június 2016 hónap bejegyzései

Fáradt olaj a kotonban – Mályi csata

Mondjuk, a négyek még örülhetnek is magunk közt szólván, hogy – khm – nem a rendeltetésszerű használat után kapták a képükbe a gumit. Bár ahhoz nagyon sokat kellett volna kefélni.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

Orbán és a Brexit pettingje

Megszűnne a szopható csecs, összeomolna az amúgy szárnyaló magyar gazdaság, és pláne még a nyakába kapna félmillió magyart, akik momentán épp gazdasági menekültek.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Követeljük! Üzenjük! – Ugyanmá!

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! – Mondta volt állítólag Cato – márminthogy Karthagónak pusztulnia kell! – S mondta ezt addig, míg a város valóban leomlott.

Posted in Egyéb
Tags: , , , ,

A szurkoló

Nyárokon, amikor nagy játék van messze vidéken, vasparipákon zúdul rá Európára, akárha kalandozó ősei.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Karcsi elmegy Sztálinvárosból

Tegnap össze-vissza nézegettem az aprótehenes Kollárot, meg a Klemnczet, amint mindent elvisz magával az Erzsébet híd tövében. Karcsit emlegetett, aki odahagyja azt a szart, amiben ülök épp.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Húsleves

Nem vagyok egy Schopenhauer, akinek fölrótták, hogy a lemondásról meg a halálról papolt, miközben bélszínt zabált. Nem, én nem ilyen vagyok.

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Hetvenhat kilométer – a göcögés oda

Mindazt csakis a miheztartás okán vetem ide, hogy hetven évvel ezelőtt Sorokmajorban a Jóska, akiből aztán tehénpásztor lett, tudta – és ezt is tudta -, hogy a Mars merrefelé van. Ha hetvenhat kilométerezett volna, nagyapa göcögött volna az ostobaságán.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vers született – Leépülések kora jött el

A jódógos-jómunkás kisembernek elég, ha kalapálni tud, maximum ganajozni. Az irodalom ez lesz neki, a zene a Nóta Tévé, a színház az nem érdekes, jó helyette a futball és a szotyola. Itt tartunk épp, viszont nem kéne Orbán szintjére jutnunk, amíg nem kötelező. Tessék választani!

Posted in Egyéb
Tags: , ,

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Legutóbbi hozzászólások

Archívum