Süni és barátai

Miután az EPP elfogadta azt az alapszabály-módosítást, amely megkönnyíti a Fidesz kizárását, hogy mindezt megelőzze, a párt (Párt) kilépett a frakcióból. Nagyjából ezzel telt a tegnap, hallgattuk a nyüszítést, amit azonban megpróbáltak győzelemként előadni, mert a haza nem lehet ellenzékben. Az Origónál egyenesen akkora volt a boldogság, hogy a kilépést valami szebb, jobb kezdeteként jelentették be leszedált olvasóiknak. S bár már régebben is felfedezhető volt tapsikolós termelési beszámolóikban a Szabad Nép hangja, ezzel elértek oda egészen. Az Origo minket azonban nem érdekel, ez csak tünet korunk betegségén, ami a Fidesz maga.

Ránk nézvést ebből az egészből semmi sem fakad. Orbán – mint ahogyan eddig is – zavartalanul csal, lop, hazudik, ebbéli buzgalmát a Néppárt eddig sem akadályozta, ezután sem fogja. Annyi történt csupán, hogy a kedves vezető a helyére került, egyelőre a szemétdombra, de útja a pöcegödör felé nyílegyenes. Az a Salvini, aki azzal etette őt, hogy ketten együtt lesznek Európa urai, küldött neki egy puszit, és a helyére igyekszik a Néppártban, míg Orbán a szélsőjobbon keresgéli magát a pártjával együtt. Másfelé iránya nincs, a végéhez közelít az az egyedülálló életút, ami azzal dicsekedhet, hogy már két pártcsaládban – liberálisok, konzervatívok – telt ki a becsülete.

Viszont egészen elképesztő magyarázatokat hallottunk arról, ki mindenki hibás rajtuk kívül. Úgy nagyjából az egész világ, és mindez szót sem érdemelne, ha nem bizonyítaná újólag ennek a bandának a totális züllöttségét. S ha szóba kerül, akkor azért, hogy megőrződjön az utókor számára, a jelenben pedig felnyissa vak embertársaink szemét. Mielőtt azonban csemegéznénk a visítozásokból, figyeljük meg a Fidesz mint párt működését, ahol ezt a kilépést senkivel meg nem beszélték, még a tagság véleményét sem kérték ki, Orbán döntött, aztán úgy lett. És a tegnapi összes megszólalónak eszébe sem jutott, hogy ő csak egy koszlott bábu a sátán színpadán.

Mi is azok volnánk, az előadás részei, mert és ugyanis, Orbán a fenyegető pártlevelet miniszterelnöki fejléces papíron írta meg, ami azt mutatja, hogy eltűnt belőle a látszat is, amivel netán takarni igyekezne, hogy a Fidesz-állam-Orbán egymástól külön álló entitások volnának. Előttünk áll az egyszemélyes diktatúra, de feudális jellegéből fakadóan nevezhetjük akár abszolutizmusnak is. És még csak nem is felvilágosult. Hogy milyen szebb és jobb dolog következik ezután, azt az Origó képzeletére bízzuk, momentán annyi látszik, a Fideszt végre beárazták Európában, már csak itthon kell rátenni a selejtes vagy romlott címkét, de ez a feladat csak a miénk.

Elsőként Novák Katalin szólalt meg az ügyben, és nem adott mást, mint ami a lényege. „Nem engedjük, hogy elhallgattassák az EP-képviselőinket, akik a választóinkat képviselik. Az első számú prioritás számunkra az, hogy kezeljük a világjárványt és életeket mentsünk.” Ezt írta a pelenkaszakértő, amit inkább nem véleményeznénk, mivelhogy látjuk, hogyan kezelik a világjárványt és hogyan mentik az életeket. Annyit azért, hogy a züllöttséget életmentő buzgalommal takarni nem csak nem komilfó, hanem egyenesen aljas, de Novák Katalin – és mind az összes – ilyen. Más egyebet várni tőlük a naivság minősített esete, inkább infantilizmusnak nevezhető.

Varga Judit szerint Weber a hibás. Sajátos kontextus ez is, a dekázó nacsasszony szerint neki ugyanis az lett volna a feladata, hogy egyben tartsa a frakciót, de nem tette. Erről többet nem is érdemes, csak csöndben megkérdjük, ki volt az aki szétverte bontókalapáccsal. Csak nem a gazdája? Dehogynem. Az infantilis szót használta Deutsch képviselő is, aki annak ellenére nem kussol, hogy az utolsó szöget ő verte a Fidesz európai koporsójába. De most is úgy hőbörög, mintha volna oka megsértődni: a néppárti frakció többsége a koronavírus-járvány kellős közepén azzal van elfoglalva, hogy „kizárósdit, felfüggesztősdit játsszon” ahelyett, hogy a járvánnyal szembeni védekezésre fordítaná az energiáit.

Mondta ez a Deutsch is, amiből szintén kitetszik, mire való nekik a járvány. Hogy annak leple alatt akármely gazemberséget el lehessen követni, lopni, rombolni, csalni, hazudni, s ha valaki ezért szót emel, akkor akadályozza a védekezést, sőt, gyilkos. Holott ők azok. Mehetnénk még sorban a többi maffiatag hőbörgésén, de ennyi is elég. Viszont a végére hagytam a desszertet. Hogy a KDNP egy szem képviselője, bizonyos Hölvényi György meg marad. Eddig egy testnek és léleknek véltük a két galerit, a bűneik is közösek, együtt is lesznek számon kérve. Ezért nem tudni, hogy ez a Hölvényi most akkor áruló, vagy kém. Majd kiderül, mindenesetre a Fidesz úgy búcsúzhatott tőle, mint Borzas a Süni és barátaiban: „Én elmegyek, te itt maradsz, Isten veled te kismalac.” – Szép az élet.