Ennek az emelkedett kemikáliának lehengerlően kedves előtörténete van. A foszfortartalmú szerves vegyületek atyjának a német Gerhard Schrader tekinthető, aki az 1930-as években számos organofoszfát típusú vegyületet állított elő. Ilyen volt például a szarin, a decens harcigáz, amelyet ma is a legmérgezőbb vegyületek között tartanak számon.

Minderről háborúsújtotta proletárok tudnának bővebb információt adni, ha lenne rá érkezésük. Nos, ennek a kishúgát tosszák szerte a susnyásban még ma is, így hadakozva a rovarokkal, meg az egész elcseszett világgal. Viszont ha hétfőn este meghintjük a kukoricást hadi szerekkel, akkor kedden reggel nem terelünk bele kölkeket. Nem illő, és meglehetős baromság is, ha jól belegondolunk.

Ám ez itt a mi hazánk, ahol a földek különös módon cserélnek gazdát manapság, s éppen ezért tán valahogyan a mezőkön való gazdálkodás az entrópia egy különös formáját mutatja, azaz, totális a káosz, mert Magyarországon rend van. Ilyen idilli körülmények között persze, hogy oda mennek kukoricát címerezni a székelyudvarhelyi diákok, ahol röpködnek a srapnelek.

Battonyán voltak ilyen túlműveltek a mezőgazdák, és mi következik ebből? Az, hogy száznegyvenkét gyereket kellett kórházba szállítani, és rengeteg helyre. Orosházán, Gyulán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Szegeden hömbölögnek az ifjú munkások, ott figyelgetik őket a fekete ruhás nővérek meg a kockás inges orvosok.

Valahogyan nem egy életbiztosítás az utóbbi időben minálunk a földeken dolgozni, mintha nem komálná a teremtő erő ezt a mozgásformát. Mivelhogy elefánt vagyok, jámbor és szegény, aki köztudomásúlag nehezen felejt, élénken emlékszem két darab, két évvel ezelőtti történetre is. Az egyiknél például petrezselyem formájában mért ránk csapást az Úristen.

Akkor a rosseb se, a napszámosokat negyven fokban a veteményesbe hajtó gazda meg még inkább nem gondolta, hogy a növény puszta érintése magában hordozza a romlást. Ezért 2014. július végén ötven ember került égési sérülésekkel kórházba, miután petrezselymet gazoltak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. A bőrgyógyász a betegeknél fitofotodermatitiszt diagnosztizált, aminek a tünetei súlyosabb esetekben másodfokú égési sérülésnek felelnek meg.

De ez sem volt elég. Ugyancsak abban az évben mezítláb tapodtak a népek a hugyos földben, aztán elkerekedett a szemük, hogy ebbe az élvezetbe bele is lehet halni. Az akkori másik agresszor a leptospirózis volt, amely elsőáldozó kór hányingert, hasmenést, és negyvenfokos lázat okoz. Két éve hét embert is kórházba szállítottak, miután egy kukoricaföldön dolgoztak.

A leptospirózis ritka és súlyosan ragályos baj, az ember akkor kaphatja el, amikor beteg állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, és az egész szervezetet támadja meg: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. Kezelés nélkül az esetek fele halállal végződik.

Most meg ez a foszforsav-észter. Mint az a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratból kiderül, a Columbia Egyetem kutatói húsz olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. Megállapították, hogy a rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodások alakultak ki, míg más területek vékonyabbak voltak.

A kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket, azaz „csupán” azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet. Ám ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget.

Föltesszük azért, hogy a székelyudvarhelyi diákok közül momentán senki sem volt áldott állapotban, következésképp idegenbe szakadt véreink nem fognak megváltozott agyszerkezetű utódokat világra hozni. A kis ördögöcske, a drága Luciferkó azonban dolgozik mibennünk. Az amerikánus kutatók ugyanis azt nem vizsgálták, hogy a szer milyen pillanatnyi változásokat okoz a kavargó gondolatokban.

Ha például ősz tájékán ezek a száznegyvenkettek elkezdenek furcsán viselkedni, például Orbánt meg Kövért éltetik, meg unortodox dalokat harsogva követelik Trianon újragondolását, akkor az Isten nem mossa le rólunk, hogy itt, az óhazában módosították a kölkek tudatát a kukoricásban. Ez már tisztára Huxley-s történet volna, ami viszont, ha igazán belegondolunk, nem is áll olyan távol a valóságtól. Fényképek bizonyítják, hogy Habony már keveri a szómát Ibizán.

Az állatok hullanak. A kezdeti tobzódás után, amikor a terrorista gyanús marhák tetemeit óvodásokkal és más gyanútlan magyarokkal etették föl, elült az ijedelem, de a veszély nem múlt el teljesen. Nyolc ember kórházba került, a gyilkos hajlamú, kémgyanús tehenek a vágóhídra jutottak, de a halál tovább arat. Több szarvasmarha is elhullott lépfenében az elmúlt hetekben a Tiszafüredhez közeli tanyákon, július 22-én egy már beoltott tejelő pusztult el a tiszafüredi Kisvillongó tanyán. Ez nem lehet véletlen, az elátkozott helynév eleve magában hordozza a lázadás lehetőségét és szellemiségét, de sehol egy Napóleon vagy Süvi, hogy mindent csírájában fojtson el, viszont csapataink harcban állnak. Továbbra is megfigyelés alatt van egy 256 szarvasmarhából és egy 200 húsmarhából álló állomány, valamint a City-Farm Kft. 71 állata. Nem árt az óvatosság.

Másodjára petrezselyem formájában mért ránk csapást az Úristen. A rosseb se, a napszámosokat negyven fokban a veteményesbe hajtó gazda meg még inkább nem gondolta, hogy a növény puszta érintése magában hordozza a romlást. Mint az emlékezetes, július végén ötven ember került égési sérülésekkel kórházba, miután petrezselymet gazoltak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kertészetben. A bőrgyógyász a betegeknél fitofotodermatitiszt diagnosztizált, aminek a tünetei súlyosabb esetekben másodfokú égési sérülésnek felelnek meg.

A fitofotodermatitisz akkor alakul ki, ha bizonyos növények – ilyenek a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék, a sárgarépa, a füge, valamint egyes ernyősvirágzatú fűfélék – napozás után a bőrrel érintkeznek. A cselédek nem átallottak napozni, miközben a tűző istensugarában hajladoztak, és még fogdosták is a veszedelmes leveleket, hogy szakadnának bele a jódógukba. Ilyet én még nem hallottam, hogy melegben tűzoltókat kéne hívni a zöldségesbe, pedig éltem már eleget. Régen is volt meleg, a petrezselyem se mai gyerek, mégse sült meg senki tőle. Vagy elhallgatták a rohadtak, vagy épp emberként dolgoztatták a népet, ez már sohase derül ki. Mindenesetre gyanúba keveredtek az égi hatalmak.

De ez sem volt elég. Most meg, legújabban mezítláb tapodtak a népek a hugyos földben, aztán elkerekedett a szemük, hogy ebbe az élvezetbe bele is lehet halni. Az újabb agresszor neve leptospirózis. Hányinger és hasmenés, rosszullét és negyvenfokos láz, ezek voltak a tüneteim, amikor a család orvost hívott hozzám – mesélte egy napszámos a Szoljon.hu-nak, ami azt írja, hogy hét embert is kórházba szállítottak, miután egy kukoricaföldön dolgoztak. A lap szerint jelenleg öt embert tartanak megfigyelés alatt a debreceni és a karcagi kórházban, akik feltételezhetően leptospirózissal fertőződhettek meg.

A leptospirózis egy ritka és súlyos fertőző betegség, az ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, és az egész szervezetet támadja meg: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig. Kezelés nélkül az esetek fele halállal végződik. A lapnak nyilatkozó férfi szerint mivel a nagy esőzések miatt fel volt ázva a talaj, mezítláb dolgoztak a kukoricaföldön. Az orvosok szerint a lábukon lévő kisebb horzsolásokon, sebeken keresztül fertőződhettek meg. A férfi állapota kritikusra fordult, miután a betegség megtámadta a szívét, és szívritmuszavarai lettek.

Itt tartunk épp, és nem tudható, milyen meglepetéseket rejt a jövő. Túl sok jóra nem lehet számtani ebben a munkaalapú társadalomban, hiszen nagyon helyesen itt a féllábúnak és a világtalannak is dolgoznia kell, ha élni akar. Mondjuk a féllábú épp kedvező helyzetbe is kerülhet, ha a jóakaratú munkafelügyelő a susnyásba tereli. Ötven százalékkal kisebb az esélye arra, hogy kisebesedett talpán keresztül mindenféle fenék kúsznak fel egészen a szívéig. Az tehát épségben megmarad, hacsak addig másféle férgek föl nem zabálják teljesen.