Valamennyi bejegyzés

Karma az alapmicsodában – a mi Wewelsburgunk

Mindebből fakadólag nem igazán szerencsés ilyen spirituális irányba indulni vélekedésem szerint. Pláne alaptörvényben, és még inkább a huszonegyedik században. Körülöttünk olyan normális népek vannak úgy kinézésre, aztán épp nekünk kell visszagyalogolni a középkorba. Csak jelzem, hogy ez valami olyan. Ez az étlap.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , ,

Kvótamóka és Virág elvtárs

A dolog úgy fest tehát, hogy a nemzet ügyeit Orbán eldönti, és kuss. Mintha Virág elvtársat hallanánk: „…Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?…Nincs homok? Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!…”

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , ,

A postás mindig kétszer csenget – Jön a Jobbik levele

De hát és azért mondjuk ki, a Vizslás próféta szerint Hitler sem egy sátánfattya volt, hanem az ultraliberális manusok terméke, ilyképpen a Második Világháború is az SZDSZ felelőssége.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Weltschmerz

Mindenki tudta, a Wikileaks meg bizonyítékokkal is előállt, hogy az akkori zavargásokat a mi egyetlenünk szervezte. Mindebből kitetszik, hogy kellőképpen gátlástalan, meg az is, hogy a drágalátos baloldal még hatalmon is töketlen. Tudták ezt, és mégsem váltak Erdoganná.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , ,

Fókazabálók

Viszont valamiképpen ki kéne fejezni ki-, és ellenállásunkat. Ha másképpen nem megy, demonstráljuk eltérő utunkat akképp, hogy nekilátunk magunk is fókát zabálni, bár ez is bajos. A fókák jó fejek. Meg olyan cukik.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Huszonkét fa és a „Váratlan Rend”

Más aspektusból viszont: bár determinisztikus világban élünk, ennek ellenére minden ember rendelkezik szabad akarattal. Ezt kell majd figyelembe vennie a tekintetes bíróságnak, ha annak jön el az ideje.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , ,

Ülésrend – Vona és az izraeli nagykövet

Egy neonáci párt vezére mellett ücsörögni nem csak magánemberként zsenánt, hanem, ha izraeli nagykövet az ember, politikailag sem éppen korrekt dolog.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Orbán diabolikus játszmája – csak szólok

Vonából könnyen lehet Röhm. A szívem ugyan nem sajogna érte, viszont ha így lesz, mutatja nekünk majd, hogy a pokol hányadik bugyrában járunk éppen.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Július, Tusványos: bódító pofázások hava

Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben, Románia kész vezető szerepet vállalni Magyarország rendre utasításában, mert az utóbbi időben feszültséggóccá vált a régióban.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Lájkolj!