Vacsoracsata

Mindeddig azt hihettük nagy balgán és jámboran, Németh Szilárd azért főz permanensen, mert szeret enni. Zabálni úgymond, ezt a feltételezést pedig stramm, öblösen bendős, tokás és zsírtól fénylő ajkú alakja erősítette meg. Tegnap azonban kiderült, a főzés-kondérozás-bográcsozás nála maga az élet annak sivár teljességében. A főzés a szellemi teljesítmény orma, rezgő költészet és elmélázó filozófia, festészet és muzsika, ahogyan serceg a szalonna a pattogó tűzön, miközben bőgnek a szarvasok.

Naiv tételezésünk azonban kiegészült új ismeretekkel, mert ezen túl a főzés harc is, amellyel az ellenséget megalázzuk, megsemmisítjük, porba döngöljük, letépjük a heréit neki. A főzés hitvallás, szervilis feredőzés az olvasztott zsírban, nyomorult létünk bizonyítéka, összes eredményeink demonstrálása, és végül felsőbbrendű voltunk kiteljesedése az alattvalók csűrdöngölésében és hozsannázása közepette. Tegnap a nemzet séfje az alábbi bejegyzést tette közzé közösségi oldalán:

„Mangalicaszalonnára került az őzhús, amit megpörkölök, majd jön a hagyma, fokhagyma, zöldségek, babér, boróka, só, később a gombák, áfonya, bors és a vörösbor.
Gyengébb idegrendszerűek, baloldali fake news gyártók, rosszindulatú hazudozók kedvéért: a főzéshez a kasztroj alatti körégő szolgáltatja PB-palackból a rezsicsökkentett energiát.” – Ilyenkor az ember csodálkozva pislog, hová a búbánatos francba keveredett, mit vétett, hogy veri őtet az Isten, míg el nem nyugszik: ez csak a NER.

Mitől is félnél kedvesem. (De ez egy másik univerzum.) Ugorgyunk. Nos, első ránézésre a dolgozat, illetve annak a felvezető része a hozzávalók felsorolásával szimpla szakácskönyv, ilyet minden kukta tud. De a varázsszavak, úgymint boróka, áfonya, gombák, elkápráztatják a bávatag népeket: „Jól hangzik, és a fűszerekből tudható, hogy igényesen/igényeseknek készül.” – Ilyen hozzászólás érkezett, amiből legalább tudjuk, mit tart igényesnek egy rajongó, így egyben azt is, miért nyer mindig a Fidesz.

De ez mellékszál, mert a gourmandi lélek után előbújik a mozgalmár, amit még egyszer megmutatok, hogy alaposabban csócsálhassuk, és talán meg tudjuk érteni, mit is akart mondani a költő: „Gyengébb idegrendszerűek, baloldali fake news gyártók, rosszindulatú hazudozók kedvéért: a főzéshez a kasztroj alatti körégő szolgáltatja PB-palackból a rezsicsökkentett energiát.” Adok kis időt, hogy leesett állukat a helyére igazgassák, mielőtt nekifutnánk, bár nehéz lesz veszettül.

Az összetett mondat első része az ellenség meghatározása és kijelölése, mint eposzokban a tárgy meghatározása. Tehát gyengébb idegrendszerűek, per egy. A költő a mintát tán Kovács levelező és Szijjártó futsalos délceg alakjairól mintázta, mert ezek ketten szoktak hörögni és sikongatni. Akkor tán az ő figyelmükbe ajánlja a kasztrojt (ami nem egyéb, mint nagy lábas, másképpen bogrács) és a PB palackot. Ezzel a kasztrojjal bizonyára népnemzeti gyökereit és kötődését demonstrálja a költő.

De, hogy PB palack és rezsicsökkentett energia, ezt nem tudom. Ez talán élete fő műve, az összes sikerei, amit „a baloldali fake news gyártók és rosszindulatú hazudozók” – mint a Fideszen kívül eső univerzum – képibe dörgöl, megaszongya nekik, hogy rezsicsökkentett energia, amitől azok behúzzák a fülüket és farkukat is. Viszont láss csodát, célt ért: „Ez nagyon frappáns válasz volt a hülyék számára.” – így biztatta egy rajongó, ezt látva én pedig örültem, milyen szépen egymásra találtak ezek.

Nemzetünk eszei. Hogy Szilárdunk faék, az tudvalévő volt, szót sem érdemel. De, hogy ez a szellemi teljesítmény elismerő tapsot és helyeslő bólogatást vált ki emberekből ahelyett, hogy zokognának, nos, ez volt a mellbevágó élmény. No meg az, hogyan lehet egy nyüves őzpörkölttel is harcolni, hogy ez ám a vacsoracsata, nem a boldogult televíziós műsor. De komolyan fel kell tennem a kérdést végül, ezek hogyan élik túl az életet, nem isznak véletlenül Domestost, és pláne, hogy nem viszi el őket a rézfaszú bagoly. Ez izgat mindezek után.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum