Mégpedig, hogy egyes kérdések túl bonyolultak ahhoz, hogy az emberek dönteni tudjanak, vagy az, hogy a kezdeményezés túl távoli döntésekre vonatkozik. Különös dolgok ezek, már az olimpia kapcsán is kiderült, hogy nem értünk mi ahhoz, valamint Stefka lapigazgató tudata szerint meg, hogy aki aláírt ellene, az mind hatökör.

Így hát, már többszörösen is bebizonyosodott, hogy mit gondol az alattvalókról a regnáló hatalom, leginkább azt, hogy degenerált szavazógép. Paks II. kapcsán tehát nem vagyunk képesek eldönteni szerintük, hogy akarunk-e az ország közepére egy potenciális Csernobilt, vagy sem, ami már tényleg egy szint.

A másik meg, hogy ez az egész túl távoli döntésekre vonatkozik. Az igaz, hogy nem éppen a pillanatnyi igényekre irányul, hogy egyen-e az ember farhátat vagy csirkelábat, vagy, hogy kikérje-e a második fröccsöt a csehóban. Ha a mélyen nem tisztelt hatalom szerint csupán erre alkalmas a magyar proletár, akkor zavar keletkezik majd az erőben.

Mert ugyanis és akkor, azt sem tudja az ember eldönteni, hogy nőül válassza-e a szépséges Zsuzskát, mert, hogy milyen randa és kiállhatatlan hárpia válik majd belőle, az is igen rohadtul messze van. Ilyképp a CSOK-ot sem veszi igénybe az ember, mert ki tudja mi lesz addig, míg felépül végül a házunk, ergo, kölket sem csinál, mert az meg majd baltával veri szét a fejünket a távoli jövőben.

Látszik, hogy nehéz és bonyolult dolgok ezek, tényleg nem érdemesek és méltóak arra, hogy a panelproli mindezekről maga határozzon, elég lesz, ha megmutatja neki az utat a Párt. És jé, tényleg, mintha efelé tendálna az egész rohadt, elcseszett ország és a rendszer.

Miheztartás végett viszont:

„Miniszterelnökként szembejön velem a nép, és azt mondja, hogy nono, kedves barátom, ez nem fog menni. Ne hazudj, beszélj érthetően, ne rekeszd ki a társadalmat a kormánydöntésekből, és légy szíves a szociális biztonságunkat ne emészd fel a mániáid érdekében.”

Ezt mondta Orbán Viktor ellenzéki politikus 2008-ban, amikor a Fidesz kezdeményezésére kiírt, háromigenesként elhíresült népszavazáson a választók megszavazták a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj eltörlését. De ez is már oly távoli múlt, hogy az emléke is elhalványult, fölzabálta a rendszer maga.

Különös dolog ez az idő.

Maga a naperőmű már hónapok óta dolgozik, de hivatalosan február közepén kezdte meg a működését. A Nap fényét háromszázezer, egyenként is számítógép-vezérelt, két méter magas és három méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 137 méteres torony egyikére. Az Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer Las Vegastól 64 kilométerre délnyugatra található, 1600 hektáron terül el.

A környezetvédők egészen odáig mennek, hogy megkérdőjelezik ezeknek az erőműveknek a létét. Szerintük nem biztos, hogy megéri megépíteni ezeket az alternatív energiaforrásokat, ha közben az veszélyezteti az élővilágot. Az Ivanpah erőművet eredetileg sokkal nagyobbra tervezték, de az építők egy szakaszt végül kihagytak, hogy ne rombolják le a környéken élő sivatagi teknősök élőhelyét.

Mi pedig megkapjuk Paksot.

Úgy tűnik, ebben – mármint energetika ügyben – jót tenni nem lehet. De míg ott csak a madarak perzselődnek, itt nálunk az egész szerencsétlen lakosság. Kérdés, melyik a rosszabb.

Rohadt drága ez az egész, másrészt a piac már most bedőlni látszik. 1990-től 2006-ig nőtt, az azt követő hat évben lényegében visszaállt az 1990-es szintre az energiafogyasztás az Európai Unió 28 tagállamában.

Az összeállítás szerint 1990-ben 1670 millió tonna olaj-egyenértéknyi volt a bruttó energiafogyasztás az EU jelenlegi 28 tagállamában, a fogyasztás 2006-ban érte el a tetőpontját 1830 millió tonnával, majd 2012-ben 1680 millió tonnára csökkent.

A magyar energiafogyasztás kissé eltérő mintázatot követett: a bruttó belföldi energiafelhasználás mértéke az 1990-es 28,8 millió tonnáról tíz év alatt 25,3 millió tonnára csökkent, innen nőtt 2006-ig 27,5 millió tonnára, azóta csökken, 2012-ben 23,6 millió tonna volt. A 28 tagállamból Magyarországon volt a negyedik legmeredekebb csökkenés a 2012 előtti hat évben. 2006 és 2012 között a 28 tagországból 24-ben csökkent az energiafogyasztás, és csak Észtországban és Hollandiában nőtt érzékelhetően (11,6 és 2,9 százalék).
(MTI)

Akkor most kinek lesz jó? Hát persze, hogy a Fidesz csatolmányainak. Rohadtélet.

„Sok munkánk van még hátra. A legfőbb kihívás a magyarok életkörülményeinek javítása, ehhez olcsó energiára van szükség, ezért le kell törni a magas energiaárakat. Az a kabinet célja, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb és így a legversenyképesebb az energiaár, amely így a befektetőket is vonzani fogja. Ezért legfontosabb feladat a rezsicsökkentés folytatása és megvédése. A rezsicsökkentés nem kampány-, hanem nemzetstratégiai kérdés, amelynek egyre több követője lesz Európában, ez pedig sokaknak fáj. Nem tűrjük tovább a magánmonopóliumokat, még akkor sem, ha megpróbálják eltéríteni Magyarországot erről az útról. 2014 egyértelműen a rezsiharc éve lesz, amelyben Brüsszel és a befolyásos multik újabb támadást készülnek indítani a magyar családok ellen. Ez a fajta harc korábban, még a kormányváltás előtt kezdődött, 2010-ben csak az volt a kérdés, hogy az új kabinet kinek az oldalára, a szorító melyik sarkába áll, mi pedig a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést, ennek egyik fontos lépése a harmadik csökkentési lépés parlamenti jóváhagyása. A legnagyobb egységben kell felsorakoznia az országnak a rezsicsökkentés mellett, és – történelmi módon – törvényben kell megalkotni a nonprofit alapú energiaszolgáltató-szektort. Ez jár a magyaroknak, az elmúlt négy évben megdolgoztak érte. Magyarország csak akkor lehet versenyképes Amerikával és Európával szemben, ha radikálisan lenyomja az energiaárakat; ezt pedig csak árszabályozással lehet elérni. Magyarország példát, megoldást mutat egész Európának, az már Európa dolga lesz, hogy követi-e a pozitív példát vagy sem.”

Már megint előjött belőle a nagy tanító géniusza, de hogy világos legyen: mindezt a paksi bővítés kapcsán bírta makogni, amikor arról kérdezték, hogyan jön ő ahhoz, hogy egymaga eldönti: hetedíziglen is eladósítja az országot, titkossá teszi a szerződést, és a demokrácia álcája alatt ezt meg is szavaztatja képviselői nyájával, akiknek annyi köze van a valósághoz, mint neki: semmi. A NER beérett, a butítás össznépi butulássá vált, de mit is várhattunk?

Így kezdődött az egész:

„A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. ”

Így folytatódott:

„A pénteken megalakult forradalmi Országgyűlésnek a jövő érdekét szolgáló törvényalkotáson túlmenően feladata lesz az is, hogy végleg lezárja a szavazófülkékben megdöntött rendszert, és felépítsen egy újat, a nemzeti együttműködés rendszerét. A politikai nyilatkozattal olyan széles körű összefogást szeretnénk létrehozni Magyarországon, amilyet a magyar emberek régóta várnak. ” (Szíjjártó Péter)

Így végződött:

A NER-ben csak annak van helye, aki fenntartás nélkül támogatja a – sokszor egyik napról a másikra ellenkezőjére változó – kormánypárti ötleteket és ukázokat. Aki nincs velünk, az ellenünk van – ez az inverz kádári szlogen vált az elmúlt évek legfontosabb hatalmi rendezőelvévé. Sokan, akiket megfosztottak tulajdonuktól, nyugdíjuktól, munkájuktól vagy épp a tanulási lehetőségtől, ma sem értik, mi volt a bűnük, miért is kaptak a fejükre egy orbáni kokit. Pedig nagyon egyszerű: nem álltak be a sorba.

Félreértés ne essék, ez utóbbiak vannak többen, csupán nem igazán tudják artikulálni mondandójukat, a kisebbség a butaság bátorságával harsogja túl őket. Csak úgy, mint Orbánbasi tátott szája a parlamentet és az egész országot. A gép forog, az alkotó pihen, mert a NER olyan, mint az ingyen főzött házipálinka: öl, butít, és nyomorba dönt.