Polt pajtás

Milyen aljasul mókás már, hogy az ügyészségnek kell kimondania, hogy Kósa Lajos vagy hülye, vagy hazudott, és mindezt azért, hogy ne kelljen megbüntetnie Orbán udvari bolondját. Mint emlékezhetünk, Kósa volt az, aki a végső ütést bevitte a hazugsággyárnak, amikor a Pegazus-ügyben teli pofával hazudó Fidesz bagázs ellenében elkottyantotta magát, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a lehallgató készséget. Ez a kijelentés egyrészt tőr Orbán szívébe, másrészről azonban úgynevezett minősített adat, magyarul hétpecsétes titok, s aki elárulja, meg kell lakolnia a törvények szerint.

Polt ügyészsége azonban amennyire buzgó az ellenzékiek ellen vádakat emelgetni, legalább annyira szorgalmasan keni el a sajátjai bűnügyeit, és ebben a kontextusban már az is vérforraló, hogy egy ügyészség esetében „sajátjairól” beszélhetünk. Mert ez mindent elmond országunk állapotáról, és a Varga Judit által visítozott és meg nem értett jogállamról. Tehát az ügyészség megállapította, hogy Kósa ugyan azt mondta, hogy a belügy vásárolta a lehallgató cuccot, ami így nem igaz, mert az állam egy másik nyúlványa tette ezt. Következésképp Kósa nem mondott igazat, és nem büntethető.

Az, hogy kiderült, az állam ilyet beszerzett, az nem baj, Kósa belügyezése így nem minősített adat, a vizsgálat lezárult, mindenki felejtse el tehát. Nehéz lesz, ha egyáltalán. Mert emlékszünk például Demeter Mártára, aki nem az ő kutyájuk kölke, következésképp Polt ügyészsége mindet elkövetett a meghurcolására. Mint tudvalévő, Demeter egy kérdésében – tévesen – azt sugallta, hogy Orbán pici lánya utazott haza Ciprusról egy katonai repülőgépen, ami viszont állítólag érzékeny katonai adat, Polt kérésére tehát felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, és meghurcolták.

Mindebből kitetszik, hogy Isten előtt ugyan lehetünk egyenlőek, Magyarország törvényei előtt nem, és ezen a ponton ismét Varga miniszter óbégatására utalunk. De egy másik tegnapi esemény is megerősíti ezt a benyomásunkat, ugyanis nem nyomoznak tovább a mátrai Viresol környezetkárosítási ügyében sem. Ezt Polt Péter személyesen írta meg Szél Bernadett érdeklődésére, s aki nem tudná, ez esetben pedig Mészáros Lőrinc cégéről van szó. E cég tevékenysége nyomán emberek kerültek kórházba és halak pusztultak el, de elmesélem bővebben is.

Az volt Mészáros cégével, hogy bár maga Orbán pasa is ott volt az avatón, mert azért nagy cucc volt, hatmilliárdot adott ugyanis a haverjának a pénzünkből erre az egészre, azonban a nagy ünnepély után pár hónappal súlyos környezetszennyezés történt a gyár környékén, a szomszédos Mátrai Erőmű több dolgozója is kórházba került, hányingerre, fejfájásra, szem- és torokirritációra panaszkodtak. Mint kiderült, kén- és foszfortartalmú gáz képződött az erőmű és a Viresol közös víztározójában, a közeli patak bőszen, szürkén habzott. A halak pedig meghaltak mind abban a patakban.

Nos, ebből az egészből feljelentés lett foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt, azonban az eljárás során senkit ki nem hallgattak. Viszont éppen ezért vagy ennek ellenére meg is szüntették azt arra hivatkozva, hogy már nem döglenek a halak és nem habzik a víz. Erre paragrafus szerint joga van a hatóságnak, ami paragrafus elég különös, például, ha a gyilkost arra hivatkozva mentenék fel, hogy ugyan a múltban ölt, öldökölt, momentán azonban nem, tehát nincs miért felelősségre vonni.

Nem vagyok jogtudós, és nem is az a delikát, mire hivatkozva utasítja el Polt, hogy a haverjait meg kelljen büntetni. Mint láttuk, Kósa hülye, ezért nem vonható felelősségre, Mészáros meg épp nem öli a halakat, tehát bűntelen. Ezeket a kifogásokat a végtelenségig lehetne sorolni Polt hosszú és dicstelen működése mutatványaként, folyomány pedig csak egy van, hogy akárha az amerikaiak kártyákat készítettek a legkártékonyabb terroristák képeivel, mint legfőbb, semlegesítendő gonosztevők, Polt a mi paklinkban az egyik ász. És hol van még a többi, ugye,

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum