Emlékszünk erre a bájos jelenetre és párbeszédre még talán, amikor Orbán árvízi hajós volt, Bakondi pedig nem tanácsadó-szakértő-szarkeverő, hanem katasztrófás ember. De nem lógott ki a brancsból, ő így küzdött a víz ellen, hogy ne az legyen az úr. A főnöke pedig, a belügyminiszter sms-ekkel harcolt a hóval másik autóba ültetve a szavazópolgárokat, amiből is kitetszik, tele van a NER olyan organizmusokkal, akiknek a seggükben is fejük van. Az ilyenek adják az erejét, a szellemi nagyságát neki.

Bakondi elvtárs ma már – mint tudhatjuk – a migráncsok elleni harc oszlopa vagy fundamentuma gusztus szerint, ha ő megszólal, rá oda kell figyelni, csak úgy, mint Georg Spöttlére, aki szintén festeni való bohóc, ezért képviselő lesz belőle. Viszont Szele kolléga lestipistopizta, hogy ő akar rajta kajánkodni, marad nekem hát Bakondi, de nem panaszkodom, ő se rossz. Sőt, ha belegondolunk, még nekem könnyebb a dolgom, mert a Spöttle annyira síkhülye, hogy őt érdekessé tenni húzósabb feladat, mint Bakondit, aki már születetten maga a kabaré.

Mint látjuk, gumicsizmás múltja is van, terepi tapasztalata, mostanában azonban a stúdiók langymelegében érzi otthon magát, és fejlődött is a kommunikációja formai része. Odahagyta a „Már hogy értve? – kérdez vissza a tábornok. – Időben?” balladai homályát és sűrűségét, kerek mondatok jönnek ki a száján, most éppen az, hogy a líbiai háború elől menekülők célja, hogy „az európaiakban felébresszék a segíteni akarást”. Tehát nem azért kelnek útra habzó nyálú tengereken, mert bombák potyognak a fejükre, hanem aljas manipulációból, hogy felébresszék.

A segíteni akarás, a segítségnyújtás, ha úgy tetszik, az irgalom általános emberi tulajdonság, legalábbis eddig azt gondoltam. Ha fel kell ébreszteni, már régen rossz, s arra utal, hogy a delikvensnek nem volt gyerekszobája, kiskutyája vagy minimalaca, egyszóval érzéketlen tuskó, mint Faludynál a fegyőr, aki bamba képpel és kéjes vigyorral vágta ketté a szalamandrát. Ezen túl az is megjegyezhető, hogy a segítés, az irgalom minden nagy világvallás sajátja, törvényi előírása is, ha úgy tetszik, erről megfeledkezni tehát bűn, és penitenciát von maga után.

Mi pedig keresztények vagy keresztyének vagyunk mint a rosseb, a seggünkből is böjti szelek fújnak, a kedves vezetőjéből meg pláne, csak rásegít a babgulyással. S most nem a profánság okán csupán a forma miatt jegyzem ezt meg, fölhívva Bakondi elvtárs figyelmét a tutira, miszerint: “Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Galata 6.2) Ebből pedig az fakad, hogy akiben az irgalmat manipulációval kell és lehet felébreszteni, az istentelen, mint ez a Bakondi is. A keresztény felebaráti szeretetnek, az egymáson való segítésnek a legelemibb követelményéről van szó ugyanis.

Tehát aligha lehetne gazdagabb tartalommal, és mégis ilyen rövid megfogalmazásban összefoglalni a gyakorlati kereszténységet, mint ahogyan Pál apostol teszi. Ez a keresztény élet alaptörvénye, talán ezért is nevezi Pál Krisztus törvényének. Csak, hogy lássuk, miket hadovál össze Bakondi elvtárs, aki annyira keresztény, mint a bucsui, világítós, műanyag Jézus-kulcstartó. Bár így van ezzel az összes NER-huszár is, Orbántól Semjénig terjedően és bezárólag. Hogy ez nekem nem tetszik, az egyéni szociális probléma, de, hogy tudós plébánosok és ministránsfiúk is elégedettek a tényállással, az mindent elmond erről az istentelen rendszerről.

A szó szerint nulla százalékkal támogatott és mégis kormánypárti, sőt abban jelentős szerepet is kapó turbókeresztény KDNP megmutatta, hogy az igaz kereszténységhez semmi köze nincsen, reverendába bújtatott megafon csupán, amely minden módon a regnáló hatalom – amelynek maga is a része persze – fennmaradásában érdekelt csupán, és ebbéli törekvésében sorra rugdossa az öngólokat, mert úgy véli, azok a hívek, akik a katolicizmus mai színházi megjelenésében – és nem az igaz tanításban – vannak otthon, ezt igénylik. Az MLSZ, a futballal foglalkozó, amúgy Orbánnak tetsző és hozzá közel álló szervezet hozott egy döntést, amellyel a tragikusan gyenge magyar bajnokság nézőszámának – amely az elmúlt szezonban meccsenként átlagosan 2948 ’zember, még mindig reménykedő szurkoló volt-, emelésére tett kétségbeesett kísérletet.

Nem nélkülöz minden alapot a buzgóság, hiszen a focitipp.hu szerint a magyar futball jelenleg ilyen állapotban leledzik: „A tavaly még a sorozat csoportkörében szereplő Videoton a hazai pályán megszerzett 2-1-es előnyét elherdálva az EL selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. A meccs hajráját emberhátrányban töltő Mladost Podgorica egy 92. percben szerzett tizenegyesgóllal győzött (1-0), így idegenben szerzett több góljának köszönhetően továbbjutott. „Kurva gyenge” – ezt kiabálták a Videoton szurkolói a montenegrói Podgoricában, sajátjaikat az öklükkel fenyegetve, az ellenfél játékosait megtapsolva, Paulo Sousát éltetve. Nem lettünk volna a helyükben, a Videoton teljesítményére egyszerűen nincs mentség. De valamire ez a meccs is jó volt. Kilencven percben bebizonyosodott, hogy a magyar futball úgy ahogy van: hazugság.” Ez a legutolsó európai élmény.

Ez a helyzet, és az MLSZ növelné a nézőszámot, családi kedvezményeket vezetne be, de valami „liberálbolsevikbuzi” ügynök rejtőzhet soraikban, mert ezt a kedvezményt a meleg párokra is kiterjesztette, és erre lépnie kellett a KDNP-nek, nehogymá ilyes képekkel találkozzék az ember a magyar pályán, mert ott megbújni a „tömeg” miatt nem lehet, és a romlás rögvest kezdetét veszi.

A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli, hogy a profi labdarúgás egyre szélesebb rétegek érdeklődésére tart számot Magyarországon, ugyanakkor mély megdöbbenéssel vette tudomásul az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt megkötött egyezséget az MLSZ és a Háttér Társaság a Melegekért nevű jogvédő szervezet között. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt megkötött egyezség értelmében a Magyar Labdarúgó-szövetség régi, diszkriminációra hivatkozva bepanaszolt szabályzatát megváltoztatták, és a családi szektorba szóló kedvezményes jegyet most már azonos nemű párok is megvásárolhatják. A kisebbik kormánypárt közleménye szerint nem az aggasztó, hogy többen juthatnak el olcsóbban a focilelátókra, hanem azt az irányvonalat kérdőjelezik meg, amely a szerintük hagyományos és „természetes” (férfi-nő) családmodellt próbálja kiszélesíteni. Számunkra a család alapja a házasság és a gyermek, s ezt a magyar társadalom túlnyomó többsége helyesnek tartja és támogatja.”

Nem értnek ezek semmit. Ilyen szellemi környezetben őszintén sajnálom az MLSZ-t, magunkat, és még mélyebben ezt a pártot, amelynek lovagló-vadászbajnok elnöke, amúgy látens második számú magyar vezér efféle szellemi szinten leledzik, mert újólag és végképp bebizonyította, hogy az igazi kereszténységhez semmi köze nincsen. Hitük – ha van – csak a hatalom máza, és ennek csillogásával tévesztik meg a jobb sorsra érdemesebb igaz katolikusokat, akik tán még emlékeznek a Pál-féle levél e részére is:

„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel…Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt…Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.”

Nem tűrnek ezek semmit. Nem, ezek nem ilyenek, de az, hogy talmi hitüket hirdethetik, mélységesen szomorú, de ezen a létállapoton túljutva felháborító is, nem kicsit, nagyon.