Közszolgálati csöcsök, barackok és migráncsok

Magunk közt szólván, én igencsak kedvelem a hiradó.hu névre hallgató portált, amely fölöttébb változatos témákkal örvendezteti meg az embert napra-nap. Leginkább migráncsokat lehet itt csodálni, valamint a legkülönfélébb celebek csöcseit meg combjait. Mondhatni, a csöcsökkel vonzzák a férfiember tekintetét a kormánypropagandára, mert, mint annyi minden felemelő műalkotás, ez is a Kunigunda utcában készül. Egyéb információ róla ebben a konstellációban teljesen fölösleges.

tranzitzónaA női olvasókra nem igazán gondolnak, sehol egy meredező lingam, amely megdobogatná a nőnemű egyedek szívét meg a fehér máját ilyenkor népszavazás előtt, de ez legyen a kunigundások, meg Habony baja.

Migráncsozni – mint azt minden jóravaló ember tudja – muszáj. Életbevágó szükséglet, anélkül elfogy a levegő, nem süt a Nap, és Orbán Viktor félrenyeli a szotyolát. Ezért lehet az, hogy a portál nővérében – ahonnan minden gyönyörök fakadnak, az emegy híradójában, ha véletlenül arra visz a távirányító, hogy rohadna meg – permanensen ez megy. A bevándorló-terrorista-üzenjükbrüsszel hármas szentsége.

Tévéztem én is valaha, van tapasztalatom arról, milyen kurva nehéz olykor kitölteni azt a rohadt adásidőt, és pláne így lehet ez, ha szünet nélkül ugyanazt köll mondani. Ebbe belerokkan a műsorcsináló, amely tragédia a közszolgálatinál már nagyon régen megtörtént.

A témát hatalmasan körül kell járni ilyenkor. Így jött el annak az ideje, hogy bemutassák, miként juttatják koldusbotra a gazdákat ezek a mocsadékok, akik valahogyan nem szeretik az éhezés nemes művészetét, mert nem egy Kafka novellából léptek elő, hanem mondjuk Aleppóból érkeztek, amely manapság maga a Paradicsom.

oszibarackIdézem a portált, hogy mit talált ő nagy kutakodásában: „Hatalmas károkat okoznak a migránsok Horgoson, a magyar határ közelében lévő gyümölcsösökben – panaszkodnak a gazdák. Leszedik az őszibarackot, az almát, és megrongálják a fákat. A félérett kukoricát is elviszik megsütni, a krumplit is felszedik. Sőt: samponnal mosakszanak a halastóban. A károsult termelők tehetetlenek, a Horgos-környéki gazdák elkeseredettek. Úgy érzik, termésük a migránsok szabad prédája lett.”

Szívbemarkoló sztori, olyan is szerepel benne, hogy az egyik gazda, aki ötven tonna barackot szokott eladni, már a családjának sem tud hazavinni egy kosárkával, borzalom.

A „magyar határ közelében” – adja meg a földrajzi koordinátákat az emegy kishúga, amely kijelölésből a túlművelt magyar népszavazó polgár arra a következtetésre jut, hogy mindez a kerítésen belül történt, holott lófaszt mama.

Nézzük ezt a wiki-idézetet csöppet azért: „Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik.” Ergo, ha nincsen nekünk saját bejáratú bajkeverő migráncsunk, akkor átugrunk a sztoriért a szomszédba azt sugallva, hogy mindez a Várkert Bazár alatt történik, sokat szenvedő hazánk szívében.

Ördögi, goebbelsi tempó ez, ami viszont egyáltalán nem újság már. Őszintén szólva, afelől is kétségeink vannak, hogy a migráncsok lopják-e azt a nyamvadt barackot. Ötven tonnát fölzabálni pár nap alatt ugyanis cirkuszi teljesítmény volna, viszont ez olyan szép, kerek valamint hatalmas szám és mennyiség, olyan szívbemarkoló adat, és elborzasztó is egyben, amely legott népszavazni taszogatja az embert.

kifligabiDe nem tehetünk róla, ha nem hiszünk a mesének, ugyanis bírósági határozat van arról, hogy az emegy híreket hamisít. Tavaly decemberről citáljuk ezt: „A bírói indoklás szerint a köztévé Cohn-Bendit-riportja manipulatív elemeket tartalmazott, amely kapcsán lehetett az a kritikai véleménye az újságírónak, hogy a hír, illetve riport hamisítás. A Kúria szerint a hírhamisító szó nem tényállítás, hanem erőteljes vélemény, amely dr. Baka András bíró szerint nem csak Papp Dániel személyére, hanem az MTVA teljes hírszerkesztői mechanizmusára utal.”

Számos más esetben is bebizonyosodott a hazugság, csak ezt már mindenki elfelejti a történések igen bőséges forgatagában. Viszont legyünk megengedők és nagylelkűek, tegyük fel, hogy a menekülők lelegelik az egész Horgost, és fölzabálják a házak tetejét is. Ekkor az a meglátásunk, hogy a drágalátos gazdák köszönjék meg ezt az ő Viktorjuknak.

Áprilisi történet az Indexről: „A helyzet teljes embertelensége akkor tárult fel előttem, amikor később felhívtam egy tranzitzónák környékén dolgozó segélyszervezet munkatársát. Már mi sem dolgozhatunk a területen. Vizet és élelmet vittünk a senkiföldjén rekedt embereknek, de a határőrök nem engedtek be minket. Egy ideig a kerítésen keresztül dobáltunk be ételt, meg vizet, de aztán onnan is elkergettek minket. – tárta fel a legálisan érkező menekültek ellátására kitalált magyar rendszer működését a szociális munkás.”

pecsitemplom3Az éhes ember enni szeretne. Alapvető vágy ez, amiről még maga Selmeczi Gabriella is tudna mesélni az ő kiflicsücskével, nem kevésbé Bakács Tibor a szalámijával, hogy a kakaóscsigát lopó fiatalemberről, aki emiatt hónapokig volt előzetesben, már szó se essék. Ez csak három kiragadott példa a jéghegy csúcsáról, utalva arra, hogy a szittya magyar is lop, ha korog a gyomra. És még csak nem is milliárdokat, amely cselekedet meg szót sem érdemel semmilyen közszolgálati harsonában.

Mert mi kurvára keresztényiek vagyunk, mint az közkeletű, és a templomok ajtaján is arra buzdítjuk a híveket, tartózkodjanak attól, hogy néhány tallért adjanak a rászorulónak, mert esetleg elkárhoznak tőle. Olaszországban viszont néhány hónapja nem büntethető az az éhező, aki ételt lop. Tegye fel a kezét, aki érti ezt a rohadt világot.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , , , , , , , ,
6 hozzászólás “Közszolgálati csöcsök, barackok és migráncsok
  1. Hajgató-Jávor Júlia szerint:

    A szerbiai Horgoson rekedt menekültek helyzetét “feltáró riport” is nyilván azt a célt szolgálja, hogy az egyszerű néző hálaimába foglalja Viktora nevét, ez az ő Viktoruk ebben is jobban teljesít, lám-lám, mi mindentől megvédi a szegény magyar embert azzal a kerítéssel!

  2. Gabi szerint:

    Szerencsére hiába erőlködtök, ebben az országban egyelőre nem lesz nagymértékű migránsáradat. Hajrá októberi népszavazás!

    • Paulus Maior szerint:

      Én pedig NEM MEGYEK!
      1. Nem ettől függ a nagymértékű migránsáradat.
      2. Ettől tulajdonképpen SEMMI nem függ – maximum a kormány hazugságpropagandájának hatékonysága.
      3. BOHÓCNAK ÉN MÁR TÚL ÖREG VAGYOK – holmi szurkolónak még inkább…

    • Gesarol szerint:

      Te szerencsétlen fasz!
      Ott, a kies török tengerparton Ali, Ahmed, Abdul és Bashir Zulejkával, Fatimával, Leilával az oldalán másik 60 várakozó gyűrűjében hirtelen fejéhez kap és felordít: Megállni igazhitűek, pumpálást abbafejezni, immár semmi esélyünk, Gabi beixelte a népszavazáson a “nem” választ!

  3. csigabiga szerint:

    kedves gabi, szeretném megkérdezni, miből gondolja, hogy olyan kurva jól mennek itt a dolgok? (leszámítva a migráncsvédelmi kerítést, ami a 2010 óta regnáló kommunista kormány talán egyetlen épkézláb ötlete volt)
    elmesélné, hogyan kapom vissza a kommunista kormány által tőlem lenyúlt cirka 11 millió Ft-omat, három munkahelyemet?
    (cseppek a tengerben, de gondolom van rá elfogadható magyarázata)

    • Gesarol szerint:

      Hagyd, ez is egy házmesterlelkű fidióta troll jobbágy! És ami a legszomorúbb, mindezt ingyen csinálja pedig kaphatna érte egy zacsi prominclicukrot is!

Hozzászólás a(z) csigabiga bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Lájkolj!