep.hu

Vagy igen, de erre is szartak hatalmi mámorukban. A haverság már akkor is jól kifizetődött, a Continental érdekeltségi köre több száz trafikhoz jutott hozzá – miközben sokezernyi ős trafikos vesztette el megélhetését -, és ezt fejelik meg a különadó effajta buzerálásával, ami már zsírosabb falat, de még ez sem elég. Most éppen egy nemzeti dohányelosztó létrehozásán fáradoznak, ezt iktatnák a dohánygyárak és a trafikok közé, mert csak, azért. Ezt a felesleges hóbelevancot is ki más, mint a haveri – jól sejtik – Continental kapná, hogy csepegjen még hozzájuk újabb pár milliárd.

Egyébként a különadóról Szatmáry Kristóf fideszes képviselő nyújtott be – milyen más? – egyéni indítványt. Ámde Szatmáry családjának korábban tizenkét trafikja volt, ma már csak az édesanyjának van egy. A különadó őt nem érinti, nem kell aggódnia. Szatmáry az adó bevezetését azzal indokolja, hogy a gyártóknak és a nagykereskedőknek is ki kell venniük a részüket a dohányzás miatti egészségügyi kockázatok anyagi következményeiből. Az RTL Klub megkérdezte, hogyan érvelhet egészségügyi kockázatokkal, ha a családjában is foglalkoznak cigaretta-árusítással. Szatmáry azonban érdemben nem tudott válaszolni, hallhatóan zavarban volt, amikor a következőket mondta:

„Nézze, ez egy másik kérdés, a kettőnek kevés összefüggése van. (…) Én annyit tudok ehhez hozzátenni, hogy a velem közös háztartásban élők tekintetében senki nem bír [trafik-] koncesszióval. Mivel a családom több tagja már 1981 óta foglalkozik élelmiszer-kereskedelemmel és benne dohánykereskedelemmel is, így van, aki ezzel is foglalkozik.” Tegyek hozzá valamit?

Aztán: nem érdekem a boldogulása nekem, meg nem is kedvelem különösebben az RTL Klubot, de közröhej, ami vele történik már régóta, és most újra megint. Régebben kezdődött a Saga. A kormány 2012 óta figyelte az RTL Híradóját és Házon kívül című műsorát, és úgy ítélte meg, hogy számára túl sok negatív hír jelenik meg, ezért panaszt tett a tévétársaság külföldi tulajdonosánál – de édes nem, megmondalak anyunak -, amely kivizsgálta az ügyet, és megalapozatlannak tartotta a kifogásokat. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az arányos közteherviselés okán odacseszték nekik a reklámadót, amit most akarnak még egy kicsit megturbózni, amiből kitetszik a mocsok. Az, hogy itt a törvénykezés, na meg a NAV – mert azt is ráuszították – azért van, hogy a Fidesz a maga javára használja. Egy név nélkül nyilatkozó fideszes szerint ugyanis azért emelik a reklámadó felső kulcsát negyvenről ötven százalékra, mert az RTL Klub Híradója a Fidesz vezetőit vette célba, miközben a párt soha nem kívánt beleszólni a társaság menedzsmentjébe.

És mondom, mindezt az arányos közteherviselés álcájába burkolva. Azért valami nem nagyon hagy nyugodni. Ha már annyira fontos az a rohadt arányos közteherviselés, akkor a szívatni kívánt cégek esetében oly faszányosan bevált sávos adózást az SZJA-nál mért ódzkodnak bevezetni oly nagyon? Hogy pár százezer szavazat menne a lecsóba tán? Úgy tűnik, viszont a milliós tömeg, amely meg emiatt jár igen-igen rosszul, no, az nagy ívben le van szarva, ők örüljenek a rezsicsökkentésnek, meg hogy luk van a seggükön.

Kedden ő volt a főszereplő a kabaréban. Az RTL-nek nem kell megszakadnia, nem kell tényfeltárás után loholni, elég odadugni a mikrofont, rászegezni a kamerát az ügyeletes show-manra, rákérdezni a kormány hajdan volt, és éppen bimbózó szemétségeire, s megy minden magától, olyan gyönyörű ez. Most éppen az derült ki, – amit amúgy is sejteni lehetett, csak hát így olyan szórakoztató volt -, hogy L. Simonnak fogalma sincs arról a törvényről, amelyet állítólag ő nyújtott be. Ugyanis ő egyedül jegyezte – mint utóbb világossá vált – az RTL megszívatására kitalált reklámadót, majd amikor kiderült, hogy a csatornának nem is kell annyit fizetnie, egyből módosították is.

Viszont szar került a propellerbe, mert az új változat szerint minden olyan kisvállalkozásnak is jelentős összeget kell fizetnie, amelyik a Google-on vagy a Facebookon hirdet. L. Simon keményen cáfolta, hogy így lenne, és határozottan kijelentette, hogy ő is hirdet a Facebookon, és nem fizet semmit. A riporter elmesélte neki, hogy az ő módosítója után debizony fog, ekkor L. Simon már csak nézett, mint a vett malac, majd igyekezett kikerülni a kamera látóteréből. De azért – immár elveszítve kezdeti magabiztosságát – azt sóhajtotta, hogy már nem is tudja, utána kell néznie ennek az egésznek, és innentől felpörögtek az események.

Ilyet se csekkoltam még. Látni, amint az államtitkár telefonos segítséget kér igyekezve megtudni, hogy mi is lehet abban a rohadt törvényben, majd diadalittasan szalad a kamera felé, hogy elmondja a tutit, miszerint a törvény úgy szól, ha valaki a fentebb már említett két weblapon hirdet, mivel azok nem Magyarországon adóznak, a reklámadót a hirdetőnek kell fizetnie. Most már elégedetten mosolyog, azt hiszi, kikerült a lekvárból, de még kap egy gyomrost. A riporter ugyanis elmondja, hogy L. Simon csak abban az esetben számolt volna be az általa frissen megtudott igazságról, ha a híradó nem adja le, amikor lányos zavarában hülyeségeket mond, de nem teszik meg neki ezt a szívességet, mért is tennék.

Snitt. Persze még körberakják töltelékanyagokkal a fő menüt, ráerősítve arra az igazságra, hogy szemét ez mind, és hazudnak, de ennek az estének kétségkívül az államtitkárrá avanzsált költőóriás volt a főszereplője, ma ő delirált nekünk, de ne legyen rossz érzésünk, hiszen a hülyeségnek azt a csimborasszóját, amit ezek képviselnek, mi választottuk. Nézettség tehát van, innentől fogva izgatottan várjuk minden este az RTL kabarét, ami viszont véresen komoly, mert ez a magyar valóság. Viszont egyszer már a közönség segítségét is kérhetné az aktuális bohóc, azt a darabot szívesen nézném.

Kitetszik, hogy az RTL miatt módosította a reklámadóról szóló törvényt a Fidesz, hogy a kereskedelmi tévé idén se tudja elkerülni az adó megfizetését, a módosító javaslatot L. Simon László nyújtotta be tegnap az Országgyűlésnek. A Fidesz-es képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy az adóelkerülés, illetve az adókötelezettség-teljesítés elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges a még hatályba sem lépett törvény módosítása.

Az RTL Klub a honlapján reagált a módosítóra.

„Semmi váratlan nem történt: nyilvánvaló volt számunkra, hogy a törvényalkotói szándék nem volt más, mint az RTL ellehetetlenítése, és ezzel a sajtószabadság durva korlátozása Magyarországon, ezért szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják, és még inkább az RTL-re szabják. Mindez egyértelmű beismerése mindannak, amit mi hetek óta mondunk, és a kormányzat hetek óta tagad: ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz. A törvény célja mostantól még világosabb: ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot.”

„Tanulmányozzuk az államfő által hitelesített törvényt, kiszámoljuk, hogy pontosan mekkora adót szabnak ki ránk, mert a pontos összeget még nem is tudjuk. De utána lépünk” – jelezte Andreas Rudas, a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója, hozzátéve: biztos abban, hogy a nemzetközi bíróság nekik ad majd igazat, még ha az ügy évekig is húzódhat, „végig kell csináljuk”. Fideszes politikusok kitartóan céloznak arra, hogy a csatorna mindenféle számviteli trükkökkel két évig nem fizetett társasági adót – Varga Mihály gazdasági miniszter az adóhatóságot is rájuk küldte ezen felbuzdulva -, de Rudas kizárta, hogy ilyesmi történhet. Azt mondta, semmiféle törvényt nem játszottak ki, nem vetettek be illegális adózási cselt, ugyanis bármilyen üzleti műveletet hajtottak is végre, annak adóvonzatáról mindig konzultáltak az adóhatósággal, „annak jóváhagyása nélkül sosem” léptek. Ez egybecseng Kolosi Péter programigazgató múlt heti kijelentésével, ami szerint a NAV-nak már gyakorlatilag saját irodája van náluk, olyan gyakran ellenőriznek.

A régiós igazgató azt is elmondta, hogy azért is megéri beleállniuk az ügybe, mert ha nyernek a nemzetközi bíróságnál, visszakapják a pénzt, amit most elveszítenek – ugyanis a törvényt be fogják tartani, és nem tudja elképzelni, hogy ne fizetnék be a reklámadót, bármennyi is legyen az. Bár szóba került, hogy az RTL mögött álló Bertelsmann tulajdonosa gazdag és befolyásos, és még Angela Merkel német kancellárral is jóban van, ám nem valószínű, hogy politikai segítséget kérnének: mint mondta, „mi magunk próbálunk megoldást találni”.

Azaz, mint látszik, megint meg fogják támadni – orbáni értelmezésben – Magyarországot, újra lehet éleszteni az örökös szabadságharcot, most már Juncker az új rossz Reading helyett, de ez a lényege Orbán lelkének, meg a rendszeréének, a pofonok nem érdeklik, pedig kap bőven megint, lejáratva ezzel saját bejáratú hazáját, de leszarja.

Orbán ugyanis az utolsó pillanatig támogatta David Cameron brit miniszterelnököt a Juncker kinevezése elleni küzdelemben. A magyar miniszterelnök ugyanazokkal az érvekkel operált, mint Cameron. A Juncker kormánya által delegált Viviane Reding EU-biztos, aki élesen bírálta a jogállamiság tekintetében vitatott magyarországi reformokat, kedvelt ellenségképe lett a magyar kormánynak. Az ügy külpolitikai következményei az igazán fontosak: Cameron pártjával ellentétben a Fidesz az Európai Néppárt tagja, amely Junckert jelölte. A Fidesz a májusi európai parlamenti választásokon 51 százalékot ért el, ami a legjobb eredmény Európában, Orbán érvei a jelölés előtt és után mégsem találtak meghallgatásra. Angela Merkel német kancellár egy informális találkozót hívott össze három hete, a Junckerrel szemben szkeptikus kormányfőket próbálva meggyőzni. A találkozón az angol, a holland és a svéd miniszterelnök vett részt, Orbán Viktor azonban nem kapott meghívást.

Ez a lényeg, ami mutatja Orbán – és sajnos a mi helyünket is az általa megvetett, lesajnált, pénzcsapnak nézett Európában.

Ui: mindeközben közpénzek hűtlen kezelése és hivatallal való visszaélés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Népszava, bár a tettes lényegében ismert – hangzott el a lap sajtótájékoztatóján. A Népszava szerint ugyanis a kormány – politikailag célzottan – csak a számára kedves jobboldali napilapoknak juttat állami cégeken keresztül hirdetést. Láposi Elza, a lap igazgatója elmondta, hogy míg a 7400 példányszámú Magyar Hírlap és 37 000 példányszámú Magyar Nemzet 1,5 milliárd forint állami hirdetés kapott 2013 elejétől 2014 júliusáig, addig a 45 000 példányszámú Népszabadságnak és a 14 000 példányszámú Népszavának be kellett érnie 120 millió forint állami hirdetéssel. A svájci tulajdonos bejelentette a szerkesztőségnek, hogy a továbbiakban nem tudja finanszírozni a 140 éves napilapot. Nincsen mód az MSZP-hez közel álló alapítványok támogatására sem.

Németh Péter főszerkesztő elmondta: az nem várható el, hogy politikailag is egyetértsenek a magyar újságírók a Népszavával, de mindenképpen fontosnak tartaná, ha az Origo melletti szolidaritás vagy a reklámadós összefogás mintájára a Népszava mellett is kiállna a magyar újságírószakma. Láposi szerint a lap még két hónapig tud működni a jelenlegi helyzetben, a fennmaradáshoz havi 10-15 millió forint támogatásra volna szükség. Ha a jelenlegi 14 000 példányt újabb 10 000 előfizetővel tudnák növelni, akkor a lap reklámhirdetések nélkül is fennmaradhatna.

A Népszava nem jó befektetés– mondta Láposi, aki szerint természetes, hogy a potenciális befektető nem a megtérülő forintokat tartaná szem előtt, hanem azt, hogy Magyarországon fennmaradjon egy normális baloldali napilap. A befektető megjelenése mellett abban is reménykedik a 70 fős szerkesztőség, hogy az olvasóktól is kapnak anyagi támogatást a jövőben. A pletykák azt sugallják, hogy Orbán Viktor személyesen tiltotta le az állami hirdetéseket a baloldali napilapokból. Ezt persze nem tudható, de a mai politikai helyzetet ismerve semmi sem történik ebben az országban Orbán tudta nélkül.

Szépjónapot, gyönyörű Magyarország.

Volt más téma is a duplabeszél módon, Benyalintott egyet a devizásoknak – mint jó apa -, a devizahitelek ügyében ugyanis elmondta, hogy a kormány egy több lépésből álló akciótervet fogadott el. Ennek első része a Kúria ítéletének átvezetése a jogrendszerbe, az erről szóló jogszabályjavaslatot már jövő pénteken benyújtják. Ezt követően, szeptemberben születhet törvény arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek. Végül pedig – remélhetőleg az év végéig – megszületik majd a devizahitelek kivezetéséről szóló jogszabály, és ez, a kölcsönök kötelező forintra váltása jelent majd teljes körű megoldást a hiteleseknek. Hangsúlyozta: a bankok tisztességtelen módon vettek el pénzt az emberektől, kár érte őket, és most törvény születik arról, hogy a jövőben ne érhesse őket hasonló kár.

A rohadt bankok jöttek aztán persze a mantra szerint. „Új korszak kezdődhet Magyarországon. Eddig az volt a szabály, hogy a bank mindig nyer, hogy a bankokkal, a nagyszolgáltatókkal szemben az embereknek nem lehet igaza. Ennek van most vége. Eljöhet a fair bankok ideje, amikor az emberek nem lesznek kiszolgáltatva a bankok erőfölényének” – mondta. Kiderült sajátos fairség-felfogása, amely szerint akkor vagy fair, ha azt mondod, csinálod, amit én akarok, ha közben beléd rúgok is, különben ellenség vagy, idegenszívű, mint ahogyan az mára az RTL Klubról is kiderült.

Ideje volt már beléjük rúgni. A reklámadóval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ugyanolyan „tabu” volt, mint a bankadó témája. „A méltányos közteherviselésben mindenkinek részt kell vennie, a nagy cégeknek is” – mondta, hozzátéve, hogy nem lepte meg a kormányt a reklámadót fogadó tiltakozás, a zsarolás. „Ez elvi kérdés, mivel extraprofitot termelő szektorról van szó.”

A fő vonal az, hogy az ember meglátja, szinte a velejében érzi a cinizmust, amelyet a NER minden társára zúdít. Úgy önti le vele az állampolgárt, mint hugyosjózsi a rettent malacot delír hajnalon a moslékkal. De ez se jó igazán a helyzet megfelelő piktorizálásához. Hazudnak ezek éjjel és nappal, szembe nézve és szemlehunyva, hasba- és kiakasztva. No most: magam éppen nem volnék sem vátesz, sem mindenféle adatokkal bíró nagyhatalmú média, sőt – mit ad Isten – politikát elemző médiaguru, mégsőtebben, és most hangosan mondom: politikus sem, aki, s amely – a mögötte támogatni vélt tömegeket vizionálja minduntalan -, ám pógár vagyok annak minden, ez országban szavatolt nyűgével. Ezért háborodok, ezért hőbörgök, ha már. És most akkor ez is.

Tavasszal a kormány pályáztatás nélkül osztott ki hét kaszinókoncessziót. A Las Vegas Casino Kft. összesen öt, budapesti illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. pedig egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kapott lehetőséget. Előbbi társaság Andy Vajna érdekkörébe tartozik, amely már most is működteti a budapesti Las Vegas Casinót. Így e mellett négy új termet alakíthat ki a régióban. Az Aranybonusz mögött pedig az MSZ Kaszinó Kft. található. Ezen vállalat mögött ifj. Szima Gábor lelhető fel. Az MSZ Kaszinó 2012 decembere óta a debreceni laddarúgó klubot, a DVSC-t működtető, DVSC Futball Szervező Zrt. többségi tulajdonosa. Azon csapaté, amely mögött sokáig a nyerőgéppiacon is érdekelt Szima Gábor állt, aki egyébként az ország leggazdagabb üzletemberei között van.

A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori közlése szerint az új játékkaszinók évente közel négymilliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy egymilliárd forint általános forgalmi adó bevételt fizetnek majd be a költségvetésnek. A szaktárca csak azt nem tette hozzá, hogy egy tavaly, a kormányoldal által benyújtott és megszavazott törvénymódosítás eredményeként a koncessziós díjat levonhatják a játékadóból, míg az áfától a most beterjesztett javaslattal mentesítenék a baráti kaszinókat.

A kaszinó nem hoz extraprofitot, mert a mi emberünké, szabunk neki kedvező formát, hozunk neki kedvező törvényt. Aki azt hitte, hogy itt a második kétharmad idején szelídül kicsit a manus, keservesen csalódott lehet. Minden ugyanaz, sőt, durvább a kivitel. De hát, ezt akartátok ti fanok, akkor biztosan jól is van.

Azt hazudja a Fidesz, így rajta keresztül a kormány, hogy igazságos közteherviselés kell, ezért a reklámadó, ezzel szemben az az igazság, hogy míg az RTL Klub a reklámpiaci tortából tizenöt százalékos szelettel gazdagodik, az össz’ reklámadó felét fizeti, sőt, úgy tűnik a köztévé torzított híradásaiból, hogy a cég eddig egyáltalán nem fizetett adót, miközben ez alól az RTL eddig sem húzta ki magát, a különadó nélkül tavaly is fizetett legalább tízmilliárdot.

Miután aláírta Áder János a reklámadóról szóló törvényt, egy hónap múlva már fizethetik is az adót a médiumok. Az államfői toll egyrészt annak ellenére fogott könnyen, hogy a teljes magyar média tiltakozott az egy hete megszavazott jogszabály ellen, másrészt a törvényt már vizsgálja az Európai Bizottság, mert tartanak a magyar sajtóra gyakorolt várható hatásától. Ádert nyílt levélben az RTL Group és a Magyar Reklámszövetség is arra kérte, fontolja meg a szakmai érveket, és ne írja alá a sajtószabadságot csorbító, a versenysemlegességet sértő törvényt, ezekre az aggályokra azonban nem válaszolt.

Európa józanabbik fele is háborog. Az Európai Bizottság vizsgálja a reklámadóról a héten elfogadott jogszabály tartalmát, de egyelőre korai volna eldönteni, tehet-e vagy tesz-e majd Brüsszel bármilyen lépést a kérdésben – közölte pénteken Ryan Heath, a digitális területért felelős uniós biztos, Neelie Kroes szóvivője. Heath világossá tette, nem tudja megerősíteni, hogy a bizottság bárkitől kapott volna írásos panaszt az új adónemmel kapcsolatosan, ám az kijelenthető, hogy a brüsszeli testületet aggasztja, hogy az új adó milyen hatással lehet a média szabadságára Magyarországon. Csütörtökön a főleg jelentős európai lapkiadókat tömörítő Európai Kiadók Tanácsa és a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége is jelezte, hogy kifogásolja az új adót, és panaszával az uniós intézményekhez fordul.

„Azt mondták nekünk, hogy nem fognak ilyen adót beterjeszteni az Országgyűlés elé, de láthatólag nem tartották be a szavukat” – ezt az RTL Klub vezérigazgatója, Dirk Gerkens nyilatkozta a napokban a Marketing & Média portálnak. A kormánnyal szemben egyre kritikusabb csatorna vezetője szerint sem jogilag, sem pénzügyileg nem indokolható az adó, és nyilvánvaló, hogy „a nyilvánosság előtt nem hangoztatott, de mégis jól ismert érdekek vezérelték”. Nem fejtette ki, de vélhetően a TV2 helyzetbe hozására utalt. Tegnap a Fidesz újra üzent az RTL-nek; a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal arról beszélt, hogy az RTL Klub „politikai furkósbotként” használja híradóját azért, hogy ne kelljen a törvény szerint rá kirótt adót Magyarországon megfizetnie.

A messzebbre látók mindennek a gazdasági hatásait is vizionálják. A Financial Times európai kiadása Tim Lefroynak, a londoni Reklámszövetség vezérigazgatójának írását közölte olvasói levélként. A szerző ebben úgy vélte, hogy Magyarországnak sokba fog kerülni a reklámadó. „A magyar kormány terve a reklámbevételek megadóztatására több mint támadás a demokrácia ellen. Orbán miniszterelnök jól tenné, ha ráébredne, hogy a költségeket nem csak a média viseli majd, hanem az ország gazdagsága és jóléte is megsínyli majd” – fogalmazott Lefroy. A vezérigazgató egy tanulmányra hivatkozott, mely szerint a brit hirdetési piacon elköltött 16 milliárd font összesen 100 milliárddal bővítette a bruttó hazai terméket. Lefroy szerint ebből egyenesen következik, hogy minden adó formájában elvont forint hat másikat vesz majd el a magyar GDP-ből.

A közmédia is jócskán kivesz a büdzséből, így áttételesen az adózók zsebéből, de ez láthatólag nem zavarja a Fidesz-t. A négymillió adófizetőnek fejenként húszezer forintjába került tavaly a közszolgálati média fenntartása, a nézettségi adatok viszont meglehetősen szerények – erről számolt be kedden a legutóbbi felmérések alapján a Világgazdaság Online. A cikk szerint az M1 tavalyi főműsoridős közönségaránya a Nielsen adatai szerint a teljes lakosság körében 8,3 százalék, míg a 18-49-es célcsoportban mindössze 4,7 százalék volt. Egyik legnézettebb produkciójának pedig az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték bizonyult.

Hatalmas sikert ért el viszont az M1 múlt pénteken, ugyanis a Hollandia-Spanyolország labdarúgó mérkőzést többen nézték, mint a Barátok közt című sorozat aktuális részét az RTL Klubon. A foci-vb közvetítési jogáért 900 millió forintot fizettek, bár a magyar csapat nem jutott ki az eseményre. A múlt hét ötven legnézettebb műsora között mindössze hat produkcióval szerepel az M1 a 18-49 évesek körében, akik csak a meccsre kapcsolnak a köztévére, előtte és utána inkább más csatornát néznek. A közmédia fenntartása ehhez képest a közel négymillió adófizetőnek fejenként mintegy 20 ezer forintjába került. Az MTVA összes kiadása 2013-ban 82,9 milliárd forintra rúgott, ez négymilliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat.

Hiába: vannak médiumok, és „médiumok-ábbak”, ahogy épp a hatalomnak tetszik, a háború – természetesen -folytatódik.