Külömbenis, télleg járhatakitt mármer, akisböskén újkabát vót. A szonta, hogykapta. Eementek azanyukájáva valami hejreahol sokan vótak, lehetet ruhákat válogatniaz, anyukája eztetami rajtavót szereztemeg. Apityu aztkérdezte tőlehogy, a harakbácsi vóte ot, vagya másikaki a pötyöslabdát hoztanekünk amikuláskor, de a szonta, hogynem.

A szonta a kisböske, hogy vitekonnan haza olajt, cukrotmeg sokminden, ésaz anyukája örütt, hogyazé lesznekikis karácsonyuk, tudfőzni valami, ha nemtud azoviba jöni a kisböske. Apityu aszontahogy még szerencseez, mer nem ályulelnekik, minta mútkoritt azoviba, amikor átlátszot afüle minda bice bocának, a küsmödi unokályának amesébe.

Apityu kérdeztea kisböskét, hogy kaptake kökénytis, de a kisböske nemértete, a szonta, hogy szalonnáscukrot adot egynéni neki. Apityu vihogot, meg csuffolta, hogymég kolbászostortát isadtake, neki, és akisböske rínikezdet. Azibojnéni meghalota ésnagyon mérgeslet, a szonta, hogy apityut eeviszi azördög, deazcsak vihogot, hogyaza mikulássa jár, deazmeg márelment.

Nemértem énesztaz egészet, amikulássa manókjárnak, nem tudeza pityusemmit. Mevigasztatam a kisböskét, pontsimogatam ahajátneki, amikó azibojnéni visittani kezdet azudvaron, hogy édesjézusom. Aszittük, a fályáthoszta el, dekiderütt, hogynemis, csaka kisházat vertékszét valakik az éccaka, csupa ripityavót azegész.

Apityu a szontahogy biztos a migráncsok vótak. Mámegin beszélösze minden. Amikó a migráncsnézőbe vótunk, a kerittés mögötvótak, megrendőrök vigyásztak rájuk. Azoknem lehetek, amikó azibojnéni lenyugodott, a szonta, hogyide vezeta liberlistauralom, esztmondta adadusnak. Énesztnem tudommi, ezekszerint aliberlisták amigráncsok, megvagyok zavarodva.

Ebédelött énekettanútunk, hogy menybölazangyal. Kisböske kérdezethogy akkó meginmegyünk egy fideszbácsihozvajon énekeni e, mint a mútkor, hogyőe a menybölazangyal. Megvót zavarodva, énis. Jóvót azebéd, de alunni kelettasztán, de apityu mostse hagyot. A zibojnéni rohangászot közbe kibe, sutyorgota a dadussa.

Korábban engedet főkeni, ésasztán kimentünka fojosóra, aholottvót a jézuskafálya. Téllegitt vótakaz angyalok ezekszerint, éneketük a fánakhogy menyböl azangyal. Alatta vótak alakok ijenlepedőkbe, szamár, birkák, meg három migráncs, akik valami kisbabát szeretteknagyon. Ezek a kirájok, monta apityu, a kisböskemeg sóhajtot, hogy szalonnás cukor. Csorgot anyálaneki, denem vót újkabát afa alatt. Ibojnéni örüttnagyon, meg a többiekiss. Untamaz egészt, talán mingyá jönazanyu, addig eeleszek azé, gondótam, demindegy. Vára dömperemmegyek.