Varga meg a jogalap

„A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének nincs jogalapja.” – mondotta tegnap Varga igazságügyis olyan elégedettséggel, mintha ezzel az Uniót, annak kekeckedő sorosista ügynökeit egyszer s mindenkorra leszerelte volna. Ebben a mondatban benne van Varga, Orbán és a komplett NER, ahogyan néznek egymásra szerelmes szemekkel pezsgővel a kézben azzal a képzettel, hogy övék a nagy, kerek világ. Nem egészen. Valljuk be, jobban áll Varga Juditnak, amikor boszorkányüldözést visítozik, mint amikor igyekszik okosnak mutatkozni, és nekilát emlékezni egy jogi nyelvezetre, és ezen nyilvánul meg.

Mintha épp szigorlatozna előttünk, tanárai előtt. A boszorkányüldözős Vargát már megszoktuk, abban a linguában benne van a miniszter maga, amennyit ér az ügyvédbojtári vagy bírósági fogalmazói készségeivel. Ettől a jogi köntösbe bújtatott hamis logikától azonban az embernek először föláll a hátán a szőr, majd pediglen képen röhögi a miniszterasszonyt. Az a fura helyzet állt elő, hogy amikor igazságügyi miniszterünk nekiáll jogot és jogállamot emlegetni, mint aki ezek védelmezője és bajnoka, eszünkbe jut kinevezésének oka, mert elmondták nekünk, hogy Orbán seggét kell védje az Unióban, és ugyehogy, így már egészen más zamata van az egésznek.

Kiindulunk onnan, amit Varga igazságügyis a nagy jogi hadovában elfelejt, hogy az ország, az állam, aminek a nevében megnyilvánul, az Európai Unió tagja. Tudjuk, hogy ezt Orbánnak, és képviseletében Vargának elég nehéz elviselni, mert álláspontjuk szerint az Unió arra van, hogy fizessen, és ne várjon semmit cserébe. De a klubok úgy működnek, hogy a tagoknak is vannak kötelmeik, az Uniónak jelesül épp az, hogyha valaki benne van, az ne fasisztáskodjon. Elég soká tartott, míg ezt felismerték, de mostanában kezd kinyílni a szemük. A jogállamisági jelentés arról szól, hogy a klub szabályait a delikvens, amely esetünkben a NER, mennyire tartja be.

A jogállamisági jelentésnek nem kell jogalapja legyen, ez egyszerűen felméri azt, a tag betartja-e a szabályokat. Varga Judit pedig ezen a ponton szokott azon elmélkedni rikácsolva, hogy a jogállamiságnak nincsenek egzakt kritériumai, így annak szabályait megsérteni sem lehet. Ám, mivelhogy Varga igazságügyis, mint láttuk, épp vizsgázik előttünk, tanárai előtt, mielőtt a karót bevésnénk az indexébe, fölhívjuk a figyelmét arra, ami kimarad rend szerint a feleletéből, hogy a klubnak, amelynek tagja vagyunk, van egy alapszabálya, amit úgy hívnak: Az Európai Unió Alapjogi Chartája. Ebben pedig hét fejezetben, ötvennégy cikkelyen át részleteznek valamit.

Ezt a valamit pedig úgy hívják, az Európai Unió alapvető értékei. Amikor csatlakoztunk, akkor vállaltuk azt, hogy ezeket betartjuk. A hét fejezet egyébként a méltóságról, a szabadságról, az egyenlőségről, a szolidaritásról, a polgárok jogairól, az igazságszolgáltatásról szól, kiegészülve az általános rendelkezésekkel. A jogállamisági jelentés ezek állapotát vizsgálja, ha úgy tetszik, és nem kell hozzá semmilyen jogalap. Ahhoz kellene, hogy ez alapján megvonják a pénzt kies hazánktól, ami miatt a hiszti folyik, de annak majd az lesz a jogalapja, ha a megfelelő helyen megszavazzák, hogy ne finanszíroznak egy fasiszta rezsimet. A dolog egyszerű: ne tessenek fasisztáskodni.

És máris nem vizsgál senki semmit. Visszatérünk azonban még Varga vadonatúj jogi nyelvezetéhez, amikor akárha valami tudós professzor, azt adja elő, hogy az Unióban különféle alkotmányos fejlettségű államok vannak, nem lehet tehát összehasonlítani őket. No most, visszatérünk az Alapjogi Chartához, amelynek tartalmát az egyes országok beépítették a saját alkotmányukba, míg viszont a fontosabb elemek a mi Alaptörvényünkben az ígéretek ellenére sincsenek benne, így az nem kifogási alap, hogy már akkor (2012) sem nagyon akart megfelelni a rezsim az elvárásoknak, mert az ország lenyúlása volt a kizárólagos célja.

Megnyugtatásul közöljük, mi is látjuk, hogy kies hazánk eltérő alkotmányos fejlettségű, mint a többiek, olyannyira, hogy alkotmánya sincsen. És nem a névvel van a baj, hogy Alaptörvény, hanem, hogy azzal foglalkozik: a fiúknak fütyijük van, a lányoknak puncijuk, illetve, hogy annyi köze van az Alapjogi Chartához, hogy – emlékszünk – Gulyás miniszter kijelentette, ha az Alkotmánybíróságnak nem tetszik, hogy a munkáltató kötelezheti oltásra a munkavállalót, akkor majd jól beleírják ebbe a szarba. Ennyit alkotmányos fejlettségünkről, és ennyit alapjogokról meg jogállamról. Egyébként nincs különösebb baj, csak rohadtul idegesít ez a nő. Az, hogy buta, de mégis nagy a szája.