És nem fogok most irkálni arról sem: ha akad még orgánum, aki bejut a barlangjukba, akkor azzal meg nem állnak szóba. Megtettem ezt két napja a „Doorstep – ami nem egy új tánc” névre hallgató dolgozatban. A bajok ennél alaposabbak, és messzebbre mutatnak. Mostan Kövér László lelkéről lenne szó, ha van neki olyanja. De valami kell legyen benne, ha sötét is, másképpen a teste nem működhetne, bajsza sem serkenhetne. Viszont megfejtendő egy dolog ez, hogy mi fog neki elkárhozni, ha jön a perc.

Nincsen egyéb: Kövér László menekül. Löki el magától, és egyben elátkozott pártjától is a tükröt, amibe bele kellene néznie. Végül is, ez nagyon egyszerű megoldás, ellenben gyáva dolog, és biztosan nem hoz üdvözülést. Mit is gondoltunk, gondolhattunk volna, amikor törvényszerűen és tudvalévően minden diktátor gyáva, beszari alak. Minden zsarnok először belül fut, mint a didergő király, és vannak fölfejtések.

Itt van nekünk ez a billegő kommunista Sartre-unk. A lét és semmiben akárha Kövérről és haverjairól írna, amikor így szól: „Szégyenkező módon veszek észre valamit, s ez a valami az adott esetben én vagyok; ahogy a nyelv is kifejezi: szégyenlem magam. (…) Csakhogy a szégyen mindig per definitionem másik előtti szégyen. (…) a szégyen: elismerés. Elismerem, hogy olyan vagyok, amilyennek a másik lát engem. (…) mások előtt tárgyként jelenek meg. Szükségem van tehát másokra, hogy megragadhassam önnön létem némely struktúráját.”

A legegyszerűbb, ha nem engedem, hogy mások lássanak – vélekedhet ösztönösen a Kövér emberszerű -, így a magam számára sem derül ki, mi is vagyok, milyen mocsadék egy alak. Ezt gondolhatja házelnök úr, ám nem is tud róla. Fölháborodni a tiltásokon lehet, viszont ezek csak kis részben szólnak annak, hogy a plebs netán megtudja, amit meg kéne tudnia. A ’zembereket a mélyrétegek nem igazán érdeklik, és ahogy környezetemen körbetekintek, föl sem fognák igazán. Ha most lefösteném, mi ragadja meg embertársaim képzeletét naponta, akkor nagyon el kéne keserednem. És ezt is teszem. Goebbels tudott valamit, Orbán és Habony is tud valamit: a jelszavak és csatakiáltások a fontosak.

A sör a fontos, a fröccs a fontos, a hülye viccek, az altesti szórakozás meg a bicikli. Kövér úgy tesz, mintha azért tiltogatna ki tudósítókat a munkahelyéről, mert ennek a rétegnek mondhatnák el az igazat. Pedig ennek semmi jelentősége nincsen. Tudat alatt a saját nyamvadt lelkét félti a macbethi kínoktól, a pokoltól, amely már a földön eljöhet. Ha már Sartre: a ’Zárt tárgyalásban, illetve annak kapcsán derül ki, hogy az Inferno nem a kénköves bűz és az üstök patákkal, „a pokol az a másik ember”. Ettől menekül, és így lesz végtelenül magányos Kövér, amikor a leplek lehullanak róla.

Ellenben vigaggyunk! Ez a védekezés, ez a kitiltási játék már a vég kezdete, a gyengeség, tehetetlenség önkéntelen beismerése, egyben menekülés. Kövér toporzékol a porban, az értők pedig megengedőn mosolyognak rajta. Az úri muri közeledik a befejezéshez, nem sok kell ahhoz, hogy házelnök úrból Szakhmáry Zoltán váljon, a zsuphoz tartsa a lángot, és szívének fordítsa a puskát, ha csak szimbolikusan is. Ez is elég és szükségszerű lesz, amikor a delírium végleg kiteljesedik. Haladunk.

De hát mit is várhatna az ember egy olyan párt(?)tól, amelynek első embere Semjén Zsolt, akinek legnagyobb teljesítménye, hogy belovagolt Erdélybe azidőtájt, amikor Pintér Sándor sms-ben mentette a hóban rekedt embereket. Ezen túl szíve szerint még szalonkákat irtana nagy tételben és Krisztus nevében, más értékelhető momentuma nincs, hacsak a Gyurcsány-vegzálást nem tekintjük annak, amit ez a másik nímand röhögve és büszkén vállalt az első kétharmad után. Többre nem is nagyon futja, a választók amúgy nagy ívben le vannak szarva. Igaz, ezt mindenféle aggály nélkül tehetik, lévén, hogy rájuk egy teremtett lélek sem szavazott, és mégis nagy hangon jár a pofája a parazita bagázsnak. Szerencsés helyzetben vannak, nem kell elszámolni a zemberek felé, igaz ezt a nagyobbik társ sem tartja szükségesnek, de ez a Krisztust hazudó alakulat könnyű helyzetben van, rajtuk senki nem kér számon semmit, légüres térben lebegnek.

Ezért lehet a vasárnapi boltbezárás szajkózása is, amely olyan követelés, ami senkinek sem jó, cserébe mindenkinek rossz. Ezért ordítják egyre hangosabban, és mellé még hazudnak is, azt, hogy a kormány támogatja a vasárnapi zárva tartást, így be is nyújtották a törvénytervezetet már tegnap. A valóság mást mutat azonban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Hír Tv-nek azt mondta, nem támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását. Szerinte, amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, nem bölcs dolog azt korlátozni. Na akkor mi van? Tehetnénk fel a kérdést, ha mindjárt nem jönne a megvilágosodás. A kormányfő támogatja a szabad vasárnapról szóló kezdeményezést, és ez a Kereszténydemokrata Néppárt számára elegendő – mondta a KDNP frakcióvezetője. Az, hogy a javaslat megvalósulása módosítással, vagy módosítás nélkül történik, másodlagos – közölte Harrach Péter.

Értjük, nem? Minden és mindenki le van szarva, Orbán az Isten, neki áldoznak. A zemberek meg elmehetnek a 3,14…ba. Két napja már visítottam: A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteket lakatolnák le a hetedik napon. Az ennél kisebb boltokban dolgozók családjával minden a legnagyobb rendben van, azokat nem kell törvényileg egybe terelni, mint ahogyan nem szorul óvásra az esetleg vasárnap dolgozó rendőr, vasutas, tűzoltó, orvos, fűtő, benzinkutas, buszsofőr, taxis, ápolónő, légikísérő, pilóta, földműves, színész, újságíró, fotóriporter, nemzeti trafikos, biztonsági őr, pincér, szakács, túlmunkára kényszerített betanított munkás, sportoló, operatőr, WC-s néni, kocsmáros, vámos, mozigépész, népművelő, zenész, road, meg ki tudja, még ki nem. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, és ez a lista fölöleli a társadalom nagyobbik szeletét, amely amúgy kívül esik a politikusi hivatáson. Velük családilag minden a legnagyobb rendben van, csak a nagy boltokban dolgozók lelkét kell megmenteni. Ugyan már, királylány.

Amúgy, ha tényleg a család lenne a lényeg, akkor nem igyekeznének annyira mintegy huszonöt harmincezret teljesen tönkre tenni. Hirtelen elvégzett számítások szerint ha vasárnap bezáratnák a mindenféle marketeket, akkor ennyi dolgozótól lennének kénytelenek megválni az áruházláncok, mert nem bírnák foglalkoztatni őket. Az is rémlik, hogy ezekben a lélekveszejtő boltokban mintha magyar anyák dolgoznának túlnyomórészt. Ha bezáratják a boltokat, s emiatt utcára kerülnek a népek, akkor garantáltan együtt lehet a család, és nem csak vasárnap, de ez nem zavarja a műkeresztényi lelkeket. A huszonegyedik században az történt ugyanis, hogy a romlott lelkű magyarok nem a feszület előtt zsolozsmáznak a megszentelt napon, hanem vásárolni mennek, sokszor családostul, mert ekkor érnek rá, és rohadt sok pénzt hagynak ott. Már akinek telik a bevásárlás luxusára.

Ez van. Harrach vicsorít, feje a gazda alfelében, kerek a világ. Viszont sok Miatyánkot és Üdvözlégyet kell elszavalniuk mindazok után, amit a polgárok ellen tettek, az hétszentség. Feltéve persze, ha ismerik az imádságok szövegét, amit egyre kevésbé hiszek.

A felháborodás végigsöpört a ligán, jelenlegi és korábbi sztárok, többek között LeBron James, Kobe Bryant, Michael Jordan és Magic Johnson adtak hangot felháborodásuknak, egyúttal követelték egy emberként az üzletember legszigorúbb megbüntetését. Nem csak az NBA berkein belül, hanem az egész országban nagy visszhangot váltott ki az eset, még Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is megszólalt az ügyben, ugyanis kifejezte reményét, hogy a liga megfelelően jár majd el.

Sterlingnek nem ez volt az első rasszista megnyilatkozása, ám a mostani keltette a legnagyobb hullámokat, ráadásul ezúttal a családja is elhatárolódott tőle. A tulajdonostól már korábban elhidegült felesége hétfőn közleményt adott ki, jelezve, hogy őt és gyermekeiket is lesújtották Sterling szavai. Hangsúlyozta, hogy a családban senki sem osztja ezeket a kirekesztő nézeteket.

A szponzorok a botrány kirobbanása óta sorra hagyják el a klubot. Már 24 szponzor szüntette meg vagy függesztette fel együttműködését Donald Sterling klubjával. Elsőként a Clipperst kilenc éve támogató CarMax jelentette be, hogy nem hajlandó a nevét és pénzét adni tovább a csapatnak, majd sorra tett hasonló bejelentést a többi szponzor, köztük a Red Bull, a Mercedes, a KIA Motors, a Virgin America és a Yokohama Tyres.

Más.

A spanyol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 35. fordulójában rendezett Villarreal–Barcelona (2–3) mérkőzésen nem akármilyen jelenetnek lehettünk szemtanúi. A vendégek egyik szöglete előtt Dani Alvest, a katalánok jobbhátvédjét banánnal dobálták a hazai szurkolók, a brazil pedig köszönte szépen a „gondoskodást”, és megízlelte a déli gyümölcsöt.

„Tizenegy éve játszom Spanyolországban, és tizenegy éve ugyanaz történik. Csak nevetni lehet ezeken az elmaradott embereken. Nem fogjuk ezt soha megváltoztatni, ezért inkább viccnek kell felfogni, és nevetni ezeken a visszamaradottakon” – nyilatkozta Dani Alves a frappáns húzásról a meccs után.

A Villarreal szurkolók segítségével azonosította a vétkes drukkert. A klub illetékes bizottsága időközben már meg is tárgyalta a rasszista drukker ügyét. A döntés értelmében soha többet nem teheti be a lábát az El Madrigalba, megfosztották szezonbérletétől és szurkolói kártyájától.

Eközben itthon pettingelünk a szélsőjobbal kormányzati segítséggel.

Mintegy húsz tüntető „foglalta” el a Szabadság téren a tervezett ’44-es német megszállási emlékmű munkaterületét. A csapat tagjai a polgári engedetlenség eszközével élve úgy döntöttek, testükkel akadályozzák meg, hogy tovább épüljön a szobor, amely a téren csaknem három hete naponta demonstráló és kordont bontó tiltakozók szerint egyrészt történelemhamisító, másrészt a Fidesz erőszakosságának, a kétharmados hatalom erőfitogtatásának a jelképe.

Tegnap a Szabadság téren „megtisztították” a rendőrök a terepet. Az immár három hete – eddig háborítatlanul – a helyszínen tiltakozók elleni fellépésre az adott alapot, hogy a józsefvárosi jegyző határozatával birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek. Ez pedig feljogosított arra, hogy akár rendőri segédlettel is „birtokon belülre” kerüljön a kivitelező, és folytathassa az építkezést. A rendőrök a jegyzői határozat alapján először felszólították a tiltakozókat, hogy hagyják el a munkaterületet, ellenkező esetben kényszerintézkedést alkalmaznak. Volt, aki eleget tett a felszólításnak, mások maradtak.

Utóbbiak közt volt Mécs Imre, ’56-os halálraítélt, későbbi országgyűlési képviselő, a Szabadság téri tüntetések állandó szereplője is, akit korábban már garázdaságért gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök, mivel tiltakozó feliratot írt a kordont takaró fóliára. Mécs rögtönzött beszédet tartott az őket eltávolítani kívánó egyenruhásoknak demokráciáról, történelemről és jogról – hiába. Őt és másokat is, akik nem távoztak önként – így például a civil ellenállás egyik szervezőjeként feleségét, Magyar Fruzsinát is – a rendőrök egyszerűen felnyalábolták és kicipelték a kordonon kívülre.

Látod, ekkora köztünk a különbség.