„Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való” – Ezt Gajdics Ottó írta első felhorgadásában Márki-Zay előválasztási győzelme után hétfő reggelre, amikor hirtelen kellett okosnak lenni, és bizonyítani a hűséget. Mint kitetszik, Gajdics et. erős felindulásban volt a fogalmazás elkészítésekor, s hogy mi a szöveg üzenete, majd később taglaljuk. Kiindulásnak legyen elég annyi, hogy a szerző a nyíregyházi Főiskola utolsó KISZ-titkára, manapság viszont a keresztény haza védelmezője, vándorol az Orbán-média egyik főszerkesztői székéből a másikba, amiért őt gyakorta ki is tüntetik a jó fizetség mellett.
Gajdics et.-nak van Pesti Srácok-díja, s ha több nem lenne, már ezzel mindent elmondtunk róla, de adott neki a szolgálataiért a NER Mikszáth Kálmán Sajtódíjat, Eötvös József-sajtódíjat (zárójelben, mert ezek nem szakmai plecsnik: Honvédelemért II. fokozat kitüntetést, illetve perszehogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is). Ilyen munícióval a delikvens abba a hibába esik, hogy képes azt gondolni, ő már valaki a trágyadombon, illetve, azt, írni is tud. Ebbéli meggyőződésében erősíti az a díj, amit a végére hagytam, mert ez tetszik nekem a legjobban. Gajdics et. ugyanis ékeskedik még a Jótollú magyar újságíró-díjjal is. Ez mindent visz, agyondicsérve szétkitüntetve, túlfizetve tényleg már csak böfögni kell.
És Gajdics böfög is szorgalmasan. Viszont itt térünk vissza a hétfői dolgozathoz, ami azt próbálja megemészteni, hogy Márki-Zay győzött, tehát a gyurcsányozásra elkúrt milliárdok haszontalanok lehetnek, hacsak egy abszurd irányváltással nem gyömik bele Márki-Zayt is ebbe a csomagba. De dolgoznak rajta erősen. Gajdics et. az ő kvalitásaival azonban nem a váratlan eredménnyel foglalkozik, hanem az egész előválasztás értelmetlenségét óhajtja matematikai pontossággal levezetni, ami aktusban az a legnagyobb ütőkártyája, hogy az egész azért komolytalan, mert ezek vitatkoztak. Látjuk, a KISZ-titkáros múlt és az Orbánista jelen hogyan határozza meg a jótollú újságíró tudatát. Ez max. valami kihegyezett lúdtoll lehet.
De tovább haladva azon a szellemi ösvényen, amit Gajdics et. vág nekünk, levezeti, hogy ez az előválasztás úgy, ahogyan volt értelmetlen, és mégis elszólja magát a jótollával, miszerint: „Összeszámolni is alig tudták, annyi szavazat érkezett a semmire”. Tehát sokan voltak az előválasztáson voksolók az ő olvasatában, aztán tökön szúrja magát a következővel: „De szerencsére jóval többen tették föl maguknak az egyetlen kézenfekvő kérdést: nem mindegy?” – Látjuk itt a logikai megbicsaklást, de ez nem elég, még meg is forgatja a bajonettet a tökeiben, miszerint: „Dermesztő, hogy ennek a vircsaftnak mennyi követője van Magyarországon.” – El kellene dönteni tehát, hogy sokan vagyunk vagy kevesen, illetve ki van mennyien.
De mindez a logikai katyvasz teljesen érdektelen, Gajdics et. csak azt a Fidesz-állítást szerette volna a maga módján bizonyítani, hogy az előválasztás színjáték, és így sikerült neki a jótollával. Abban a fajta újságírásban, amelyben a valóság többnyire mellékszereplő, világos logikát tételezni és elvárni badarság, és nem is volna érdemes foglalkozni vele, ha nem lenne a konklúzió az, ami, s amivel indítottam, de azért ideteszem még egyszer miheztartás végett, s hogy el ne feledjük: „Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való”. Gajdics et. fenyeget, mint kitetszik, és valahová küldeni szeretne minket. Csak az a kérdés: hová?
Mert ugyanis látjuk, momentán hol vagyunk jogainktól megfosztva, kisemmizve és megalázva, hazátlan hazaárulónak titulálva, sorosbérenc buzinak és így tovább, és így tovább. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy érdekeinket a parlamentben sem képes képviselni senki, mert nem hagyják, színházainkat, iskoláinkat, egyetemeinket elvették, kultúránkat két lábbal tapodják, akkor az a kérdés mindezek után, hogy ebbéli állapotunkból Gajdics et. még hová hátrébb akar minket küldeni, ha nem épp el az országból vagy az Orbán papa kőbányájába rabszolgának. Mert szigorúan a logikát követve a Gajdics et. által nekünk szánt jövő csak ez lehet. De ez csak tételezés. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy szerzőnk annyira jótollú, hogy fingja sincs, miket irkál össze.
Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása