Verssorokon ringatózó, álmodozó, életre valótlan egy alak csupán a sapiensek tengerében. Aztán lelőnek engemet is. Meg tégedet, és magát is a sarokban, hölgyem, ne tessen vihorászni
Verssorokon ringatózó, álmodozó, életre valótlan egy alak csupán a sapiensek tengerében. Aztán lelőnek engemet is. Meg tégedet, és magát is a sarokban, hölgyem, ne tessen vihorászni
Az ember az elsőáldozós képeit sem mutogatja mindenkinek, mint az tudvalévő. Azt ki kell érdemelni barátsággal, vagy harmincezer pénzzel. Inkább ez utóbbival, ahogyan ez hírlik, de országos adat nincsen, ahogyan arról sem, mennyibe fog fájni a klakőrök március 15-i nyolcszáz forintos órabére cuzammen.
A flaszterra okádni nem elegáns dolog, de ilyen késztetések érik, ha meglátja a plakátjaitokat, a csekkjeiteket, a bukolikus reklámjaitokat a kibaszott tévéitekben, és egyáltalán a képmásotokat.
A hordák lassan csillapodnak. Hátrafelé nyilazva rohangászni lóháton nem érdemes, így, ha célt tűzhetnénk magunk elé, azt kellene, hogy ezer év után térjünk vissza a vén földre újra. Megszoktuk már. A szárított hús kemény, a kumisz meg savanyú.
De ezek, akik jutottak nekünk, még csak nem is isznak. Egyszerűen nincs arra esély, hogy a részegek őszinteségével szemléljék a világot, reménytelenül, kiábrándítóan józanok, és így hülyék.
Röpke két év múlva az urnák elé járul a magyar szerte a világban. Frissen honosított véreinket nem igazán kell majd noszogatni, itt, a kerítésen belül azonban elkél majd az atyai útmutatás. Ha így mennek tovább a dolgok, meg is fogjuk kapni.
A zibojnéni mesétt a dadusnéninek az ünnepségrő, hogymijen szépvót, meghogy a tálaibácsi mijen föss ember.
Hogy fidesztől sújtott hazánk kilátásait lefössük: a turizmus áll a startvonalnál, ő is központosítódik mindjárt. És ez jó. Nagyon jó. Izgulni nincs mit, az elkúrásra példa, követendő minta a KLIK, és a lépülésre már garanciát is adnak.
A cipőgyárban voltam a büfében is. – Ez jut eszébe. – Takarítottam négy órában munka után. Este főztem mindig, az embernek nem volt máskor ideje. – Hmja. – Így helyeselek örömmel, mert evezünk a vizeken.
Nincs más teendő tehát, mint körmenetet szervezni, transzparensekre, zászlókra az ibizai hős képmását pingálni, és körbehordozni az országban. Menekül majd az összes, amerre lát.
Legutóbbi hozzászólások