Egy réges-régi, Alindával folytatott beszélgetésben mondta az akkor még feltörekvő Török Gábor, hogy ő fiatalabb korában annyira csodálta Hendét, hogy nem pusztán olyan akart lenni, mint Hende Csaba, hanem Hende Csaba akart lenni. A szöveg nem tűnt önironikusnak, inkább kétfenekűnek: lehessen viccesnek is venni, ám komolynak is ott, ahol ez Török számára hasznos lehet. És hasznos is lett! Miközben – mint véletlenül pont ma is – előadja magát független elemzőként. Ezt az önmeghatározást azonban már kizárólag csak viccesnek lehet venni.