Nem perelheti Bajnai Gordon Hoppál Péter Fidesz-szóvivőt azért, mert valótlanságokat állított róla. Ezt most már jogerősen is kimondta a Pécsi Ítélőtábla. Bajnai Gordon a Fidesz szóvivő két megszólalása miatt perelt. Az ingatlanadó-fizetésről Hoppál azt állította, hogy Bajnai bevezetné. A Lendvay utcai Fidesz-székház elfoglalásáról pedig, hogy: „Bajnai Gordon erőszakos cselekményekre buzdította, bátorította azokat a fiatalokat, akik törtek-zúztak a Fidesz-székházban márciusban”.

A vádakra semmilyen bizonyíték nem volt, ezért Bajnai személyiségi jogi pert indított. A táblabíróság megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Pécsi Törvényszék döntését, amely szerint Hoppál Péter csak a Fidesz álláspontját közvetítette, azaz parancsra cselekedett. Hatáskörét nem lépte túl, ezért a felperes nem érvényesítheti igényét vele szemben. Parancsra tettem, ez hangzott el annak idején védekezésként legtöbbször Nürnbergben is. Ott nem volt foganatja, nálunk ez most felmentő ítéletet eredményez, itt vagyunk, köszönjük szépen.

Grecsó Krisztián írt arról a mentalitásról, ami most újólag előkerült, illetve megvolt ez már, csak megint manifesztálódott, íme:

„Egy évtizeddel ezelőtt még nem értettem a rendszert. Nem tudtam, hogy itt nagyjából negyvenévente újraosztják a lapokat, egyszerűen elveszik, amink van, és odaadják másnak, rokonnak, ismerősnek, aki elég gerinctelen és gyáva. Egyszerűen kiosztják maguk között a másét. Errefelé nem szent a magántulajdon és soha nem is volt az, elkobzások, kitelepítések, lenyúlások sorozata a mi lábszagú életünk, ez az elhazudott kelet-európai mese. A vonatra segített szomszédok, a téeszbe terelt utolsó tehénke; újabban meg az elkobzott nyugdíj, a tabak, a megművelt földek, erdő, jól termő biogazdaság. Látja a magyar, hogy ott a másé, hogy szép a másé. Nézegeti, gusztálja. És akkor elveszi, ellehetetleníti, elzavarja, kiutálja, törvényt hoz rá. Azt a dialógust kellene lejegyezni, bemagolni, ahogy a főpolgármester és a miniszterelnök szemlézi a belvárost, veszik őket filmre, minden szavukra tanú van, és akkor azt mondja minden élet ura, hogy az ott szemben milyen kívánatos. Azt a szép épületet vissza kéne venni, „majd hozunk rá törvényt”. Markolják erős kezükkel a kapaszkodót, testes, elégedett emberek, tudják, mit érnek, tudják, hogy lehet, meg lehet kívánni, ami megkívánható. Semmilyen következménye nem lesz.”

Mint ahogyan ennek sem. (Forrás: Népszabadság)

„Működő színházat hajítanak ki az Orbán Viktor hivatalának várbeli helyszíneként megnevezett épületből. A rangos játszóhelyet megdöbbentette, hogy a sajtóból tudták meg a hírt. Kurucz Éva kormányszóvivő a múlt héten, első nyilvános szereplésén jelentette be, hogy a kormányfő hivatala az országházból a Várba költözik, az új székhely a Karmelita kolostor lesz. Azt az apróságot viszont nem közölte, hogy az épület nem üres: a legrangosabb magyar táncművészeti előadóhely, a Nemzeti Táncszínház működik itt. A színház vezetősége a sajtóból tudta meg, hogy nemsokára menniük kell. A főigazgató nem nyilatkozott a lapnak, jóllehet arról még kevesebbet tudni, hol lesz új helye az intézménynek.

A Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkára, Szalay Tamás szerint a terv „sosem volt kimondva”, bár már az előző ciklusban megpendítette a Miniszterelnökség a témát. A közelmúltban viszont emberek érkeztek, hogy felmérjék az épületet. Mihályi Gábor, a szövetség elnöke viszont úgy látja: „nem volt nehéz kitalálni, hogy ez az épület is szóba jöhet”.

Ám azt senki sem tudja, hová költözhet a színház. Nem tudnak ugyanis olyan helyszínről, ahol nagyszínpadot és kamaratermet is tudnának egyidejűleg kizárólagos használatukra bocsátani. Szalay úgy véli: a kormányzat megoldási terveiről azért nem hallottak, mert ilyenek nincsenek is. A Karmelita kolostorban egyébként több mint két évszázada, 1787. október 17. óta színház működik, itt volt a Bánk bán budai bemutatója 1835-ben.”

Köpni kell a’la AE Bizottság, vagy fuck-ot mutatni a’la Quimbi.

“Én má’ nem muzsikálok, csak egy jelet adok a gépnek: ő mutassa meg helyettem,
ahogyan mozdul bennem a lélek. Kicsit félek, de arra gondolok, vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól. Nem vagyok én részeg, csak hát igen-igen kába, Ha szerelmes az ördög, uh, tudod, ő nem szeret hiába, Most már dobozban, ami fontos, azon lakat, és lakat a szádra, Csendben élvezz bele a fürdőkádba.”

Steiner Pál szocialista politikus kérdezett a Szabadság téri szoborról. Kérdése így szólt: „Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
Semjén válaszában azt írja: az emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, hanem a kormány. A kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását. Semjén Zsolt szerint a szobor annak mementója lesz, hogy Magyarország elveszítette önrendelkezését.
(Népszava)

A szobrász magyaráz

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emklékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

„Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az „államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: „Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

A budapesti Szabadság térre tervezett szobor elkészülte után szívesen beszél a műről, addig azonban nem ad interjút az alkotó, Párkányi Raab Péter. A német megszállás emlékművét készítő szobrászt pénteken Balassagyarmaton, a Madách-díj átvételekor kérdezte az MTI; Párkányi Raab Péter egy írásos nyilatkozat átadásával válaszolt.

„Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák” – írta Párkányi Raab Péter. Hozzátette: a munka és a szobor érdekében nem ad interjút, és elnézést kér azon médiumoktól, amelyek az objektív hírközlést tűzték ki célul. A szobor elkészülte után majd szívesen beszél a műről és készítése körülményeiről.

Az MSZP az Országgyűlésben kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az „államilag irányított történelemhamisítás botránysorozatát”, amely a holokauszt emlékév előkészítését is súlyosan veszélyezteti – közölte Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja.

Az ellenzéki politikus szerint a történelemhamisítás célja egyértelmű: „Orbánék az elődjüknek tekintett Horthy-rezsimet akarják tisztára mosni. Nem a magyar nemzet becsületét védik, azt azok tették, akik segítettek az üldözötteknek.”

Hoppál magyaráz

A „Gyurcsány-koalíciótól” nem idegen az antiszemita kártya kijátszása – reagált a német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatos ellenzéki kritikákra a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően „a 20. század legsötétebb napjai következtek” – mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára.

A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul „a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása” sem.

Arra a felvetésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: „nagyon erősnek” tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.

Az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékműhöz szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat. A tanácskozáson Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.

A képviselő-testület ülése előtt Horváth Csaba, az MSZP alelnöke úgy fogalmazott: a tervezett emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az alkotással történelemhamisítást követ el a kormány.
(Sop.hu)

Tessék gondolkozni!