wekerketelep.hu

Vagy igen, de erre is szartak hatalmi mámorukban. A haverság már akkor is jól kifizetődött, a Continental érdekeltségi köre több száz trafikhoz jutott hozzá – miközben sokezernyi ős trafikos vesztette el megélhetését -, és ezt fejelik meg a különadó effajta buzerálásával, ami már zsírosabb falat, de még ez sem elég. Most éppen egy nemzeti dohányelosztó létrehozásán fáradoznak, ezt iktatnák a dohánygyárak és a trafikok közé, mert csak, azért. Ezt a felesleges hóbelevancot is ki más, mint a haveri – jól sejtik – Continental kapná, hogy csepegjen még hozzájuk újabb pár milliárd.

Egyébként a különadóról Szatmáry Kristóf fideszes képviselő nyújtott be – milyen más? – egyéni indítványt. Ámde Szatmáry családjának korábban tizenkét trafikja volt, ma már csak az édesanyjának van egy. A különadó őt nem érinti, nem kell aggódnia. Szatmáry az adó bevezetését azzal indokolja, hogy a gyártóknak és a nagykereskedőknek is ki kell venniük a részüket a dohányzás miatti egészségügyi kockázatok anyagi következményeiből. Az RTL Klub megkérdezte, hogyan érvelhet egészségügyi kockázatokkal, ha a családjában is foglalkoznak cigaretta-árusítással. Szatmáry azonban érdemben nem tudott válaszolni, hallhatóan zavarban volt, amikor a következőket mondta:

„Nézze, ez egy másik kérdés, a kettőnek kevés összefüggése van. (…) Én annyit tudok ehhez hozzátenni, hogy a velem közös háztartásban élők tekintetében senki nem bír [trafik-] koncesszióval. Mivel a családom több tagja már 1981 óta foglalkozik élelmiszer-kereskedelemmel és benne dohánykereskedelemmel is, így van, aki ezzel is foglalkozik.” Tegyek hozzá valamit?

Aztán: nem érdekem a boldogulása nekem, meg nem is kedvelem különösebben az RTL Klubot, de közröhej, ami vele történik már régóta, és most újra megint. Régebben kezdődött a Saga. A kormány 2012 óta figyelte az RTL Híradóját és Házon kívül című műsorát, és úgy ítélte meg, hogy számára túl sok negatív hír jelenik meg, ezért panaszt tett a tévétársaság külföldi tulajdonosánál – de édes nem, megmondalak anyunak -, amely kivizsgálta az ügyet, és megalapozatlannak tartotta a kifogásokat. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az arányos közteherviselés okán odacseszték nekik a reklámadót, amit most akarnak még egy kicsit megturbózni, amiből kitetszik a mocsok. Az, hogy itt a törvénykezés, na meg a NAV – mert azt is ráuszították – azért van, hogy a Fidesz a maga javára használja. Egy név nélkül nyilatkozó fideszes szerint ugyanis azért emelik a reklámadó felső kulcsát negyvenről ötven százalékra, mert az RTL Klub Híradója a Fidesz vezetőit vette célba, miközben a párt soha nem kívánt beleszólni a társaság menedzsmentjébe.

És mondom, mindezt az arányos közteherviselés álcájába burkolva. Azért valami nem nagyon hagy nyugodni. Ha már annyira fontos az a rohadt arányos közteherviselés, akkor a szívatni kívánt cégek esetében oly faszányosan bevált sávos adózást az SZJA-nál mért ódzkodnak bevezetni oly nagyon? Hogy pár százezer szavazat menne a lecsóba tán? Úgy tűnik, viszont a milliós tömeg, amely meg emiatt jár igen-igen rosszul, no, az nagy ívben le van szarva, ők örüljenek a rezsicsökkentésnek, meg hogy luk van a seggükön.

Kitetszik, hogy az RTL miatt módosította a reklámadóról szóló törvényt a Fidesz, hogy a kereskedelmi tévé idén se tudja elkerülni az adó megfizetését, a módosító javaslatot L. Simon László nyújtotta be tegnap az Országgyűlésnek. A Fidesz-es képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy az adóelkerülés, illetve az adókötelezettség-teljesítés elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges a még hatályba sem lépett törvény módosítása.

Az RTL Klub a honlapján reagált a módosítóra.

„Semmi váratlan nem történt: nyilvánvaló volt számunkra, hogy a törvényalkotói szándék nem volt más, mint az RTL ellehetetlenítése, és ezzel a sajtószabadság durva korlátozása Magyarországon, ezért szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják, és még inkább az RTL-re szabják. Mindez egyértelmű beismerése mindannak, amit mi hetek óta mondunk, és a kormányzat hetek óta tagad: ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz. A törvény célja mostantól még világosabb: ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot.”

„Tanulmányozzuk az államfő által hitelesített törvényt, kiszámoljuk, hogy pontosan mekkora adót szabnak ki ránk, mert a pontos összeget még nem is tudjuk. De utána lépünk” – jelezte Andreas Rudas, a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója, hozzátéve: biztos abban, hogy a nemzetközi bíróság nekik ad majd igazat, még ha az ügy évekig is húzódhat, „végig kell csináljuk”. Fideszes politikusok kitartóan céloznak arra, hogy a csatorna mindenféle számviteli trükkökkel két évig nem fizetett társasági adót – Varga Mihály gazdasági miniszter az adóhatóságot is rájuk küldte ezen felbuzdulva -, de Rudas kizárta, hogy ilyesmi történhet. Azt mondta, semmiféle törvényt nem játszottak ki, nem vetettek be illegális adózási cselt, ugyanis bármilyen üzleti műveletet hajtottak is végre, annak adóvonzatáról mindig konzultáltak az adóhatósággal, „annak jóváhagyása nélkül sosem” léptek. Ez egybecseng Kolosi Péter programigazgató múlt heti kijelentésével, ami szerint a NAV-nak már gyakorlatilag saját irodája van náluk, olyan gyakran ellenőriznek.

A régiós igazgató azt is elmondta, hogy azért is megéri beleállniuk az ügybe, mert ha nyernek a nemzetközi bíróságnál, visszakapják a pénzt, amit most elveszítenek – ugyanis a törvényt be fogják tartani, és nem tudja elképzelni, hogy ne fizetnék be a reklámadót, bármennyi is legyen az. Bár szóba került, hogy az RTL mögött álló Bertelsmann tulajdonosa gazdag és befolyásos, és még Angela Merkel német kancellárral is jóban van, ám nem valószínű, hogy politikai segítséget kérnének: mint mondta, „mi magunk próbálunk megoldást találni”.

Azaz, mint látszik, megint meg fogják támadni – orbáni értelmezésben – Magyarországot, újra lehet éleszteni az örökös szabadságharcot, most már Juncker az új rossz Reading helyett, de ez a lényege Orbán lelkének, meg a rendszeréének, a pofonok nem érdeklik, pedig kap bőven megint, lejáratva ezzel saját bejáratú hazáját, de leszarja.

Orbán ugyanis az utolsó pillanatig támogatta David Cameron brit miniszterelnököt a Juncker kinevezése elleni küzdelemben. A magyar miniszterelnök ugyanazokkal az érvekkel operált, mint Cameron. A Juncker kormánya által delegált Viviane Reding EU-biztos, aki élesen bírálta a jogállamiság tekintetében vitatott magyarországi reformokat, kedvelt ellenségképe lett a magyar kormánynak. Az ügy külpolitikai következményei az igazán fontosak: Cameron pártjával ellentétben a Fidesz az Európai Néppárt tagja, amely Junckert jelölte. A Fidesz a májusi európai parlamenti választásokon 51 százalékot ért el, ami a legjobb eredmény Európában, Orbán érvei a jelölés előtt és után mégsem találtak meghallgatásra. Angela Merkel német kancellár egy informális találkozót hívott össze három hete, a Junckerrel szemben szkeptikus kormányfőket próbálva meggyőzni. A találkozón az angol, a holland és a svéd miniszterelnök vett részt, Orbán Viktor azonban nem kapott meghívást.

Ez a lényeg, ami mutatja Orbán – és sajnos a mi helyünket is az általa megvetett, lesajnált, pénzcsapnak nézett Európában.

Ui: mindeközben közpénzek hűtlen kezelése és hivatallal való visszaélés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Népszava, bár a tettes lényegében ismert – hangzott el a lap sajtótájékoztatóján. A Népszava szerint ugyanis a kormány – politikailag célzottan – csak a számára kedves jobboldali napilapoknak juttat állami cégeken keresztül hirdetést. Láposi Elza, a lap igazgatója elmondta, hogy míg a 7400 példányszámú Magyar Hírlap és 37 000 példányszámú Magyar Nemzet 1,5 milliárd forint állami hirdetés kapott 2013 elejétől 2014 júliusáig, addig a 45 000 példányszámú Népszabadságnak és a 14 000 példányszámú Népszavának be kellett érnie 120 millió forint állami hirdetéssel. A svájci tulajdonos bejelentette a szerkesztőségnek, hogy a továbbiakban nem tudja finanszírozni a 140 éves napilapot. Nincsen mód az MSZP-hez közel álló alapítványok támogatására sem.

Németh Péter főszerkesztő elmondta: az nem várható el, hogy politikailag is egyetértsenek a magyar újságírók a Népszavával, de mindenképpen fontosnak tartaná, ha az Origo melletti szolidaritás vagy a reklámadós összefogás mintájára a Népszava mellett is kiállna a magyar újságírószakma. Láposi szerint a lap még két hónapig tud működni a jelenlegi helyzetben, a fennmaradáshoz havi 10-15 millió forint támogatásra volna szükség. Ha a jelenlegi 14 000 példányt újabb 10 000 előfizetővel tudnák növelni, akkor a lap reklámhirdetések nélkül is fennmaradhatna.

A Népszava nem jó befektetés– mondta Láposi, aki szerint természetes, hogy a potenciális befektető nem a megtérülő forintokat tartaná szem előtt, hanem azt, hogy Magyarországon fennmaradjon egy normális baloldali napilap. A befektető megjelenése mellett abban is reménykedik a 70 fős szerkesztőség, hogy az olvasóktól is kapnak anyagi támogatást a jövőben. A pletykák azt sugallják, hogy Orbán Viktor személyesen tiltotta le az állami hirdetéseket a baloldali napilapokból. Ezt persze nem tudható, de a mai politikai helyzetet ismerve semmi sem történik ebben az országban Orbán tudta nélkül.

Szépjónapot, gyönyörű Magyarország.

Azt hazudja a Fidesz, így rajta keresztül a kormány, hogy igazságos közteherviselés kell, ezért a reklámadó, ezzel szemben az az igazság, hogy míg az RTL Klub a reklámpiaci tortából tizenöt százalékos szelettel gazdagodik, az össz’ reklámadó felét fizeti, sőt, úgy tűnik a köztévé torzított híradásaiból, hogy a cég eddig egyáltalán nem fizetett adót, miközben ez alól az RTL eddig sem húzta ki magát, a különadó nélkül tavaly is fizetett legalább tízmilliárdot.

Miután aláírta Áder János a reklámadóról szóló törvényt, egy hónap múlva már fizethetik is az adót a médiumok. Az államfői toll egyrészt annak ellenére fogott könnyen, hogy a teljes magyar média tiltakozott az egy hete megszavazott jogszabály ellen, másrészt a törvényt már vizsgálja az Európai Bizottság, mert tartanak a magyar sajtóra gyakorolt várható hatásától. Ádert nyílt levélben az RTL Group és a Magyar Reklámszövetség is arra kérte, fontolja meg a szakmai érveket, és ne írja alá a sajtószabadságot csorbító, a versenysemlegességet sértő törvényt, ezekre az aggályokra azonban nem válaszolt.

Európa józanabbik fele is háborog. Az Európai Bizottság vizsgálja a reklámadóról a héten elfogadott jogszabály tartalmát, de egyelőre korai volna eldönteni, tehet-e vagy tesz-e majd Brüsszel bármilyen lépést a kérdésben – közölte pénteken Ryan Heath, a digitális területért felelős uniós biztos, Neelie Kroes szóvivője. Heath világossá tette, nem tudja megerősíteni, hogy a bizottság bárkitől kapott volna írásos panaszt az új adónemmel kapcsolatosan, ám az kijelenthető, hogy a brüsszeli testületet aggasztja, hogy az új adó milyen hatással lehet a média szabadságára Magyarországon. Csütörtökön a főleg jelentős európai lapkiadókat tömörítő Európai Kiadók Tanácsa és a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége is jelezte, hogy kifogásolja az új adót, és panaszával az uniós intézményekhez fordul.

„Azt mondták nekünk, hogy nem fognak ilyen adót beterjeszteni az Országgyűlés elé, de láthatólag nem tartották be a szavukat” – ezt az RTL Klub vezérigazgatója, Dirk Gerkens nyilatkozta a napokban a Marketing & Média portálnak. A kormánnyal szemben egyre kritikusabb csatorna vezetője szerint sem jogilag, sem pénzügyileg nem indokolható az adó, és nyilvánvaló, hogy „a nyilvánosság előtt nem hangoztatott, de mégis jól ismert érdekek vezérelték”. Nem fejtette ki, de vélhetően a TV2 helyzetbe hozására utalt. Tegnap a Fidesz újra üzent az RTL-nek; a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal arról beszélt, hogy az RTL Klub „politikai furkósbotként” használja híradóját azért, hogy ne kelljen a törvény szerint rá kirótt adót Magyarországon megfizetnie.

A messzebbre látók mindennek a gazdasági hatásait is vizionálják. A Financial Times európai kiadása Tim Lefroynak, a londoni Reklámszövetség vezérigazgatójának írását közölte olvasói levélként. A szerző ebben úgy vélte, hogy Magyarországnak sokba fog kerülni a reklámadó. „A magyar kormány terve a reklámbevételek megadóztatására több mint támadás a demokrácia ellen. Orbán miniszterelnök jól tenné, ha ráébredne, hogy a költségeket nem csak a média viseli majd, hanem az ország gazdagsága és jóléte is megsínyli majd” – fogalmazott Lefroy. A vezérigazgató egy tanulmányra hivatkozott, mely szerint a brit hirdetési piacon elköltött 16 milliárd font összesen 100 milliárddal bővítette a bruttó hazai terméket. Lefroy szerint ebből egyenesen következik, hogy minden adó formájában elvont forint hat másikat vesz majd el a magyar GDP-ből.

A közmédia is jócskán kivesz a büdzséből, így áttételesen az adózók zsebéből, de ez láthatólag nem zavarja a Fidesz-t. A négymillió adófizetőnek fejenként húszezer forintjába került tavaly a közszolgálati média fenntartása, a nézettségi adatok viszont meglehetősen szerények – erről számolt be kedden a legutóbbi felmérések alapján a Világgazdaság Online. A cikk szerint az M1 tavalyi főműsoridős közönségaránya a Nielsen adatai szerint a teljes lakosság körében 8,3 százalék, míg a 18-49-es célcsoportban mindössze 4,7 százalék volt. Egyik legnézettebb produkciójának pedig az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték bizonyult.

Hatalmas sikert ért el viszont az M1 múlt pénteken, ugyanis a Hollandia-Spanyolország labdarúgó mérkőzést többen nézték, mint a Barátok közt című sorozat aktuális részét az RTL Klubon. A foci-vb közvetítési jogáért 900 millió forintot fizettek, bár a magyar csapat nem jutott ki az eseményre. A múlt hét ötven legnézettebb műsora között mindössze hat produkcióval szerepel az M1 a 18-49 évesek körében, akik csak a meccsre kapcsolnak a köztévére, előtte és utána inkább más csatornát néznek. A közmédia fenntartása ehhez képest a közel négymillió adófizetőnek fejenként mintegy 20 ezer forintjába került. Az MTVA összes kiadása 2013-ban 82,9 milliárd forintra rúgott, ez négymilliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat.

Hiába: vannak médiumok, és „médiumok-ábbak”, ahogy épp a hatalomnak tetszik, a háború – természetesen -folytatódik.