Amióta Mészáros einstandolta a megyei lapokat, meredeken zuhan az előfizetők száma, az országos terjesztésűek, mint a Magyar Nemzet, meg a többi, alig mérhető olvasottsággal rendelkeznek. Logikus lenne tehát, hogy a magamfajta ilyenkor örömökben törjön ki, és mégsem teszem. Azok az orgánumok ugyanis, amelyeknek van még valami köze a valósághoz, nem profitálnak ebből, nem ugrott meg a nézettségük és olvasottságuk, ezeket is csak a megszokott törzsközönség fogyasztja, a társadalom jelentős része tehát kiesik a világból, köze sincs a valósághoz.

Következésképp rengeteg honfitársunknak halovány fingja nincs a körülötte történő dolgokról, így egy múlt, jelen és jövő nélküli bambaságba süllyed, a Fidesz pedig tarol. Ezért nem lehet felhőtlenül örömködni afölött, hogy a lakájmédiát a többség le sem szarja, mert ugyanez a többség a másfajtát sem fogyasztja, sorsunk így teljesedik be tehát. Viszont mindennek ellenére egyszer ennek is vége lesz. Valamikor. Nem tudni hogyan, nem sejteni hány év múlva, de vége lesz, és akkor következik be az iszony, ha meglátjuk, hová jutottunk. J. A. homokos, füves, vizes síkja maga lesz a mennyország ahhoz képest.

Mindenféle televíziók, rádiók és újságok, amelyek léte ma egy dologtól, mégpedig a kormányzati csöcstől függ, villámgyorsan mennek tönkre, zárnak be, és eresztik az utcára az írástudatlan „újságírókat”. Ők majd visítanak a médiaterror és a politikai tisztogatás miatt, holott csak az alanyt és az állítmányt nem tudják egyeztetni, műfajokról pedig fingjuk nincs. Mert Kiss Pisti 5b osztályos tanuló nívóján állanak a szerencsétlenek (ha talán), és az életet nem lehet copyzva ábrázolni. A piaci viszonyok elvégzik majd azt, amit a forradalom nem tud, de, ami ennél is tragikusabb, olvasókat is nevelni kell újra.

Iszonyatos lesz, újjá kell építeni az országot, és nemzedékek mennek majd rá. Vegyük csak a stadionokat, amelyek nyakló nélkül épülnek voltaképp fantom csapatok és fantom nézők számára. Szombathelyen már százmilliókat kell pumpálni a stadion fenntartásába, olyan helyeken pedig, mint Felcsút, Kisvárda, Mezőkövesd, ahol Orbán kegyéből Orbán kegyenceinek van futball csapatuk és stadionjuk, a központi csöcs nélkül ezek megszűnnek, a stadionok a’la Ceasusescu lerohadnak, és fölveri őket a gaz. Nem lesz ez öröm, de így lesz, ha pukkan a lufi.

És még tovább menve, a Mészáros és Mészáros cégek, amelyek polipként hálózzák már be az országot, szintén e nélkül a csöcs nélkül, közbeszerzések híján mennek tönkre, ontják magukból a munkanélkülieket, mert a mai gazdasági álomvilág nem tartható a végtelenségig. És még továbbá, az uniós csöcs elapadása és a multik érdekének megszűnése után az egész magyar gazdaság szükségszerűen omlik össze, és a ma még ellenzéknek – már nem baloldalnak – marad a szokásos feladat, eltakarítani a romokat és újjáépíteni az országot.

Viszont az sem fog menni, mert a mostani megveszekedett kétmillió hívő van annyira elvakult, hogy azt mondja majd, ezt tudja a baloldal, tönkretenni az országot. És ők ki is mennek az utcára gyújtogatni meg fölszedni a macskaköveket, mint azt 2006 példája is mutatja. Ha majd öt, tíz, húsz, harminc év múlva mindez bekövetkezik, és él még valaki azok közül, aki ezt most olvassa, akkor gyújtson meg az emlékemre egy gyertyát. Ugyanis nem próféciát mondok, hanem a szükségszerűségeket mutatom, hogy mi lesz a vége az ellopott ezermilliárdoknak, és a szellemi, erkölcsi züllésnek. Ez. Így hát, bár örülnöm kellene, hogy nem nézik a Hír Tv-t, mégsem teszem, mert ezt látom benne. S bár ne látnám.

A fagylalt tejből vagy tejporból, cukorból, különféle ízesítőkből és adalékanyagokból készült hideg édesség. Házilag is elkészíthető, üvegkehelyből vagy ostyából készült fagylalttölcsérből is fogyasztható, díszítésként gyümölcsöt, ostyát, különféle gyümölcsszirupokat, csokoládét és csokoládészirupot használnak hozzá. Általában gombócokban szolgálják fel, egy gombóc tömege körülbelül négy deka. Csomagolt formája a jégkrém. Ezt írják a források, és én ezt mind tudom könyv nélkül is. Így, ilyen fölkészültséggel nyilvánvaló, hogy tapasztalatból beszélek.

Előmeneteli jelentés.

Mindjárt ott vannak a gyerekkor tudásomat igazoló tapasztalatai a falun töltött nyarakról. Ezeken gólyák kelepeltek, tehenek bőgtek és pulik ugattak, békákat kínoztunk az erdő melletti posvány szélén, és fél óra alatt szívtunk el egy doboz Savaria névre hallgató cigarettát hat évesen, amíg lila nem lett a fejünk. De hopplá, most épp csilingelést hallok, amelynek hívó szavára nagyanyám-, atyám udvaráról ki kellett szaladni a poros útra, mert megjött a fagyis az ő triciklijével, citrom volt, meg vanília a repertoár, pedig nem is Bud Spencer volt a lelkem, de fehér sapkája az volt, a fagyijára már nem emlékszem annyira. Egy bizonyos, hideg volt, ami nagyon jól jött a nyári naptól csigázott testünknek. Ez az első tapasztalatom a szakmából, gyermekded ugyan, de megbízható értékeket bizton megalapozó stúdium.

Később mise után járt a cuki. A templom mellett volt a hajdan még Keringőnek nevezett, akkor még cukrászdának hívott csehó, ahol adtak fagyinak nevezett anyagot amely állagában leginkább hasonlíthatott a ma negyvenkilencért kínált valaminek, de még mindig ötven fillér volt, és nagyanyám – olykor annak örülve, hogy nem szégyenítettük meg visító haverjai előtt – vígan adakozhatott, elkurjantva magát az utca akkor még korántsem szédítő forgatagában: Hányan vagytok, hány fagyi köll? Aztán kaptunk. Mint sokan mások, így kerültünk szaros valaggal a nagyok közé. Ez a második kép és ízélmény, hogy feledhető, az feledhető, de plusz pontot jelenthet kérelmem bírálata során.

Aztán, eszmélő időmben már a Csókához és a Mészároshoz vittek megboldogultjaim, és ezek a helyek sok nagyon jó és finom szakmai tapasztalattal gazdagítottak, mondhatni kialakították a mércét, amihez igazodnom ma is kell. Voltak aztán tévelyedések is persze. Már érett ember voltam úgy tizenöt évvel ezelőtt, amikor egy kerti partin, miközben a többiek a grilleket majszolták nagy odaadással, én fogadásból megettem egy ötkilós tégely csokifagyit. Lement gond nélkül, jó is volt, olyan „csókás” minőség. Azóta is fagyis vagyok. Kérném folyamodványom szíves elbírálását, köszönettel: RK.

Tudom, érdeklődésem egybeesik számos állást kereső honfitársaméval, ezért nem reménylek nagy sikert vágyaimnak, ám azért kérem a bíráló grémiumot, legyenek kegyesek hozzám. Az emlegetett másik két szakma nagyobb vesződséggel járna. Maradok alázatos hívük… Ui: Nincsenek túlságos bérigényeim, a valaha volt világ fagyis tapasztalaimból tudom, hogy képlékeny dolog ez. Elég lesz két tölcsér naponta.

A polgármester döntését így indokolta: „Bár sem a sajtó, sem a sajtóhoz áttételesen köthető magánszemélyek nem tudtak a puszta kíváncsiságtól és vélt, vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni, saját elhatározásomból úgy döntöttem, hogy településünk honlapján közzéteszem polgármesterségem időszakában benyújtott vagyonnyilatkozataimat. Teszem ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek mindegyike a nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatok, a szintén nyilvános hirdetmények és ingatlan-nyilvántartási adatok alapján már teljes körben körbehatárolták azokat az adatokat, amelyet egy polgármester a vagyonnyilatkozatában feltüntethet.”

A közzétett dokumentumok szerint így gyarapodott évről évre Mészáros:

2011. Osztalék: 10 millió forint, havi fizetés, bruttó: 200 ezer forint megtakarítás összesen: 21 millió forint (ebből 1 millió takarékbetétben, 20 millió készpénzben)
2012. Osztalék: 60 millió, havi fizetés, bruttó: 180 ezer forint, megtakarítás: 50 millió forint (20 millió takarékbetétben, 30 millió készpénzben)
2013. Osztalék: 349,8 millió forint, cégéből származó éves jövedelem: 1 millió 131 ezer forint, megtakarítás: 260 millió (200 millió betétkönyvben, 60 millió készpénzben)
2014. Osztalék: 943 millió forint, havi bruttó fizetés: 1 millió 729 ezer forint, megtakarítás: 420 millió forint (400 millió takarékban, 20 millió készpénzben)

Szép karrier, mit ne mondjunk. Persze a józanabbjának már korábban is föltűnt a mese valótlansága, de senki nem hallgatott rá. Van, aki úgy véli, Mészáros Orbán strómanja, ő az offshore bank.

Gyurcsány Ferenc azzal vádolja Orbán Viktort, hogy politikai pályafutásának jelentős részében olyan jövedelmekhez jutott, amelyek túlmutatnak a vagyonnyilatkozatában megjelenő hivatalos jövedelmeken, és amelyek nélkül nem igazolható a vagyongyarapodása. A miniszterelnök idei, illetve felesége legutóbb nyilvánosságra hozott, 2010-es vagyonnyilatkozata alapján Gyurcsány Ferenc úgy számolt, hogy kettejük vagyona legalább 310-330 millió forint. “Orbán Viktor idegen pénzekből gazdagodott, Orbán Viktor korrupt politikussá vált” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint a kormányfő számadással tartozik, hogy miből futotta 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyonra. “És akkor még nem említem” azokat a vagyonelemeket, amelyek “minden feltételezés szerint” nem saját nevén, hanem környezetében, felcsúti ismerősök, Simicska Lajoshoz köthető személyek tulajdonában vannak, de “okkal feltételezzük”, hogy a tulajdonjogot Orbán Viktor javára gyakorolják.

A miniszterelnök felnőtt életének legnagyobb részét politikusként töltötte, nevén vállalkozás, vállalkozásból befolyó érdemi bevétel nincs, mint ahogy “érdemi írói munkássága” sincs, politikusi tevékenységéből származó bevételei azonban nincsenek arányban az ő és családja elmúlt 24 évben felhalmozott vagyonával.

Érdekes, hogy a négyszólamú szóolvasók nem ugrottak a mikrofonok elé cáfolni a vádakat. Az a taktikájuk: ha nem beszélnek róla az nincs, mint a kisgyerek, amikor becsukja a szemét, és azt hiszi, hogy nem látják. A fideszfanok pedig azzal mentegetik, “hogy ők legalább nyilvánosan lopnak” szerintük pedig ez rendben van.

Szerintünk meg nem.

Ha nem mutyipénzt kap a haver, akkor sok lóvéval járó mutyipozíció jut neki. A mi jó Philipünk, a Rákay megint araszolt egyet a létrán. Az MTV Zrt. vezérigazgatója, Medveczky Balázs a Közszolgálati Kuratórium jóváhagyásával Rákay Philipet, az MTV Zrt. M1 és M2 csatornáinak eddigi intendánsát nevezte ki vezérigazgató-helyettesnek – közölte a cég. Ehhez sem kellett túl sok teljesítmény, elég volt a vezír valagát megnyalintani párszor. A Viva Tv hajdani hülyegyereke most aratja annak a gyümölcsét, amikor kétmillió embert delirált a Kossuth térre. Hogy nem ért ahhoz amit csinálnia kéne, az nem érdekes. Pedig most bukott éppen: mielőtt az MTV második legfontosabb embere lett, egymilliárd forinttal támogatta az állam az egyik televíziós projektjét. Kár, hogy a műsorfolyam alig érdekelt valakit. A nézettségi eredmények ugyanis nem igazolták vissza, hogy a nézőknek szükségük lett volna a mi Philipünk által kigondolt és az adófizetők pénzén kistafírozott „Itthon vagy – Magyarország szeretlek!” monstre műsorfolyamára. Az egész hülyeség akkor még hatszázezer embert sem érdekelt. Vezérigazgató-helyettesként azonban bizonyára jobban teljesít ez az ember, csakúgy, mint az ország.

Semmi baj nem lenne a most felszínre bukó három emberrel – és hol van a többi sokezer -, ha valós teljesítmény állna az előrejutás és a hirtelen meggazdagodás mögött. Akkor lenne ez tiszta Amerika, ahol mindenki számára adott ugyanaz az út. Itt nem ez az ábra, az ilyen megtollasodások mögött semmiféle teljesítmény nincsen, legfeljebb csak annyi, hogy a miniszterelnök mutyista barátja és falubélije Mészáros, Sánta kitalálta nekik a trafikok megszerzésének módját, Rákay meg egész egyszerűen csak csontig van a vezér seggében. Ma itt, ebben az országban ennyi szükséges és elégséges az előre jutáshoz, mintegy kilencmillió ember meg le van szarva. Ez tehát nem Amerika, maximum annak déli változata, amiről meg tudjuk, milyen.