Anyád

Péntek volt megint, s mint tudjuk, ez az a nap, amelyen miniszterügynök elvtárs az éteren keresztül megosztja velünk végtelen bölcsességét, és útmutatást ad arról, hogyan kell látnunk a világot. Nincs ez így rendjén, mégis így van, miniszterügynök elvtárs azonban mintha belefáradt volna a feladatba, rendszerint hülyeségeket beszél. Megesik az ilyesmi olyannal, aki előtt kontroll nincsen, én magam is így járnék, ha a kertben szónokolnék rigóknak, macskának, mindennapos az ilyen. Ha és viszont önkontroll sincs az organizmusban, ez sajátos elegyet alkot, amit vizsgálva az ember arra a következtetésre jut – és kizárólag miniszterügynök elvtárs elmebéli és emberi minőségét vizsgálva –, hogy ez egy degenerált barom, fasiszta briganti.

Hogy erős szavakat használtam volna? Meglehet. Meg vagyok bántódva ugyanis módfelett, emellett fölháborodtam, megbotránkoztam, méltóságomban sértve vagyok, ami így együtt azt eredményezi, most már tele van a bránerem Orbán Viktor Mihállyal, de nagyon. És pol(in)korrekt leszek. Engemet ne kommunistázzon le. Az apukáját igen, önmagát is, párttársait is, mert kiérdemelték, engemet azonban ne. Nem direktben tette, Gyurcsányból indult ki, amikor Vidnyánszky kapcsán alákérdezett a rádió felszopó munkatársa. Mint emlékezhetünk, Gyurcsány azt üzente a magyar színházi élet mindenható urának, amikor SZFE kuratóriumi elnök lett, ne örüljön korán, minden el lesz véve tőle a rendszer újbóli változásakor.

Gyurcsány feltehetően a bitorolt címeiről, rangjairól, színházi hatalmáról beszélt, s egyúttal a szívemből is, mert az ebül szerzett jószágoknak ebül kell el is veszniük. Ez vonatkozik a gázszerelő, a vej, s minden közbeszerző bajnok javaira is, nem én kezdtem el emlegetni a vagyonelkobzást, számlák zárolását, ahogyan az diktatúrák bukása után szerte a világban divatban van. És nem is Gyurcsány emlegette. Ő csak lájtosan mondta, hogy Vidnyánszkytól vissza lesznek véve a dolgok, s ekképp a szívemből beszélt, és sokunkéból, úgy hiszem. No most, a felszopó érdeklődésére erre miniszterügynök elvtárs azt felelte: “Ezek kommunisták, ezt csinálták, amikor hatalomra kerültek Magyarországon: elvették az emberektől amijük volt. Miért gondoljuk, hogy megváltoztak?”

Kommunista az anyád, válaszolom én a fasiszta brigantinak. Lám, így fest, ha felveszem a stílt, amivel a Fidesz közlekedik a világban, élükön a kedves vezetővel. Meguntam, hogy évek óta úgy beszél a politikai ellenfelekről, mintha a seggéből rángatta volna elő őket, unom a pökhendi nagyképűségét, a libernyákot a hátán, a kokijait meg a sallerjeit, a boldog karácsonyt, az oszt jónapotot. Kurvára unom a bunkó, ráadásul fasiszta Orbán Viktor Mihályt, a műveletlenségét, a trottyos gatyáját, a méteres gyomrát, a kappanhangját, a tikjeit, a beszariságát, a szotyolázását, a falusi párttitkár nívóját, a hazugságait, álszenteskedéseit, azt, hogy szaralak. Így néz ki, ha néven nevezzük a dolgokat, lehántva róluk az eufemizmus hazug burkát. Egy ilyen ne kommunistázzon.

És ráadásul ne fenyegetőzzön, mert még ezt is hozzátette: “Mi felütjük a Könyvet, ahova az van írva, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el”. – Orbán – és a sajtója – stílusa ez egyébként ezzel a pökhendiséggel, azzal, hogy a rajtuk kívül állókat még csak embernek sem, hanem eltaposandó férgeknek tekintik. Ez a nácik és a bolsevikok stílusa. Habitusuk, jellemük, illetve jellemtelenségük is az, álmaik és gőzeik szintén, erőszakosságuk, handabandázásuk, csordaszellemük, minden az. Mindemellett külön mókás, hogy Orbán böfög a kardrántásról és általa való elveszésről, aki egész életében fogcsattogva harcol, ha van ellenség, ha nincs. Ebből is látszik, hogy teljesen üres a faszi, aki felüti a könyvet.

Milyen könyvet vajon? Meg miért többes számban? Sok minden volna még, ami belőlem épp most kiszaladna, s hogy Orbán nívóján adjuk az okát: amilyen az adjon isten, olyan a fogadjisten is, és az így néz ki, ha még egyszer lekommunistáz egy nácibolsevik. De örülök, hogy mindezt tisztázhattuk. Tényleg unom már a polkorrekt dumát, a csúsztatásokat szépítéseket, mellébeszéléseket. Szemben áll velünk egy vénülő, hülyülő, egyre aljasabb, egyre gátlástalanabb manus, aki diktatórikus módszerekkel teszi tönkre az országot és a benne élő népeket, ráadásul gyalázza őket, a többséget lenézi, kirekeszti, kisemmizi. Mindezt élénk tapsolás vagy csendes jóváhagyás mellett. Régóta elegem van ebből, és legyen eleged neked is én nyájasom.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
8 hozzászólás “Anyád
  1. Praktikus szerint:

    Az egyik kardrántásból kimaradt az r betű

  2. Yeti szerint:

    Gyurcsány volt miniszterelnök. Csak éppen a kormányzás nem ment neki.
    A miértekkel legyen az ő dolga elszámolni, nekem elegendő volt az alkalmatlankodása.
    A duma mindig nagyon ment neki, napi három ötlet alatt nem is volt szokása maradni.
    Innentől kurvára nem tétel, mikor miféle ötleteléssel indítja a napot!
    Sárkány ellen sárkányfű – nem látszik ez csak egy süsü mesének 🙁

  3. Czirbus Csaba szerint:

    …szívemből szóltál. A személyével kapcsolatos további jelzőket, kívánságokat , jóslatokat, átkokat hozzágondolom.

  4. abramovics szerint:

    kezdesz végre felébredni haver!
    a
    .
    BOLSEVIK-FASISZTA-FÉLFEUDÁLIS-JOBBÁGYSÁG=FIDESZ-FIDESZÁLLATOK-BANDA
    .
    IRTANDÓ MINDEN ESZKÖZZEL, S MÓDON!
    .
    amit a számklák zárolásáról, s egyebekről írsz, azt mi
    .
    RADIKÁLIS DEMOKRATÁK
    .
    lassan tíz éve, a javaslatunkban kijelentettük.
    ez a javaslat tartalmát, formáját tekintve tíz éve változatlan, s
    .
    AZ EGYETLEN MÉG BÉKÉS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGE ENNEK A JELENLEGI HELYZETNEK!
    .
    .
    abramovics voltam, s vagyok
    .
    .
    Ps.:
    tudom, nem fogod kiengedni ezt sem, a régi sérelmek okán,
    .
    DE
    .
    ez két dolgot mutat meg.
    egyrészt bosszúálló vagy – közlöm én is, tehát, ha eljő az idő – s eljő az idő! – ezekért a dolgokért felelni fogsz személyesen!
    .
    másrészt nincs benned emberi tartás, becsület, mint bennem, hogy félretéve a személyes szimpátiát, avagy antipátiát, a lényegre koncentrálva oldjuk meg előbb a feladatot, aztán majd elrendezzük a személyes ügyeinket.
    .
    csak sajnálni, szánni tudlak ezért!
    mert bár jól írsz, s jót,
    .
    DE
    .
    nem vagy talpig ember, csak egy humanoid.
    érdekes tény még, hogy a természet játéka folytán a tehetséges emberek közt nagyon sok a szarember.
    szerinted, te hová tartozol? he? mi? na!

  5. basil szerint:

    Kedves abramovics! A felcsúti dög meg röhög a markába amilor ezt olvassa. (Már ha olvassa.) Most már nem kér mást csak egy kávét. Tényleg ez megy itt is, hogy egymást gyepálja az “ellenzék”? Szerintem így még jó sokáig élvezhetjük a NER-t. De az is lehet, hogy tévedek és ez a célravezető. Ha így van kérem folytassák a szájkaratét…

  6. basil szerint:

    Most pedig az érdemi vélemény. Nekem is őszintén tele van a tököm. De nem a felcsúti döggel és klónjaival világszerte, hanem azzal az elcseszett rendszerrel, amely kitermeli őket. Kurvára értékelném ha az egész globális kapitalista uzsora klubot megdöntené végre a nép. De ehhez meg az kellene, hogy ne legyenek nyomasztó többségben a veszélyíesen hülyék, akinek veszélyesen hülye vezetőkre van szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat. És hát a glabális idiotizmus feljött mint a talajvíz és nyerésre áll. Innen (lenne) szép fordítani.

    P.S. OV engem nyugodtan kommunistázzon le ha akar, mert egy takonyban úszó gyűrűsféreg enegem nem tud megbántani… Amikor meg majd zárolják a számláit, bebőrtönzik a rokonait és esetleg repül a sapi ia én majd iszom egy kávét. Úgy legyen! Ámen!

  7. miki1950 szerint:

    Persze, hogy már össze -vissza beszél ez a vén hülye ami nem csoda, hiszen egyre lejjebb srófolja a spirált amibe bepávatáncolta magát.
    Ezzel együtt az érdektelenség egyre nő az irányába, de a fidess -hívők részéről is ezt tapasztalom.
    Ütöm -vágom ahol csak tudom, de az anyját békén hagyom és nem emlegetem, mert ő nem tehet arról, hogy egy torzszülött elfajzott önkényúr lett belőle.
    Az érdektelenséget mi sem jelzi jobban, mint a Partizán orbán család második részéhez írt kommentek mennyisége.
    Kezd a pasas elértéktelenedni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!