Brigádnapló

„Elmondása szerint Kósa Lajos megkérte Sz. Gábornét, hogy egy Uniós projekt kapcsán járó pénzösszeget utalhassanak Sz. Gáborné számlájára, mert Kósa Lajos a pozíciója miatt nem kérheti a saját számlájára. Elmondása szerint Kósa Lajos megkérte őt, hogy a könyvelés miatt írja alá, hogy ez az összeg kölcsön és hivatkozzon az örökségére. Kósa Lajos és sofőrje felváltva mentek a pénzt átvenni Sz. Gábornétól több részletben.” – Ilyenek állnak a nyomozóhatóság irataiban, amely szerv a hasát vakargatja és a körmét reszelgeti. Még csak meg sem akarják hallgatni Kósa Lalit, hogyan is volt akkor, milyen uniós projekt, milyen pénz, hogy hol van a nokiás kamion.

Ugyanakkor és ezzel párhuzamosan: „A propagandaminiszter rokonsága ugyanis a 2019-2020-as évben kiemelkedő mértékű uniós finanszírozású állami támogatásokhoz jutott, valamint gyanús bankkölcsönökkel és áron alul vett cégekkel is operáltak. Bár Rogánék a földvásárlási botrányból annak kirobbanása után kihátráltak, az újdonsült Rogán-após céges ügyletei végbementek és jól dokumentáltak.” – Ez Rogánról szól, ugye, és a Momentum egyik politikusától származik, aki kijelentette, mindezek miatt följelenti a rokoni társaságot az OLAF-nál, és még azt is hozzá tette, hogy amit látunk a galeri ügyleteiből, az a jéghegy csúcsa csupán.

Mindezzel az a baj, hogy az OLAF-nak nincs börtöne, nálunk pedig, akik ez ügyben illetékesek, azokat Polt Péternek, Pintér Sándornak és Varga Juditnak hívják. Ezek közül Varga az uniót szidja és nyaralókat vesz CSOK pénzen, Pintér a kórházak igazgatásával van elfoglalva, Polt az meg Polt, őt be sem kell mutatnunk, ő annak a nagymestere, milyen feljelentést milyen indokkal lehet visszadobni, ha például Kósa-szerű az eset. Viszont ők mindhárman együtt maga Orbán, akiben így megtestesül a szentháromság, ott ül saját maga jobbján, él és uralkodik örökkön örökké. Mellesleg őt is feljelentették, hogy egy temetésen szegte meg a saját maga által alkotott gyülekezési tilalmat.

Erre azt mondta a Polt & Pintér Művek, hogy templomban gyülekezett szabálytalanul minielnök elvtárs, ott viszont lehet. A templom kívül esik az általunk ismert téren és időn, annak falainál a jog, mint hajdan a hódító seregek, visszahorkannak, oda be nem teszik a lábukat, abban mindent lehet. Ifjú fiúkat is lehet benne molesztálni, s ha emiatt a molesztált felnővén beszélni akar bíboros úrral, akkor elküldjük érte a nagy fekete autót. Rogán mindeközben pénzeket is oszt, haverok, buli, Fanta alapon. Mint kiderült, az igénylők fél százaléka – Lali barátai szintén – kapták meg a turisztikai támogatások kétharmadát, erre jó például a járvány és a rendkívüli jogrend.

Ezek az esetek az elmúlt pár napban történtek, de ez nem is az összes, csak a látványosabbak. A szájunkig ér már a sár, hamarosan belefulladunk. A nem is kormánygép jár, kel, forgolászik a Maldív-szigetek és kies hazánk között, a galeri összes tagja harminc éve is így utazott, most és ezután is így fog. Gazdasági, pénz-, és nőügyekkel nem foglalkozunk, inkább azt mutogatjuk, hogy Áder „álamelnök” elvtárs megkapta a kínai szurit. Mire föl? Nem krónikus beteg (csak másképp), nem veszélyeztetett korosztály, és a pontyokon kívül mással úgysem találkozik. A fegyelmezetlen alattvalók meg az utcán tülekednek a szerért.

Elöntött minket a harmadik hullám, mindenféle szigorítások lógnak a levegőben, bolt és iskolazár, mindeközben pedig a nyitásról nemzeti konzultálunk. Összeomlóban az egészségügy, az orvosok nem írják alá a rájuk kényszerített új munkaszerződéseket, a vállalkozások a megszűnés határán tántorognak. Csak a lopás örök és biztos pont, ebben csalódni nem lehet, üzemszerűen működik. – „Elmondása szerint Kósa Lajos megkérte Sz. Gábornét, hogy egy Uniós projekt kapcsán járó pénzösszeget utalhassanak Sz. Gáborné számlájára, mert Kósa Lajos a pozíciója miatt nem kérheti a saját számlájára.” – Elmennek ezek a sunyi búbánatosba. Talpra magyar, hí a haza.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum