Szégyenérzet nélkül lopnak

Még csak halvány pír sem jelenik meg a Fidesz-es orcákon, amikor újra meg újra kibukik a mutyi, a lopás. Igaz, sem a rinocérosz, sem az elefánt nem szokott pironkodni, a vastag bőr nem engedi át a szégyenkezés eme egyértelmű jelét, így olvasatunkban a kollégisták és haverjaik e két – amúgy nemes – állat egyeneságú leszármazottai, de ezért a megállapításért meg kell követnünk őket. Nem a Fidesz-eseket, hanem az ormányost, és az orra hegyén szarvat viselőt.
fidesz-hu-d0001ED096c50dbeb29ea
Most éppen ez bukott ki: A Support-Express Kft. és a Naphold 2006. Kft. is nagyon jól járt a fideszfrakcio.hu honlap működtetésével. Előbbi cég 2011-től havi 1,6 2012-től havi 2,3 millió forintért vállalta a honlap karban tartását és működtetését, míg a Naphold 2006. Kft. 2013-től havi 3,2 milliót keresett ugyanezen. A Fidesz frakciója 2011 és 2013 között országgyűlési támogatás terhére kötötte ezeket a szerződéseket, összesen 48,6 millió forintért. A honlapon 2011-ben csupán egy Magyarország megújul logó volt, jelenleg pedig egy Fidesz-logó és fölötte egy, a fidesz.hu-ra tovább mutató link található rajta. A Fidesz frakció visszautasította az állítást, szerintük a két oldal egy és ugyanaz, a működését pedig a frakció fizeti.

Ilyen egyszerűen elintézik, és az sem zavarja őket, hogy a polgár mást lát. Ez két honlap, az egyiken nem történik semmi, csak egy utalás a másikra, és erre a semmire veszik fel a köz pénzét, amelyet mindenféle erkölcsi aggály nélkül tolnak át a pártszámlára, mert úgy érzik, hogy megtehetik.

Nagyobb mértékben ugyanez egy múlt heti történésben: Terepjáró vásárlásra, helikopteres felderítésre és az elbocsájtott minisztériumi dolgozók végkielégítésére költötte el a kormány az adófizetők által parlagfű-mentesítésre felajánlott összeget. A személyi jövedelemadó egy százalékából összejött egymilliárd forintból mindössze 40 milliót költöttek tényleges parlagfű-irtásra. A több mint egymilliárdos összeg még 2009-ben jött össze, felhasználásáról azonban már az Orbán-kormány döntött. Hogy mire költötték a pénzt, csak azért tudjuk, mert két civil szervezet pert nyert a Földművelésügyi Minisztérium ellen, így a tárca kénytelen volt kiadni az adatokat. Öt éve 177 ezer ember ajánlotta fel a parlagfű elleni védekezésre az szja egy százalékát. Az adatok szerint az 1,1 milliárd forintos összeg több mint felét 2010-ben egyből zárolta a hivatalba lépő Orbán-kormány. Ebből az összegből fizették egyebek mellett az elbocsátott minisztériumi dolgozók végkielégítését is.
parlaffu_1_1_1_5
Ez már annyira szép, hogy egyszerűen mindenki megnémult a gyönyörtől. Biztosan nemzeti konzultáltak, hogy az adófizetők címzett pénzét más adófizetők kirúgására fordítsák a munkahelyteremtés jegyében, és még csak nem is tagadják, nem nyilatkoznak róla, oszt jónapot. Két kis hangyányi történet a mocsok tengeréből, és a Nap továbbra is bájosan süt a magyar választópolgárra, aki mindennek ellenére mégis, csak azért is ezt a bagázst választja. Persze ha ez kell neki, akkor nincsen baj.

Névjegy

Szombathelyi újságíró.

Posted in Egyéb
Tags: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

*

Ismerd meg Rezedát!

1961 sok mindenről nevezetes, például German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerülte a Földet, és megkezdődött a berlini fal építése is. Ez rögtön születésem után történt, amely esemény alkalmas volt arra, hogy anyám felhőtlen szombathelyi örömét ne örökítsék meg az annalesek.

Mindezek után a bölcsőde, óvoda és a Petőfi Sándor Utcai Úttörő Csapat (498-as számú) hármas egysége határozta meg tudatom alakulását egy kilométerkővel, amikor egy napon – tíz évesen - neki nem láttam a kosárlabdázás nemes időtöltésének, ami későbben forgatta föl teljesen az életemet.

A Nagy Lajos Gimnáziumban okozott ez nehéz pillanatokat Heigl osztályfőnök úrnak és nekem is, aki időm nagy részét mindenféle ifiválogatott edzőtáborokban töltöttem, és csak akkor jöttek rá, hogy nem vagyok tök hülye, amikor egy kósza irodalom órán hibátlanul mondtam el J. A. Ódáját, pedig nem is volt föladva. Azóta birkózom a szavakkal.

És ez okozta azt is, hogy nem a TF-re indultam tovább - pedig nagyon vártak -, hanem a szombathelyi BDTF magyar-népművelés szakára, kizárólag levelezőn a kosárlabda miatt. Ezt aztán, ahogyan az meg volt írva, igen fiatalon hagytam abba körmendi és soproni kitérők után, és jól volt így.

El tudtam menni ugyanis segédfűtőnek, e négy év alatt pedig szakmányban olvastam napi tizenkét órákat a munkahelyemen, amely időtöltés nélkül nem lennék az, aki. Persze ehhez kellett a drága Lőrinzy Huba tanár úr is a főiskolán. Ő nem csak irodalomtörténetet oktatott, hanem valami sokkal többet tett velem, nélküle most nem kellene ezeket a sorokat írnom, ebben biztos vagyok.

Egyre hosszabbnak tűnő életem során voltam műszaki rajzoló, újságos és leveles postás, gondnok és kultúrház igazgató, segédfűtő és tanár. Amióta a média világa beszippantott, mint valami fekete lyuk, oda-vissza szenvedtem már az egészet. Írtam és tördeltem napilapot, szerkesztettem, írtam heti és havi lapokat, voltam televízió-főszerkesztő és műsorvezető, sőt, hetilap igazgatója is.

Közel száz adást élt meg egy rádiós műsorom, dolgoztam internetes portálnak, és mégis itt vagyok.

Csak azt nem tudom, hol.

Archívum