A kóspallagi hagyományőrző kulturális rendezvényen megtudták a hagyományőrzők, hogy egy év múlva emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed), de annyival, hogy hat hónap alatt majd egy hónapnyi lóvéval kapnak többet a csecsemőgondozók. Ezt hallva a hagyományőrzők egy része hazaszaladt gyereket csinálni a kedves vezetőnek, ezért lemaradt a lényegről, hogy valahogyan ezt Szent Istvánon át köszönhetjük a kormánynak. Gondolom, mert épp ez az államalapítós ünnepkör van momentán, azért. Valami Sölch Gellért nevű helyettes államtitkárt zavartak el Kóspallagra okoskodni, és ő ennek meg is felelt, mert jó elvtárs.
Én nem tudom, de azért elmondom. Szóval említette először ezt a rengeteg pénzt, mint kormányunk, pártunk s általuk a kedves vezető újabb jótéteményét a nemzet felé, hogy egyhavi pelenkapénz, ez már majdnem tizenharmadik havi nyugdíj. Én nem tudom, méltók vagyunk-e mindarra a boldogságra, amit kapunk sokat szenvedett hazánktól, de talán. Ez a Sölch helyettes államtitkár is megnyugtatott a pelenkapénz kapcsán, hogy „az a szabadság és szuverenitás kellett ahhoz, hogy a kormány időben hozhasson meg intézkedéseket, amelyet még Szent István király államszervező munkája eredményeként, rengeteg áldozattal őriztek meg őseink”. Eszonta Sölch helyettes államtitkár.
Sokan nem hallották már, mert épp tosztak otthon, hogy megkapják a majd egy hónapnyi suskát, CSOK-ot és a családi terepjárót. Ezt őrizték meg rengeteg áldozattal őseink Szent István államszervező munkája eredményeként a Fidesz segítségével. Mondom, mindezt Sölch helyettes államtitkár kifejtette, az MTI lejegyezte, a kóspallagi hagyományőrzők pedig meghallgatták, és nem röhögték halálra magukat. Felteszem, állva pisáltak, hogy leereszkedett közéjük egy helyettes államtitkár. hogy hülye, az már másodlagos, de érezni rajta a kedves vezető szotyolaszagát, meg a kölnijének távoli illatát is kolbászfüsttel elegyest. Valamint a koviubit.
De maradjunk Sölch helyettes államtitkáránál, aki egy nagyívű gondolatkísérlettel foglalta egységbe a pelenkapénzt, az államalapítást és kormányunk hősiességét. Felteszem, ha március 15. körül viszi az örömhírt a majdnem egyhavi pénzről, Bem apót vonta volna be a buliba, októberben Dózsa László (1942)-őt, decemberben a Mikulást. Mert muszáj, hogy egybekapcsoljuk a múltat, jelent, jövendőt, hogy meglegyen a zárás: „Magyarország olyan erővel rendelkezik, amellyel sikeres nemzet lehet a XXI. században, a harmadik évezredben is.” – Ezért ad közel egyhavi plusz csedet majd jövőre pártunk, hogy emelje gusztushusz fényét az idén, amit rengeteg áldozattal őriztek meg őseink.
Csed, gyed, csok, iskolaőr, hazafias nevelés: Salvini is irigyli a magyar modellt mint hírül jött. Ő megért minket, mi pedig Lukasenkát, körbeérti egymást az összes hasonszőrű megértő. Ám a globális gondok helyett lássuk a lokális örömöket, midőn Kóspallagra begördül a szolgálati autó, kiszáll belőle Sölch helyettes államtitkár, és a fentebb bemutatott zagyvaságokat adja elő csed-ről, múltról, kormányról, hogyha a kóspallagi hagyományőrzők kicsit is komolyan veszik magukat, egy ilyen miatt vasvellával űzik el a betolakodót. De nem, gondolom, boldogan egymásra léptek a talpaik pitypanggal a lukukban, és tátott szájjal hallgatták Szt. Pistát a kisdedekkel elegyest.
Sajnálatos módon azonban mindannyian kóspallagi hagyományőrzők vagyunk létünkben és a hatalom szemében is. Megvezetendő hülyék, s mi ennek a szerepnek javarészt megfelelünk, és jobbára még boldogan is. Nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni. Nemzetünk sírba hanyatlása folyamatos, az erkélyen húzzák hozzá a talpalávalót, és kóspallagi hagyományőrzőként csűrdöngölünk hozzá. Hosszú ez a négy nap gusztushuszilag, megcsömöllik az ember, főleg, amikor a harmadik végén Toroczkai frissen-újra megválasztott mihazánkos pártelnök a szivárványos zászlót a sátán jelképének nevezi, és mindez jellegében passzol Sölch helyettes államtitkár delirálásához is. Nincs több kérdés szerintem.
Vélemény, hozzászólás?